Egyes vírusok szívesebben támadják meg a rákos szöveteket, mint az egészségeseket, és az onkolitikus viroterápia kihasználja ezt a helyzetet. A rákellenes vírusok nemcsak a tumorsejteket ölik meg, hanem a rák jelenlétére is figyelmezteti az immunrendszert. "Az ötlet nagyon egyszerű, hiszen vírussal megfertőzzük a tumort, hogy figyelmeztessük az immunrendszert. Üzenetet küldünk neki, hogy ébredjen fel, ott van egy daganat" - idézte a Live Science tudományos portál Dr. Antonio Chiocca, a bostoni Brigham and Women's Hospital vezető idegsebészének megjegyzését. A tudósok már az 1800-as évek elején kísérleteztek az ilyen típusú immunterápiával, de még hosszú évek kellettek hozzá, hogy ezek az eljárások meggyökeresedjenek. Ebben az is közrejátszott, hogy feltűntek újtípusú kezelések, például a radioterápia és a kemoterápia, amelyek elvonták a figyelmet a viroterápiákról.
A szövettenyésztési rendszerek és a rágcsáló rák modelljeinek fejlődése az 1940-es és '50-es években a viroterápiás kutatás újjáéledését hozták a Nature Biotechnology folyóiratban ismertetett áttekintés szerint. Az orvosok klinikai vizsgálatok során több száz rákos beteget fertőztek meg mumpsszal, hepatitisszel vagy éppen a Nyugat-Nílusi-láz vírusával. A sikerek széles spektrumban változtak. Néhány beteg tumora drasztikusan visszafejlődött, az életük meghosszabbodott. Mások túl gyorsan leküzdöttek a fertőzést, hogy élvezhették volna annak előnyeit, miközben egyes betegek ugyan megszabadultak a ráktól, de később áldozatul estek a vírusnak. Az orvostudomány még nem volt kész ilyen módszerek használatára. Csak az 1980-as évek hozták csak el az onkolitikus viroterápia modern korszakát.
"A molekuláris virológia belépett a játszmába, és felfedezték, hogy bizonyos vírusok jobban reprodukálódnak a rákos sejtekben, mint a normális társaikban. Amikor a sejtek elrákosodnak, veszélyes tulajdonságokat hoznak létre az egészséges sejtekben talált előnyös tulajdonságok rovására. De a rákos sejtek fokozatosan elvesztik a képességüket arra, hogy megvédjék magukat a vírusfertőzéstől. Ez az az Achilles-sarok, amelyet az onkolitikus vírusok kihasználnak" - fejtette ki Grant McFadden, az Arizonai Állami Egyetem bioterápiás intézetének igazgatója. A modern géntechnológia segítségével a kutatók most arra törekszenek, hogy a legjobb onkolitikus vírust állítsák elő, aztán összehozzák a neki megfelelő rákkal.
A célbajuttatási probléma
A viroterápia az utóbbi évtizedekben jelentősen fejlődött, de a kutatás nehézségekbe ütközik. "A kihívás a megfelelő vírus kiválasztása, és annak eldöntése, hogyan kell felfegyverezni és a megfelelő helyre juttatni. Néhány terápiás vírust közvetlenül a tumorba lehet fecskendezni. De sok daganatot nehéz elérni egy tűvel, vagy szétszórva is lehetnek rákos sejtek az egész szervezetben. Ezért a célba juttatási probléma nagy kihívás" - mondta McFadden.
Az onkolitikus vírusok el is szabadulhatnak, és adaptálódnak vagy rekombinálódnak a páciensben már jelen lévő kórokozókkal, azaz elkezdhetik vadul megfertőzni az egészséges szöveteket. A kutatók továbbra is ezeknek a szövődményeknek a teljes kiszűrésén dolgoznak annak ellenére, hogy az eddig használt onkolitikus vírusok még immunszupprimált betegekben és állatmodellekben is biztonságosnak tűnnek, a Cell Host Microbe folyóiratban megjelent 2014-es tanulmány adatai szerint.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rákellenes vírusokat ma már úgy tervezik, hogy szelektíven támadják meg a tumorsejteket , kíméljék a normál szövetet, felébresszék a gazdaszervezet immunrendszerét és megfordítsák az immunrendszer elnyomását a daganatos mikrokörnyezetben. De a viroterápia önmagában nem hoz gyógyulást. A kutatások azt mutatják, hogy a viroterápiák a kemoterápia, a sugárterápia vagy immunterápia kiegészítésére szolgálhatnak. "A klinikai vizsgálatokban általában a legígéretesebb kezelési rendszer a viroterápia és az immunellenőrzőpont-gátlók kombinálása volt" - mondta Chiocca. Az ellenőrzőpont-inhibitorok úgy működnek, hogy a daganatokat sebezhetővé teszik az immunrendszer támadásával szemben, ezért az onkolitikus vírussal történő párosítás jelentősen növelheti e módszer hatékonyságát.
A rákkezelés jövője
Ez is érdekelhet
A Kínai Állami Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal hozta forgalomba a világon az első onkolitikus viroterápiát 2005-ben. A H101 (Oncorine) egy genetikailag módosított vírus, amely elsősorban a fej- és nyaki daganatok tumorsejtekjeit támadja meg. Az utóbbi években egyre több jelentés érkezett az ígéretes viroterápiás jelöltekről, amelyeket a Nature Reviews Clinical Oncology című folyóirat nemrégiben megjelent cikke foglalt össze. A rákellenes vírusok közé ma már valaha veszélyes emberi vírusok (például kanyaró) is bekerülnek, a nem patogén vírusok közé. Még állati vírusokat is besoroltak a viroterápiás készletbe. Például a McFadden olyan myxoma vírussal (MYXV) dolgozik, amely természetes körülmények között csak nyulakban található meg, de most emberekben fejtheti ki terápiás hatást. Az onkolitikus vírusok utáni kutatás valószínűleg a jövőben gyorsan fog bővülni.
Legjobban: