Tavaly Magyarországon fejenként 84,2 liter szénsavas üdítőitalt fogyasztottunk , és ez órási növekedés ahhoz képest, hogy 2012-ben ez a szám még csak 50,3 liter volt - a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) adatai szerint. A magyar fogyasztók 29 százaléka a cukormentes, 27 százaléka a cukros, 21 százaléka a csökkentett cukortartalmú üdítőket preferálja, 23 százalék számára pedig nem jelent választási szempontot az édesítés jellege.
Ugyanakkor a fogyasztók meglehetősen magas arányban mutattak tudatosságot abban, hogy az élelmiszer kiválasztásakor megnézik annak tartósítószer- és cukortartalmát. Sőt, az idősebbek körében (akik a fiatalabb korosztályokhoz mérve többet foglalkoznak az egészségi állapotukkal) ez az arány emelkedik. Pedig az átlag sem alacsony. Az üdítőitalok esetében a vásárlók 77 százaléka nézi meg a címkét , és a 73 százalékuknál játszik szerepet a tartósítószer, 66 százalékuknál a cukor. Mindegy, hogy ez a komoly figyelem az egészségtudatosság vagy az összeesküvéselméletekben való hit miatt alakult ki. Utóbbiakat egyébként bőségesen táplálják a különféle információk, amelyek jelentős része azonban csak a neten vagy szájhagyomány útján keringő álhír.
Hiányzó bizonyítékok
A fogyasztási adatok trendjét nézve azonban hiába riogatják az embereket akár azzal, hogy a sok cukor komolyan árt az egészségüknek (ami történetesen igaz), vagy a mesterséges édesítőszerektől megbetegedhetnek (ami valószínűleg nem igaz). Utóbbiak hosszútávú hatásait vizsgálva egy korábbi kanadai kutatás eredményei azonban arra figyelmeztetnek, hogy például a keringési rendszernek nem használnak. Azok a mostanában terjedő hírek azonban nem állják meg a helyüket, hogy a szénsavas üdítők kikészítenék a bél mikrobiomját.
Egy közelmúltban végzett tanulmány során - amelynek ismertetését a Molecules című tudományos folyóirat közölte - a tudósok baktériumokat tettek ki mesterséges édesítőszereknek, hogy megfigyeljék, mi történik. Amikor már elég magas volt a szer koncentrációja a baktériumok többsége a "stressz" jeleit mutatta, amit a kutatók úgy értelmeztek, hogy ez a mesterséges édesítőszerek "mérgező hatása" miatt következett be. Ezt aztán a média egy része úgy tálalta, hogy a mesterséges édesítőszerek rosszak az emberi egészségre, pedig erről szó sincs - írja a Medium magazin .
Az édesítőszerekkel folytatott korábbi kísérletek már világosan megmutatták, hogy nem minden kísérleti állatoktól származó laboratóriumi eredmény alkalmazható az embereknél. Jó példa erre az első tömegesen bevezetett és mindmáig használt mesterséges édesítőszer, a szacharin esete . Az 1970-es években felmerült a gyanú, hogy a szacharin veszélyes lehet, mert egy kísérletben Na-ciklamáttal keverve patkányokban hólyagrákot okozott. De aztán az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) 2001-ben emberi használatra biztonságosnak minősítette, illetve 2010-ben kinyilvánította, hogy a környezetre is ártalmatlan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Más a labor és más a való élet
A most előkerült tanulmány helyzete is hasonló, hiszen csak az E. Coli baktériumot használták a vizsgálatokhoz, miközben a humán mikrobiomban legalább 35 ezer különböző fajú baktérium él a bélben, így általános következtetést értelmetlen levonni. Ráadásul az E. Coli is csak akkor kezdett el reagálni az aszpartámra, amikor a koncentrációt 4 gramm/literre emelték, ami a nyolcszorosa a diétás kólában alkalmazottnak. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a baktérium és a mesterséges édesítőszer találkozása nagyon más a laboratóriumi körülmények között, mint a gyomorba jutó üdítő hatása.
Még a szacharin miatti aggodalmak idején, egy japán kutatócsoport (1970-1994 között) 21 majomnak a születésétől fogva testsúly-kilogrammonként 100, illetve 500 nátrium-ciklamátot adott heti öt alkalommal, 24 éven keresztül. A kísérlet végén még élő 14 majmot, és a kontrollcsoportban lévő 16 másikat elaltatták, majd részletes boncolást végeztek. Egyetlen esetben sem találtak sem here-, sem hólyagrákot, bár más daganatos megbetegedés a hosszú kísérlet alatt előfordult. Minden körülményt mérlegelve az eredmények arra utaltak, hogy a főemlősöknek biztonsággal adható a nátrium-ciklamát.
Ez is érdekelhet
Szintén ezt a problémát elemezve 2016-ban egy kutatócsoport szisztematikusan áttekintette az összes elérhető tanulmányt, amely arról szólt, hogy a mesterséges érdesítőszereknek van-e valamilyen kézzelfogható hatásuk az emberi bélrendszerre. Arra jutottak, hogy nincs igazán meggyőző bizonyíték arra vonatkozóna, hogyan hatnak ezek az anyagok a szervezetünkre. A mesterségesen édesített italok valószínűleg nem olyan jók a szervezetünknek, mint a víz, de ettől még nincs okunk azt hinni, hogy veszélyesek volnának az egészségre, ha nem visszük túlzásba a fogyasztásukat.
Legjobban: