Az élelmiszer-tudósok eddig is gyakran dicsérték a gombákat, mert egészségesek, hiszen nem tartalmaznak koleszterint és glutént, alacsony a zsír-, a cukor-, a nátrium- és a kalóriatartalmuk. De ez nem minden. Gyógyászati tulajdonságaik is lehetnek, mivel tele vannak különféle fehérjékkel, B-vitaminnal, rostokkal és olyan immunjavító cukrokkal (béta-glükánokkal), amelyek a sejtfalat erősítik.
A gombák gyógyászati felhasználása elsősorban az ázsiai kultúrákban volt elterjedt. A fogyasztói attitűdök azonban megváltoztak. Az emberek már nem akarnak minden bajukra gyógyszert szedni, keresik az alternatív lehetőségeket. Így a gombák felhasználása előtt is nagyobb távlat nyílt. Ez az igény fellendítette a gombák kutatását is, amely során feltárták, hogy még egészségesebbek, még hasznosabbak lehetnek, mint eddig gondoltuk. Kiváló forrásai ugyanis négy kulcsfontosságú táplálkozási mikrotápanyagnak, amelynek mindegyike lényeges az egészséges öregedéshez. Néhány hatóanyag pedig fontos lehet a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór megelőzésében - írta Robert Beelman, a Pennsylvania Állami Egyetem élelmiszertudományi professzora a The Conversation magazinban megjelent cikkében.
Négy kulcsfontosságú tápanyag
A gombák legfontosabb tápanyagai közé Beelman és munkatársai a szelént, a D-vitamint, a glutationt és az ergotionint sorolják. Mindegyik ismert antioxidánsként , amely csökkentheti az oxidatív stresszt, melyet az öregedés betegségei, például a rák, a szívbetegség és a demencia fő kiindulási okának tartják.
Az ergotionin vagy ergo valójában egy antioxidáns aminosav (az aminosavak a fehérjék építőkövei), amelyet eredetileg 1909-ben az anyarozs gombákban fedeztek fel. Az ergót a természetben elsősorban a gombák termelik. Az ergo iránt kevés tudományos érdeklődés mutatkozott 2005-ig, amikor Dirk Grundemann farmakológus felfedezte, hogy minden emlős olyan genetikailag kódolt transzportert termel, amely gyorsan behúzza az ergót a vörösvérsejtekbe. Ezután az ergo szétterjed a szervezetben, és felhalmozódik olyan szövetekben, amelyek leginkább ki vannak téve az oxidatív stressznek. Ez a felfedezés felértékelte az ergo emberi egészségre gyakorolt lehetséges szerepét és sok tudományos vizsgálathoz vezetett. Egy vezető amerikai kutató, Solomon Snyder egyenesen azt ajánlotta, hogy az ergót tekintsük új vitaminnak.
Beelman és munkatársa, Joy Dubost pedig 2006-ban arra is rájött, hogy a tömegesen termelt gombák rendkívül gazdag forrását jelentik az ergónak: legalább 10-szer annyi található bennük, mint bármely más élelmiszerben. John Ritchie és Michael Kalaras a Penn State Hershey Orvosi Központjában kimutatták egyúttal azt is, hogy a gomba nagy mennyiségben tartalmazza a minden élő szervezet számára "mester" antioxidánsnak számító glutationt is. Egyetlen másik élelmiszeralapanyag sem létezik, amely ennyire gazdag forrása mindkét antioxidánsnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha gombát eszem, egészséges maradok?
Beelman professzor laboratóriumának jelenlegi kutatásai elsősorban az ergónak azt a potenciálját szeretnék feltárni, amely az öregedéshez kötődő neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór megelőzésére vagy kezelésére lenne használható. A vizsgálatokat elsősorban öregedő ázsiai populációk körében végzett különféle tanulmányokra alapozzák. Egy szingapúri vizsgálat például kimutatta, hogy a vér ergotartalma a kor előrehaladtával jelentősen csökken, ami összefüggésbe hozható a kognitív károsodás növekedésével. A szerzők arra következtetnek, hogy az ergo táplálkozási hiánya hajlamossá teheti az egyéneket a neurológiai megbetegedésre. Egy nemrégiben Japánban elvégzett vizsgálat, amely több mint 13 ezer idős embert érintett, kimutatta, hogy azok körében, akik több gombát fogyasztottak, kevesebbszer fordult elő demencia.
Több ergo, jobb egészség?
Fontos kérdés, hogy mennyi ergót kellene fogyasztanunk. Egy 2016-os tanulmány öt különböző országban próbálta felbecsülni az átlagos ergofogyasztást. Beelman ennek alapján készített számításai szerint egy 75 kilós felnőtt naponta átlagosan 1,1 milligrammot fogyaszt az USA-ban, de például Olaszországban 4,6 milligrammot.
Ezután már lehetőség nyílt összehasonlítani a becsült ergofogyasztást az egyes országokból származó halálozási statisztikai adatokkal, amelyek a gyakori idegrendszeri betegségek , köztük az Alzheimer-kór, a demencia, a Parkinson-kór és a sclerosis multiplex által okozott halálozásról számolnak be. Mindegyik betegség esetében alacsonyabb halálozási rátát találtak, ha növekvő volt a becsült ergofogyasztás. Természetesen nem lehet ok-okozati összefüggést feltételezni az ilyen adatokból, de ez a kapcsolat alátámasztja a feltételezést, hogy az idegrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága csökkenthető a gombafogyasztás növelésével.
Aki nem eszik gombát, csak abban reménykedhet, hogy olyan alapanyagokból készült ételeket fogyaszt, amelyek a táplálkozási láncon keresztül juttatják el a szervezetébe az ergót, mert az ételük alapjául szolgáló termények ott nőttek fel, ahol a talaj sok gombát tartalmazott. De ez egy nagyon sok ismeretlenes folyamat. Azaz mindenképpen és gyakran kell gombát fogyasztani. Zabbal végzett kísérletek kimutatták, hogy a kíméletes gazdálkodás szignifikánsan magasabb ergoszinteket eredményezett a zabban, mint az olyan talajművelési eljárások, ahol gátolják a gombapopulációk fejlődését.
Ez is érdekelhet
Beelman professzor cikkében arra figyelmeztet, hogy a gombák egyszer már nagy szolgálatot tettek nekünk: attól fogva, hogy 1928-ban Alexander Fleming felfedezte a penicillint, számtalan életet mentettek meg vele. Most talán az ergóhoz kapcsolódó felfedezések is hasonló forradalmat robbantanak majd ki. S talán nem is kell hozzá más, mint amit Hippokratész ajánlott: hagyjuk, hogy az étel legyen a gyógyszerünk.
