Noha a nyilvános, zárt terekben való maszkviselés szükségességéről megoszlanak a nézetek, és a legtöbb ember nem teszi fel, ha nem kötelező, ismert és elismert virológusok és járványügyi szakemberek egyöntetűen állítják, hogy pusztán a védőoltásokkal nem lehet megfékezni a koronavírus-járványt. Különösen, hogy világszerte egyre több országban válik dominánssá a delta variáns , ami gyorsabban terjed és becslések szerint kétszer fertőzőképesebb, mint a korábbi járványhullámban rekordszámú megbetegedést okozó brit variáns .
Magyarországon jelenleg nem kötelező maszkot hordani beltéren, csak az egészségügyi és a szociális intézményekben, ám a legtöbb európai országban - köztük Ausztriában, Szlovéniában és Franciaországban - még akkor sem lazítottak a beltéri maszkviselési szabályokon, amikor a kedvező járványügyi adatok miatt lehetséges lett volna. Sőt, egyre több országban állítják vissza a kültéri maszkviselést (amennyiben nem egy háztartásban élők tartózkodnak egy helyen, vagy nem tartható a 1,5 méteres távolság).
Nyomós érvek a maszkviselés mellett
Az Atlantic szerzője, Katherine J. Wu megírta , hogy oltottként miért tartja fontosnak a maszkviselést, amikor más emberekkel érintkezik. Wu két hónapja kapta meg a Pfizer-BioNTech-vakcina második dózisát, tehát egy ideje már teljesen védettnek számít. Mint írja, az oltás lehetővé tette számára, hogy egy időre mellőzze a beltéri maszkhasználatot, másfél év után végre elmenjen vacsorázni egy étterembe és egy baráti összejövetelen is részt vett, mert a vakcinának köszönhetően lecsökkent annak az esélye, hogy elkapja a SARS-CoV-2 vírust. De mivel a delta variáns újabb járványhullámot generált világszerte, és rohamosan emelkedik az újonnan regisztrált fertőzöttek száma, Wu úgy döntött, hogy megint felteszi a maszkot. És másokat is erre biztat.
Vélhetően az sem szeretne beteg lenni, aki be van oltva. Akkor sem, ha "csak kicsit lesz beteg".
A jelenleg sürgősségi felhasználásra, vagy teljes körű felhasználásra engedélyezett koronavírus elleni vakcinák az eddigi eredmények alapján hatékonyan védenek a COVID-19 okozta súlyos - különösen a kórházi kezelést igénylő vagy halállal végződő - megbetegedés ellen. Még a delta variáns esetében is: Izraelben július végén 91,4 százalékosra becsülték a Pfizer-vakcina hatékonyságát a súlyos megbetegedés ellen.
De mivel egyetlen oltóanyag hatékonysága sem százszázalékos, az oltottak is megfertőződhetnek. Ennek kockázata pedig az agresszívebb, gyorsabban terjedő és igen fertőzőképes koronavírus-mutációk esetében, mint például a delta vagy a lambda variáns - amelyek bizonyos mértékben képesek kijátszani a védőoltással vagy a természetes fertőzést követően kialakult immunvédelmet - megnő. Izraelben például július közepén már csak 39 százalékosra értékelték a Pfizer-vakcina vírusfertőzéssel szembeni hatékonyságát. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az oltottak is jó eséllyel elkaphatják a koronavírust.
Ugyan az eddigi eredmények arra utalnak, hogy a teljesen oltottaknál esetlegesen jelentkező áttöréses fertőzés többnyire tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel lezajlik, ám utóbbi sem jelent garanciát a teljes gyógyulásra. Az eddigi adatok alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a beoltott embereket sem kerüli el a hosszú COVID : a fertőzést követően náluk is hátramaradhatnak tartósan fennálló, kellemetlen tünetek. (Tanulmányok szerint egyébként azoknál is kialakulhat hosszú COVID, akik enyhe tünetekkel vészelték át a betegséget, nemcsak a súlyos állapotba kerülőknél.) A maszkviselés csökkenti a megfertőződés kockázatát. Ami egyáltalán nem mellékes annak fényében, hogy a delta variánst elkapók esetében - ahogy azt kínai kutatók kifejtették - a vírusterhelés körülbelül 1260-szor nagyobb, mint azoknál, akiket a korábbi variánsok valamelyike fertőzött meg.
Megóvhatjuk a velünk együtt élőket és a környezetünkben lévőket
Amikor egy oltott mégis elkapja a koronavírust, az az esetek többségében nem csak őt érinti: ugyanis a fertőzést továbbadhatja a környezetében tartózkodóknak is - hogy pontosan milyen mértékben, azt a kutatók még vizsgálják. Mivel nem tudhatjuk, hogy a velünk egy légtérben tartózkodók be vannak-e oltva, és ha igen, milyen az egészségi állapotuk - nem krónikus betegek, immunhiányosak, vagy legyengült immunrendszerűek-e -, akkor járhatunk el a legkorrektebben, ha feltesszük a maszkot.
Mivel a 12 évnél fiatalabb gyerekek még nem kaphatnak koronavírus elleni vakcinát - kivéve Szlovákiában, ahol szülői kérésre és gyermekorvosi jóváhagyással már 5 évnél idősebb gyerekeket is beolthatnak -, őket is azzal védhetjük a legjobban, ha nyilvános, zárt térben maszkot viselünk. A Pfizer-BioNTech- és a Moderna-vakcinát gőzerővel tesztelik az Egyesült Államokban a legfiatalabbakon is, így ha minden az elképzelések szerint alakul, még idén megkezdhetik az 5-11 évesek oltását - vélhetően több országban is.
"Egy világjárvány idején nem lehet személyes biztonságunk az egyetlen szempont, viselkedésünk következményei a körülöttünk élőkre is hatnak" - írta a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozva az Atlantic cikkében Katherine J. Wu.
A vakcinák megbízhatóak, de kell a plusz védelem
Sokan azért nem hordanak maszkot, ha nem kötelező, mert kényelmetlen, kellemetlen, vagy mert nem különösebben foglalkoztatja őket a lehetőség, hogy megfertőződnek. Esetleg már be vannak oltva és mivel bíznak a védőoltásban, nem tartják szükségesnek az egyéb óvintézkedéseket. Az, hogy maszkot hordunk - ahogy Wu is fogalmazott - nem azt jelenti, hogy nem bízunk a vakcinákban.
Érdemes szem előtt tartani, hogy hatékonyságuk eltérő lehet a körülményektől függően: hogy ki, hány évesen, milyen vakcinát kapott, arra hogyan reagált az immunrendszere (kialakult-e a megfelelő immunvédelem). És hogy a jelenlegi körülmények között - egy fertőzőképesebb, gyorsabban terjedő variáns esetében - "élesben" hogyan működik. Szakértők szerint mivel a körülmények folyamatosan változnak, nem szabad kizárólag a vakcinákra hagyatkoznunk. Szükség van a többi óvintézkedés - a távolságtartás, a gyakori kézmosás, zárt térben a gyakori szellőztetés - betartására is.
A szigorú járványügyi intézkedések nagy részét már teljesen eltörölték Magyarországon. A rendezvények látogatásával kapcsolatban azonban nem mindig egyértelmű, hogy vajon a belépéshez fel kell-e mutatnunk a védettségi igazolványt . Cikkünkből kiderül, hol kérik és hol nem.
Legjobban: