Mindig adódnak kritikus helyzetek, amikor az orvosok és kutatók áthághatnák a gyógyszerfejlesztés szabályait, hogy egy-egy menthetetlennek látszó betegükön kipróbáljanak valamilyen többé-kevésbé ígéretes szert. De nem teszik, mert az ilyen viselkedés nem csak előírásokba ütközik, de etikátlan is. Amikor azonban ezrével halnak meg emberek egy járványos betegségben, le kell rövidíteniük azt az időt, amely alatt egy szer eljut a betegekhez. Erre elsősorban akkor van esély, ha már korábban más betegségekre kipróbált gyógyszereket vagy azok kombinációit vethetik be az új ellenség ellen, így ismerik e készítmények potenciális mellékhatásait, ellenjavallatait.
A Financial Times beszámolója szerint éppen ez történt március 13-án New York-ban, amikor a város legnagyobb (68 ezer alkalmazottat foglalkoztató) egészségügyi szolgáltatójának orvosai úgy döntöttek, hogy hatékony ellenszer hiányában nem nézik tovább tétlenül, ahogy a koronavírus a betegeik életét fenyegeti. A Northwell Health két tudósa felvette a kapcsolatot a Gilead Sciences és a Regeneron biotechnológiai cégekkel, hogy készen állnak a remdesivir vírusellenes és a kevzara gyulladáscsökkentő hatóanyagok COVID-19-es betegeken való alkalmazására. A szereket eredetileg az ebola és a reumatoid arthritis kezelésére fejlesztették ki. Az orvosok, a kutatók és a szabályozó szervek tisztviselői is siettek, hogy lehetőség legyen a klinikai vizsgálatok mielőbbi elindítására. Négy nap múlva beadták a kísérleti gyógyszereket nagyon rossz állapotban lévő betegeknek, akiknek aligha lett volna idejük kivárni a szokásos hónapokig tartó előkészületeket. A kórház azt reméli, hogy ezek a gyógyszerek megállítják a vírus replikációját és csökkentik a betegek tüdejében fellépő gyulladást.
Anekdotikus beszámolók
Habár az orvosok és kutatók kétségbeesetten keresik, hogy mi lehet a SARS-CoV-2 -t megállító anyag vagy módszer, de nem vaktában próbálkoznak. Christos Kyratsous, a Regeneron fertőző betegségekkel foglalkozó kutatási alelnöke szerint Kínából származó anekdotikus bizonyítékok indokolják az optimizmust, miszerint a Sanofival együtt kifejlesztett kevzara segít a COVID-19 miatt akut légzési zavarban szenvedőknek. Az anekdotikus (azaz beszámolókon alapuló) bizonyítékok nem elég erősek. Ezért kulcsfontosságúak a klinikai körülmények között megfigyelt kezelésekből származó adatok, ha ugyanis ezek pozitívak, kiterjeszthető a gyógyszerek alkalmazása.
A kutatók három fő irányban keresik a megfelelő gyógyszereket. Az első csoportba azok a vírusellenes szerek tartoznak, amelyek megakadályozzák a vírus replikációját (örökítőanyagának lemásolását). Ezek között vannak a HIV, a malária vagy éppen az influenza ellen létrehozott gyógyszerek. A második kategóriába olyan gyulladásgátlók tartoznak, amelyek az immunrendszer túlterhelése után alkalmasak a tüdő kezelésére. A harmadik csoportba az antitest-alapú kezelések tartoznak, amelyek akár a COVID-19 -ből kigyógyult betegektől, de laboratóriumi fejlesztésekből is származhatnak. Ezeket súlyos betegeknek adhatnák, vagy ideiglenes profilaktikus gyógyszerként, az egészségügyi dolgozók számára.
A Financial Times szerint a legnagyobb reményeket pillanatnyilag a remdesivir vírusellenes hatóanyaghoz fűzik. Ez az Ebola ellen létrehozott gyógyszer korai vizsgálati adatok szerint állatkísérletekben a koronavírusok ellen is működött. Az optimizmus e fejlesztéssel kapcsolatban abból fakad, hogy a gyógyszer le tudja állítani a vírus replikációjához vezető folyamatokat, mert azok hasonlóak, mint az ebola esetében. Kulcskérdés azonban, hogy a betegek időben felfedezzék, hogy mi a bajuk, mert a kezelések korai megkezdése sokkal jobb eredménnyel járhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A malária elleni klorokin a másik fontos anyag (Magyarországon is komoly gyártókapacitása van), amelynek nagy előnye a remdesivirhez képest, hogy generikus készítmény, így sokkal olcsóbb lehet. De a hatásosságáról ellentmondóak az információk.
A kínai klinikai vizsgálatok eredményei szerint a favipiravir vírusellenes szer is hatásos lehet, mert a beszámolók szerint a gyógyszert szedő betegek gyorsabban gyógyultak meg. Ez az anyag azért is fontos lehet, mert a tanulmányok szerint nem alakulnak ki a kezelések hatására olyan rezisztens vírusok , amelyek hosszú távon csökkentenék a hatékonyságát. Ezért minden beteg ugyanolyan eredményesen kezelhető vele.
Kezelések azoknak, akik nem lehetnek betegek
Az antitest alapú kezelések olyan személyek esetén játszhatnak szerepet elsősorban, akik nélkülözhetetlenek, s egészségeseknek kell maradniuk. A gyógyult betegek vérplazmájából kinyert szerek átmeneti megoldásnak megfelelnek, de a legtöbb gyógyszergyártó a folyamat finomítására törekszik, hogy koncentrált és tisztított terméket, vagy mesterséges (többnyire egerekben kifejlesztett) ellenanyagokat hozzon létre. Mivel ezeknek a termékeknek klinikai vizsgálatokon kell átesniük, valószínűleg sok hónapot vesz igénybe a bevezetésük.
Ha meg is találják a megfelelő anyagot a SARS-CoV-2 megfékezésére, még mindig lehetnek akadályok a széleskörű alkalmazásuk előtt. Ugyanis a jelenleg vizsgált gyógyszerek mindegyike súlyos mellékhatásokat okozhat. A remdesivir májkárosodást okozhat, a favipiravir szülési rendellenességeket, a kevzara pedig az immunrendszer elnyomásával működik, de lehetséges, hogy túlságosan is.
További akadályt jelent az üzleti kockázat. Akár a vakcina-, akár pedig a gyógyszerfejlesztés majd a gyártás is rendkívül költséges, komoly beruházást kívánó tevékenység. A vírusok pedig, amelyek ellen a szereket fejlesztik közben eltűnhetnek vagy mutálódhatnak, s a befektetés sohasem térül meg. A döntési helyzetük most annyival könnyebb, hogy a COVID-19 probléma úgy tűnik, sokáig velünk marad. Támogatja a fejlesztések folytatását, hogy egy olyan méretű járvány esetén, mint a mostani már nem csak az elszigetelt cégek üzleti döntéseiről van szó, hanem nemzetgazdasági, sőt világgazdasági érdekekről. Az embereknek vissza kell térniük a normális életükhöz, hogy ismért fogyaszthassanak, és a gazdaság működhessen. Enélkül ugyanis a társadalmak szétzilálódhatnak. Nem túlzás azt állítani, hogy végső soron minden reményünk a gyógyszerkutatókban, fejlesztőkben és gyártókban van.
Legjobban: