HáziPatika.com: Az egészségügyi törvény sok jogot sorol fel, amelyek némelyike elég nehezen megfogható. Például az emberi méltóság határait nehéz minden esetben pontosan meghatározni. Ráadásul a küszködve működő egészségügyben még a biztosnak hitt tételek is viszonylagossá válhatnak. Hogyan dolgozik és mivel foglalkozik ilyen feltételek mellett - az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) keretében - a betegjogi képviselő? Miben különbözik például egy ügyvédtől?
Dr. Juhász Andrea: A betegjogi képviselet intézménye ingyenes, az állam által nyújtott jogvédelem. Az ügyvédnek más a feladata. A betegek jogainak védelme érdekében akár párhuzamosan is dolgozhatunk, de mindenki a saját eszközeivel. A betegjogi képviselő a rendelkezésére álló keretek között védi a betegek jogait, illetve elősegíti, hogy ezeket a jogokat az emberek megismerjék, és érvényre tudják juttatni. Azaz merjenek élni a jogaikkal. Ebben segítő szerepünk van. Fontos tudni, hogy a betegekkel vagyunk kapcsolatban, nem a családdal vagy az ügyvédekkel, akiknek nem adhatunk ki semmiféle konkrét információt, hiszen a betegjogi képviselőt is köti az orvosi titoktartás. Nekik legfeljebb általános tájékoztatást nyújthatunk a betegjogokról. Vannak persze esetek, amikor a beteg egészségügyi okból tartósan akadályoztatva van abban, hogy a betegjogi képviselő eljárásához szükséges meghatalmazást megadja. Ebben az esetben teszi lehetővé a jogszabály, hogy a közeli hozzátartozó megkeresésére és meghatalmazása alapján is segíthessünk.
HáziPatika.com: A munkához rendelkezésükre álló kereteket említette. Az egészség alkotmányos védelme miatt elég erős támogatást tudhatnak a hátuk mögött. Az egészséghez való jog az egyik legerősebb jogunk. Úgy tűnik, hogy ez elég tág kereteket enged a jogérvényesítésnek. Vagy ez a szabadság csak látszólagos?
J. A.: Betegjogi képviselőként kizárólag azokkal a betegjogokkal foglalkozunk, amelyek megjelennek az egészségügyi törvényben. Ha ezek érvényesülnek, akkor általában nincs gond. A jogok, a betegek érdekei apró dolgokon keresztül érvényesülnek. A betegjogi képviselők - akikhez egy adott területen lévő intézmények tartoznak - arra figyelnek, hogy a betegjogok ott hogyan érvényesülnek. Sőt leginkább az egyedi ügyekben nyújtanak segítséget. Ha ismétlődő súlyos problémákkal találkoznak, akkor is tudnak jelezni. Ha egy egészségügyi szolgáltató jogsértő módon végzi a munkáját, a jogszabályokban leírtakat nem hagyja érvényesülni, akkor az ellen fel tudnak lépni, jelezni tudják. Tehát az esetek többségében konkrét jogsérelmekről van szó. Másfelől azonban nem minden hozzánk forduló esetében mondható, hogy sérül a betegjog. Előfordulhat, hogy tényleg megsértették a betegjogot , de az is, hogy tévesek az információk. A betegek gyakorta azért fordulnak hozzánk, mert nem tudják, hogy mihez is van joguk.
HáziPatika.com: A konkrét jogsérelmek gyakran azért állnak elő, mert valamilyen általánosabb jogsértés vagy hiányosság teszi lehetővé őket. Például sokfelé a háziorvosi praxisok tartósan nincsenek betöltve. Így az egészségügyi törvény egészségügyi ellátáshoz való jogról és az egyenlő bánásmódhoz való jogról szóló részeit éri sérelem. Az ilyen típusú ügyekben hogyan képviselik a betegek jogainak érvényesülését?
J. A.: Ha egy konkrét esetben fordulnak a betegjogi képviselőhöz, akkor ő tájékoztatást ad az érintett jogairól, és arról is, hogy a jogsérelem hogyan orvosolható. A beteg ezután eldöntheti, hogy szeretne-e a képviselő segítségével élni vagy sem. Ilyen ügyben - az én területemről - gyakorlatilag egyetlen megkeresés sem érkezett az elmúlt évben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HáziPatika.com: Ahhoz, hogy a jogvédelmi szolgálathoz forduljon egy beteg, a jogsérelem felismerésére van szükség. Például a hálapénz átadásakor talán kellemetlenül érzik magukat, de sokan elfogadják, hogy ez a dolgok rendje. Azaz aktívan járulnak hozzá saját jogaik megsértéséhez. Hogyan lehet ezen a helyzeten változtatni?
J. A.: Sokféle tájékoztató anyagot készítettünk és tettünk elérhetővé az IJSZ honlapján, többek között a hálapénzről is. De általában véve nagyon fontos az embereket megismertetni azzal, hogy egyáltalán léteznek betegjogok és van hová fordulni. Igyekszünk jogtudatosságot is kialakítani, hogy a betegek a jogaik ismeretében ne hagyják azokat megsérteni. E cél elérésére az IJSZ és az elődszervezete is elég széleskörű és intenzív tájékoztató kampányt folytatott.
HáziPatika.com: Ezek szerint az információhiány a legfőbb ellenségük?
J. A.: Ez egészen biztosan így van. Sokszor információhiány miatt keresnek meg minket, és nem mindenből lesz ügy. De még akkor is a beteg dönti el, hogy akar-e kezdeni valamit, ha ténylegesen felmerül a jogsértés lehetősége, és fel is lehetne lépni ellene. A panasz megtételére mi nem beszélünk rá senkit, és nem is beszélünk le senkit. Ugyanakkor gyakorta az információhiány miatt mennek félre a dolgok. Például van három betegjog, amelyet mindig együtt kell kezelni: a tájékoztatás, az önrendelkezés és az ellátás visszautasításának jogát. Ha nincs megfelelő tájékoztatás, akkor nem lehet az önrendelkezési jogot teljes mértékben érvényesíteni, mert nem tudja a beteg, hogy miről kellene döntenie. Ha az egészségügyi ellátást nyújtók nem tájékoztatnak megfelelően egy vizsgálat vagy beavatkozás mibenlétéről, akkor nem lehet érdemben annak elfogadásáról vagy visszautasításáról sem dönteni.
HáziPatika.com: Emiatt pedig tanácsot várnak a betegjogi képviselőtől?
J. A.: Valóban, de mégsem adhatunk tanácsot, hiszen nem ismerjük pontosan az emberek körülményeit, motivációit, és egy tanáccsal esetleg olyan helyzetbe sodornánk a pácienseket, ahová nem akartak volna kerülni. Ugyanakkor a munkám legnagyobb részét a betegekkel való beszélgetések teszik ki. A tapasztalatok szerint már az is segít, ha meghallgatja valaki a panaszt, az érintett kibeszélheti a sérelmét vagy a problémáját, amelynek során természetesen egyúttal tájékoztatást is kaphat. Ezért gyakran fordul elő, hogy a beszélgetés után nem is folytatódik az ügy, vagy nincs is ügy. A jogvédelem hivatás, emberközpontú szemlélettel a középpontban annak érdekében, hogy a panaszolt ügy békés úton rendezhető legyen.
HáziPatika.com: Ez nemes cél, de nehéz mérni a haladást. Van valamilyen egzakt mérőrendszer, amely a betegjogi képviselők teljesítményét, de még inkább a betegjogok érvényesülésének változását méri?
J. A.: A munkánk eredményét objektív mérőszámokkal is jellemezni lehet. Például hány panaszolt ügyet lehet elintézni már ott helyben, vagyis minél közelebb ahhoz, ahol a méltánytalanság megesett. Gyakran elég leültetni ugyanis a panaszost és az orvost vagy más intézményi dolgozót, és olyan irányba terelni a kommunikációjukat, hogy ne beszéljenek el egymás mellett . Persze, az ideális az lenne, ha egyetlen panasz sem volna. A problémák zömét ugyanis meg lehet előzni megfelelő tájékoztatással. Könnyebb az egészségügyi ellátónak is, ha tisztában van a betegjogokkal, mert akkor tudja, hogy tőle mit várnak és mi várható el. Ezért a munkánk elengedhetetlen része, hogy az intézményekben tájékoztatást tartsunk a dolgozóknak. Ilyenkor az is kiderül, hogy a szolgáltatóknál dolgozók napi munkájában milyen problémák merülnek fel. Jelentős egyedi esetek visszatükrözésére is sor kerülhet, de fontosabb, hogy megtalálják a rendszeresen ismétlődő problémák forrását és megoldását. Nagy eredmény, ha az egészségügyi szolgáltató maga kér meg szakmai konzultációra, hogy bizonyos helyzetek betegjogi körülményeit tisztázzuk. A betegjogi helyzetek megítélésének tulajdonképpen készségszinten bele kellene ivódniuk az egészségügyi dolgozók gondolkodásába.
