Világszerte ötvenmillióra becsülik a demenciás betegek számát, de harminc éven belül ez megkétszereződhet. Különféle becslések olvashatók arról, hogy Magyarországon hány Alzheimer-kóros beteg él, az biztos, hogy százezres nagyságrendről beszélhetünk. A társadalom elöregedése miatt további növekedéssel számolhatunk, hiszen hatvan év felett a gyakoriság tíz évente duplázódik - közölte egy interjúban Csiba László, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke. Mivel a kognitív hanyatlás a betegekre, a környezetükre és a társadalomra is hatalmas terhet ró, a betegség visszafogására irányuló kutatások jelentősége óriási. Néha pedig a legkézenfekvőbb felfedezések hozhatják a legnagyobb áttöréseket.
Az idős emberek sorsát sok éven át követő klinikai vizsgálatok következetesen kimutatták, hogy a krónikusan alacsony vérnyomás növeli az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás kockázatát. Egy 2017-ben közzétett tanulmány például több mint 24 ezer embert követett 27 éven keresztül. Ebből kiderült, hogy az alacsony vérnyomás jelentős előrejelzője a kognitív hanyatlásnak és a demenciának. Ráadásul ez a hatás független volt az érintett életkorától, nemétől, súlyától, kardiovaszkuláris, vese vagy diabetikus állapotától.
Az alacsony vérnyomás kisebb agyi véráramlással jár, ha a vizsgált személy ül vagy áll. Sok kutató mindinkább hisz benne, hogy az elégtelen agyi véráramlás kritikus szerepet játszik a demencia, az Alzheimer-kór és talán még a Parkinson-kór kialakulásában is. Egyesek tudósok pedig úgy vélik , hogy ez akár az elsődleges ok is lehet.
Kenneth McLeod, a New York-i Állami Egyetem és a Binghamton Egyetem (egyik kutatója, M. Stanley Whittingham éppen most kapott Nobel-díjat a gyógyászatban is igen fontos lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért) rendszertudományi professzora a The Conversation magazinnak írt cikkében megállapítja, hogy az alacsony vérnyomás és a kognitív teljesítmény közötti kapcsolatot vizsgáló tudósoknak meg kell határozniuk, hogy mit jelent "az alacsony" vérnyomás. Ez tenné lehetővé ugyanis az egészségügyi szakemberek számára, hogy tudják, mikor kell beavatkozni és korrigálni az alacsony vérnyomást. Ő maga és csapata a Binghamton Egyetem éppen ezt kutatja. A vizsgálataik fókuszában az 50 évesnél idősebb középfokú végzettségű népesség kognitív funkcióinak számítógépes értékelése áll.
Mi megy az agyunkra?
Összehasonlították az 50-95 éves korosztályba tartozó résztvevők kognitív funkcióinak értékeit a nyugalmi vérnyomásukkal. Ez az a vérnyomás , amelyet akkor mérnek, ha a páciens 10-15 percig csendes, stresszmentes környezetben ült. Mivel az idősek a nap nagy részében ülnek, átlagosan több mint 9 órán keresztül, ez egy fontos kiinduló vérnyomás érték. Korábban már kiderítették, hogy a szisztolés és a diasztolés vérnyomásérték közül az utóbbi, azaz a két szívdobbanás közötti érték a kognitív teljesítmény jobb előrejelzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az alacsony nyugalmi diasztolés vérnyomás rendkívül gyakori, az 50-95 éves korosztály tagjai több mint 85 százalékánál alacsonyabb a diasztolés vérnyomás a normál értéknél. Ez a megfigyelés önmagában nem feltétlenül ad okot aggodalomra. A vizsgálat résztvevőinek háromnegyedénél a normál értéknél alacsonyabb diasztolés vérnyomást rögzítettek, de akiknél ez a helyezt fennállt, azoknak a kognitív funkciói is a normális szint alattiak voltak.
Az alacsony vérnyomás vagy hipotenzió szédülést, homályos látást és ájulást okozhat. Ezek a tünetek általában akkor jelentkeznek, ha a diasztolés vérnyomás 60 higanymilliméterre vagy az alá esik. McLeod csapatának mérései azt mutatják, hogy még azok a betegek is, akiknek diasztolés vérnyomása jóval meghaladja ezt a 60 Hgmm küszöbértéket, nem tudják fenntartani a normális kognitív funkcióikat, ha egyenesen állnak. Valójában minden olyan nyugalmi diasztolés vérnyomásnál, amely a normális (80 Hgmm) alatt van, az idősebb felnőttek kognitív teljesítménye jelentősen csökken. Az eredmények összhangban állnak az alacsony vérnyomás kognitív funkciókra gyakorolt káros hatásairól szóló korábbi beszámolókkal, még fiatal felnőtteknél is.
A vádli meglepő szerepe
Az alacsony diasztolés vérnyomás jelentkezhet gyógyszeres kezelés, szívelégtelenség vagy más egészségi zavarok eredményeként is. De a legtöbb emberben ez csak a szív kérdése, azaz, hogy a szívverés nem képes elegendő vért szivattyúzni, más szavakkal, alacsony a szívteljesítmény. Erről akkor beszélünk, ha a test alsó részéből nem jut vissza elegendő mennyiségű vér a szívbe.
A vádli közepén található gázlóizom (musculus soleus) felel a vér visszapumpálásáért a szívbe. A Binghamton Egyetemen zajló kutatások bebizonyították, hogy a ezek az izmok nagyon fontos szerepet játszanak a normál vérnyomás fenntartásában ülő tevékenységek során. A normál vérnyomás és az agyi véráramlás fenntartásának ezért hatékony stratégiája a gázlóizmok edzése. A mély testtartó izmok például tartós guggolásnál vagy lábujjhegyen állásnál a legaktívabbak. Így ezeket az izmokat újjá lehet építeni, bár ez egyes esetekben naponta akár több órát is igénybe vehet.
Alternatív megoldásként léteznek olyan "passzív testmozgások", amelyek lehetővé teszik a gázlóizmok kényelmesebb edzését. Az elektromos és a mechanikus stimuláció is képes jelentősen növelni a vér vénás visszatöltését a szívbe. Az előzetes klinikai vizsgálatok már bizonyítékokat szolgáltattak arra is, hogy a nyugalmi diasztolés vérnyomás emelése a napi gázlóizomstimuláció révén megfordíthatja az öregedéssel kapcsolatos kognitív károsodást .
Ez is érdekelhet
A demenciára jelenleg nem létezik kezelés, és úgy tűnik, nincs is rá lehetőség, ezért az egészségügyi szakemberek sokkal inkább a kognitív öregedés lassítására vagy megfordítására összpontosítanak, hogy megakadályozzák a demencia kialakulását. Ha a krónikusan alacsony diasztolés vérnyomást sikerül egyszerűen és közvetlenül feltolni a normális tartományba, akkor jó esély van rá, hogy kiküszöböljük a demencia okozta problémák nagy részét.
