Hogyan kell beszélni a rákos betegekkel?

A Magyar Hospice Alapítvány ezen a héten szombaton műhelyfoglalkozást szervez daganatos betegek szeretteinek, hozzátartozóinak a családon belüli és az egészségügyi szakemberekkel való kommunikációról. Gaal Ilonát, a program vezetőjét arról kérdeztük, miért olyan fontos, hogy a rákos betegekkel (és velük kapcsolatban) helyesen beszéljünk.

Magyarországon mintegy 300 ezer ember él daganatos betegséggel , évente több mint 30 ezren halnak meg rákban. Azaz nagyon sok embernek van szüksége információra krónikus, fenyegető betegségéről, illetve a gyógyulás lehetőségeiről. Ideális esély erre akkor van, ha a lehető legjobb kapcsolatot építi ki a beteg az orvosával. Ugyanígy a családtagoknak is tudniuk kell, hogy milyen kommunikációval segíthetik szeretteik gyógyulását, jobb állapotát, nyugalmát, és miként kerülhetik el az óhatatlanul fenyegető konfliktusokat.

daganat kommunikáció
A daganatos betegekkel való helyes kommunikáció segíti a gyógyulást

HáziPatika: A rák diagnózisa megrettenést vált ki mind a betegben, mind a hozzátartozókban. Hirtelen nem is tudják, hogy mit mondhatnának egymásnak. Pedig az életük megváltozik, emiatt pedig nyilvánvalóan kommunikálniuk kell. Erre befolyást gyakorol az orvosokkal folytatott információcsere is. Abban próbálnak segíteni, hogy mindez intelligens módon történhessen meg?

Gaal Ilona: Igen. A Magyar Hospice Alapítvány orvos-beteg kapcsolat programja abban igyekszik segítséget adni, hogy a kommunikáció is segítse a beteg minél jobb ellátását és gyógyulását. A gyógyítás ugyanis nem csak arról szól, hogy az orvos megvizsgálja a beteget, diagnózist állít fel, kezelést rendel el, gyógyszert ír fel. Kutatások bizonyítják, hogy a megfelelő kommunikáció különböző betegségekben növeli a gyógyulás esélyét. Nem mindegy tehát, hogy az orvos mit és hogyan mond el a betegnek az egészségi problémájáról és annak kezeléséről. Illetve a másik oldalon az a kérdés, hogy a beteg mit és mennyit képes befogadni abból, amit az orvos elmond, illetve képes-e az orvossal való kapcsolatában saját magát képviselni, az érdekeit érvényesíteni.

Itt tényleg nem elég a jó szándék, megfontoltnak kell lenni. Például az orvosoknak általában is igen óvatosan kellene eljárniuk a beteggel folytatott kommunikáció során, hiszen ezek a páciensek speciális helyzetben vannak. Megtörtént például, hogy egy kisgyermekes, fiatal beteg, akinek éppen nem volt kimutatható daganat a testében, mert az áttétként megjelenőt is kivették, másodlagos szakvéleményért fordult egy jó nevű és jó hírű onkológushoz, hogy szüksége lehet-e még kezelésre. Az orvos a magánrendelésén a leletek alapján elmondta a betegnek, hogy esetében már nem lehet két számjeggyel jellemezni a túlélési esélyt. Ezért nem javasol további kezelést, inkább használja ki jól az idejét, utazzon el a házastársával, vagy foglalkozzon a bakancslistáján lévő tételekkel. Az onkológus - aki egyáltalán nem érzéketlen orvos -, úgy vélte, hogy a páciens pontosan tisztázni akarja, mi van vele és mire számíthat. De nem nyilvánvaló, hogy minden beteg kíváncsi a túlélési statisztikákra. Ezért az orvosnak mindig fel kell mérnie, hogy a beteg mennyi és milyen jellegű információt szeretne kapni. Van ugyanis, aki a teljes képre kíváncsi, és olyan is van, aki csak a következő lépésre koncentrálna.

A család fontos szerepe

HáziPatika: Hogyan lehet kikerülni az ilyenféle kommunikációs csapdahelyzeteket?

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Gaal Ilona: Amikor valaki daganatos betegség miatt jár orvosnál, egészen biztosan módosult tudatállapotban van, mert hatalmas stressz éri a kór várható súlyos következményei miatt. Ezért célszerű felkészülni ezekre a beszélgetésekre, és vinni egy hozzátartozót, aki kevésbé kiszolgáltatottan ül szemben az orvossal. Azaz képes józanabbul megérteni, amit az orvos mond. Sok mindenre visszaemlékszik, amire a beteg nem, aki bizonyos információkat egyszerűen elhárít. Ez a jó hírekre is igaz, gyakran a beteg ugyanis rosszabbul értelmezi azt, amit az orvos valójában mondani akar.

A daganatos betegségek gyógyításának sajátossága, hogy hosszú, több éven át tartó orvos-beteg kapcsolatok alakulhatnak ki, ezért nélkülözhetetlen a tartós bizalom. De az onkológusok e hosszú kapcsolatokból jól ismert betegeik egy részét eltemetik, s ez meglehetősen komoly lelki terhet jelent számukra még akkor is, ha igyekeznek elkerülni, hogy közel engedjék magukhoz a pácienst emberként.

