A feledékenység, a lassabb információ-feldolgozás és a kevésbé éles gondolkodás érzése a legtöbbünket megérintette már. Minden ötödik embernél enyhe kognitív károsodás alakul ki, amely a gondolkodási képességek csökkenését jelenti a normál öregedésen túl, és előfordulhat, hogy ez átcsap aztán demenciába. Az Alzheimer-kór kialakulásának esélye 65 éves kor felett pedig 1 a 10-hez. Pedig kutatások szerint ennek nem kellene így lennie - írja a MarketWatch .
Az idő és a genetika önmagában nem rontja az agyi funkciókat. Agyi egészségünk szempontjából rendkívül fontos, hogy odafigyeljünk a génjeinket befolyásoló, módosítható kockázati tényezőkre. Éppen ezért valószínűleg sokkal több szó lesz majd az elkövetkező években az agy egészségéről, és arról is, hogy mit tehetünk önmagunkért.
Nem hagyhatjuk abba a gondolkodást
"A kognitív agyi funkciók javítására irányuló lépések tudatossága legalább egy generációval lemaradt attól, ami a szív egészségének megőrzésével kapcsolatos" - állítja Sandra Bond Chapman, a Dallasi Egyetem agyegészségi központjának igazgatója. Amikor szüleink és nagyszüleink szívrohamban vagy stroke-ban meghaltak, akkor ezt tragikus szerencsétlenségnek neveztük. Az eltömődött artériák, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint az öregedés normális jellemzői voltak 1948 előtt. Azóta felnőtt három generáció, és csak mostanra lett világos, hogy mely megelőző stratégiák működnek jól.
A PLOS One tudományos folyóirat közvélemény-kutatásai kiderítették, hogy a megkérdezett emberek közel fele tévesen úgy gondolta, hogy az Alzheimer-kór maga a normális öregedési folyamat, amely ellen semmit nem tehetünk. A valóságban a demenciaesetek legalább harmada késleltethető vagy megelőzhető helyes életmóddal a Lancet demencia-megelőzéssel foglalkozó testületének 2017-es jelentése szerint.
Tavaly decemberben indult el Amerikában a BrainHealth Project , amelyben több mint egy tucat intézmény kutatói mintegy 120 ezer ember adatait tanulmányozzák, hogy kiderüljön, a kognitív tréning, az alvás, a táplálkozás, a testmozgás és más tevékenységek idővel hogyan erősíthetik meg a szellemi erőt. Ami már világos: az egészség minden útja az agyhoz vezet. Például a Wake Forest Egyetem kutatói tavaly mutatták be azt a tanulmányt, amely bizonyította, hogy a vérnyomás enyhe csökkentése is jelentősen visszafoghatja a csekélyebb kognitív károsodás kockázatát. "De a kognitív hanyatlás első számú oka, ha az egészséges emberek hagyják az agyukat hanyatlani" - közölte Chapman, aki a BrainHealth Project igazgatója is. Ez lehet a legerősebb motiváció annak elkerülésére, hogy kihagyjuk az edzést, vagy ne egészséges ételt válasszunk, illetve ne tegyünk semmit a stressz vagy a magányosság, a depresszió, a szorongás, a cukorbetegség és az alvási apnoe ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kiszabadulni a szokások és rutinok rabságából
Az élet középső szakaszában és ez után komoly kihívás az agyi képességek fenntartása, sőt növelése. Hiszen a legegyszerűbb, legkényelmesebb módja, hogy valamit megtegyünk, a bevált dolgok megismétlése. Csakhogy a megrögzött szokások és rutinok (ha mindig ugyanaz a reggeli, mindig ugyanazok az emberek kerülnek elénk napközben, mindig ugyanúgy végezzük el a testedző gyakorlatokat), még ha ezek a szokások önmagukban egészségesek is, agyunkat megfosztják valami fontostól: az újdonság felfedezésétől és a friss kihívásoktól. Kutatások szerint ugyanis az újdonság egyszerre mentális kihívás és élvezet, amelyben komolyan el lehet merülni. És igen sok lehetőség van rá.
Az agy képes elvégezni a munkáját, de egyszerre csak egy dolgot. Így a többfeladatos (multitasking) működés csak a stresszt növeli, nem a hatékonyságot. A kutatók azt mondják, hogy ennél sokkal jobb alternatíva a "stratégiai figyelem" nevű kognitív edzés. A Texasi Egyetem kutatói Dallasban egy olyan stratégiai memóriafejlesztési programot dolgoztak ki, amely azt tanácsolja, hogy mindennap válasszunk ki két jelentős feladatot, amelyek meglehetősen mély gondolkodást kívánnak. Ez még odahaza is sokféle lehet a háztartási kiadások nyomon követésétől a nyaralás megtervezésén át egy új, bonyolult és figyelmet kívánó recept kreálásáig.
Ezután két 30 perces munkaszakaszt kell teljesíteni összpontosítva , megszakítás nélkül. Ehhez ki kell kapcsolni az online eszközöket, be kell csukni az ajtót. A fókuszálás elérése akár 20 percet is igénybe vehet, ha előtte nem voltunk összeszedett állapotban, például mert szünetet tartottunk. Idővel azonban érzékelhetővé válik, hogy ezzel a módszerrel sokkal többet lehet elérni, és sokk erősebb figyelmet lehet szentelni egy-egy feladatnak. Az agy számára ez egyenértékű azzal, mint amikor az edzőteremben jó gyakorlatokkal megmozgatjuk a testünket.
Ez is érdekelhet
Nem minden szól a helyes tevékenységekről. Az agynak két dologra is szüksége van még az optimális működéshez: pihenésre és alvásra. A pihenés azt jelenti, hogy szándékos szünetekkel szakítjuk meg az aktív gondolkodást. Chapman azt mondja, hogy naponta ötször öt percre le kell ülni, és nem csinálni semmit. A mentális kikapcsolás más útjai közé tartozik a mindfulness , a meditáció és a jóga. És persze ott van az alvás, amelyet mindenki gyakorol - több-kevesebb sikerrel. Az alvás fontosságát számtalan tanulmány elemezte már, és kimutatták a jó alvás és a demencia csökkenő kockázata közötti összefüggést. Az Alzheimer-kór megelőzésére pedig a szakértők kilencórányi éjszakai alvást javasolnak.