HáziPatika: A súlyos krónikus betegségek a családtagokra is nagy nyomást helyeznek. Képesek lehetnek a családtagok is professzionálisan kommunikálni? Hiszen nekik még az a menekülő útjuk sincs meg, hogy érzelemmentesek maradhatnak.

Gaal Ilona: Valóban nemcsak az orvosok, hanem a családtagok tevékenysége is jelentősen befolyásolja a betegek útját. Ápolják őket, amikor erre szükségük van, s a betegek a lelki gondjaikat velük osztják meg, vagy éppen előlük hallgatják el. Magyarországon a hozzátartozókra sajnálatosan kevés figyelem jut a gyógyítás során, ezt jól mutatja sok orvosi szoba berendezése is, ahol a hozzátartozónak nincs szék, hogy leülhessen. Ezért választottuk műhelyfoglalkozásunk célcsoportjául a hozzátartozókat, mert nagyon nagy teher hárul rájuk. Most bizalmas és értő közegben beszélhetik meg a gondjaikat más érintettekkel, pszichológus és kommunikációs szakember közreműködésével.

A saját válaszok megtalálása

HáziPatika: A rákról általában nem könnyű beszélni, ha valaki akár csak családtagként is érintett. A beteggel pedig nyilván sokkal nehezebb megfelelően kommunikálni. Vannak alapvető szabályok, amelyeket mindig be kell tartani?

Gaal Ilona: Még a végstádiumú betegeket támogató hospice szolgálatban is gyakran megtapasztaljuk a betegek és a családtagok közötti ellentéteket. Nem ritka, hogy a kilátogató ápolónak ajtót nyitó családtag azt kéri, ne mondja meg a betegnek, hogy rákja van. Amikor pedig kettesben marad a beteggel, ő kéri meg az ápolót, hogy ne mondja el a hozzátartozónak, hogy rákos. Számos hasonló vagy akár sokkal élesebb szituáció is kialakulhat. Ezekre a helyzetekre a műhelyfoglalkozáson a szakemberek is adhatnak praktikus megoldásokat, de sokkal hatékonyabb, ha az érintettek maguk találnak válaszokat. Ebben igyekszünk segíteni őket. A Magyar Hospice Alapítvány pszichoonkológiai szolgálata a diagnózis pillanatától fogadja a betegeket, a gyógyulófélben lévőket is. A műhelyfoglalkozással feléjük is nyitunk, nemcsak a végstádiumos betegek hozzátartozói felé.

Dr. Juhász Andrea betegjogi képviselő: Gyakorta az információhiány miatt mennek félre a dolgok. Van három betegjog, amelyet mindig együtt kell kezelni: a tájékoztatás, az önrendelkezés és az ellátás visszautasításának jogát. Ha nincs megfelelő tájékoztatás, akkor nem lehet az önrendelkezési jogot teljes mértékben érvényesíteni, mert nem tudja a beteg, hogy miről kellene döntenie. Ha az egészségügyi ellátást nyújtók nem tájékoztatnak megfelelően egy vizsgálat vagy beavatkozás mibenlétéről, akkor nem lehet érdemben annak elfogadásáról vagy visszautasításáról sem dönteni. Részletek!

HáziPatika: A gyógyítók, különösen az orvosok és ápolók számára mennyire világos a kommunikáció jelentősége? Van megfelelő képzés ezen a területen?

Gaal Ilona: Az orvosi egyetemeken oktatják a betegekkel való kommunikációt, de az vajmi kevés ahhoz, hogy ez aztán évek múlva jól működjön a gyakorlatban. Erre gyakran hallottunk példákat a betegeinktől, mint ahogy az is jól kirajzolódott a családokkal való kapcsolatok során, hogy gyakran a betegek, hozzátartozók sem mernek kérdezni, jegyzetelni, vagy nem tudnak megértőek lenni az orvosokkal, ápolókkal. E szituációk feltárására mélyinterjúkat készítettünk orvosokkal, ápolókkal, betegekkel és hozzátartozókkal, illetve képzéseket is tartottunk ennek a négy csoportnak, természetesen eltérő tematikával. Az orvosok fogadókészsége a képzés iránt elég vegyes. Egy részüket - különösen a régi iskolán felnevelkedetteket - egyáltalán nem érdekli a kommunikáció: ők úgy gondolják, hogy az a gyógyítás szempontjából sokadlagos. Habár mostanában kommunikációs témák is szerepelnek az orvosi konferenciákon, ezek jellemzően a program végén kerülnek elő, amikor az érdeklődés szintje már alacsony, a fáradtságé pedig magas. De a fiatalabb generáció nyitottabb, és belátják, amit a statisztikák is visszaigazolnak , hogy szignifikánsan jobb gyógyulási rátákat és betegelégedettséget lehet elérni, nem beszélve a perek csökkenéséről ott, ahol megfelelő a kommunikáció.

A műhelyfoglalkozás weboldala itt érhető el.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.