HáziPatika.com: Az egészségügyi intézmények működésével számos probléma van, különösen a fővárosban, ahol ön is tevékenykedik. Igen magas például a kórházi fertőzések miatti halálozások száma. A rossz higiénia egy kórházban nemcsak szakmai, hanem jogi probléma is, hiszen veszélyezteti a betegeket. Megvárja, amíg valaki súlyosan megbetegszik, és ezt elpanaszolja, hogy léphessen? Vagy megelőző lépéseket tesz?
J. A.: Természetesen ha egyedi ügy révén tudomásunkra jut bármilyen rossz kórházi körülmény, akkor a panasztételre jogosult meghatalmazása alapján kezdeményezhetünk vizsgálatot. A betegjogi képviselő észrevételezési joga pedig lehetőséget ad arra, hogy adott esetben ő maga is jelezzen a szolgáltatónak, a fenntartónak. Tájékoztatást kérhet például arról, hogy valóban a jogszabályoknak és szakmai protokolloknak megfelelően nyújt-e a szolgáltató egészségügyi ellátást, és saját feladatkörükben eljárva milyen intézkedéseket tesznek a vezetők a felmerült probléma kiküszöbölésére. Mondjuk, egy kórházi fertőzés esetében rendelkezésre áll-e a szolgáltatónál a megfelelő mennyiségű és minőségű fertőtlenítőszer, és megtörténnek-e a fertőtlenítő kézmosások.
HáziPatika.com: Egyre nagyobb szeletet hasít ki magának az ágazatban a magánegészségügy . Mit tapasztalt, van eltérés a magán- és a TB-finanszírozású intézmények működésében betegjogi szempontból? Illetve vannak-e jellegzetességek, különbségek a két szegmens között?
J. A.: A betegjogok képviselete szempontjából nem teszünk különbséget aszerint, hogy ki finanszírozza egy adott szolgáltató működését. Valamennyi engedéllyel működő egészségügyi szolgáltatóra vonatkozik az egészségügyi törvény és benne a betegjogok.
HáziPatika.com: Hogyan veszik az intézmények, hogy belefolynak az életükbe és kifogásokat tesznek?
J. A.: Az elmúlt évek során nőtt a betegjogi képviselők elismertsége az intézményeknél, amit az is mutat, hogy egyre több dolgot vesznek figyelembe az észrevételeinkből, melyekről még visszajelzéseket is küldenek. Mi nem vizsgálunk, csak segítünk a betegeknek, hogy a lehető leghamarabb egy olyan jogérvényesítési fórumhoz kerüljön az ügyük, ahol érdemben tudnak a panaszukat illetően dönteni vagy intézkedni. Proaktívan is fellépünk, valamint nyitott szemmel járunk. Jelezzük azt is, ha balesetveszélyes vagy nem akadálymentesített a lépcső, vagy nem lehet használni a liftet, túlzsúfolt, levegőtlen a váróhelyiség stb.
HáziPatika.com: Vannak precedensértékű vagy nagy súlyú ügyek, amelyek megoldása támpontot jelent a további munkájukban?
Ez is érdekelhet
J. A.: Nem tudnék kiemelni egy-egy ügyet. Folyamatok vannak. Ha sokan úgy mennek el tőlem, hogy megkapták azt az információt, amelyre szükségük volt, vagy számukra megnyugtató módon sikerült egy konfliktushelyzetet megoldani, akkor jól dolgoztam. Persze, a betegjogi tanulságokat esetenként meg szoktam beszélni az intézményvezetőkkel, hogy milyen úton lehetne legközelebb elkerülni egy nemkívánatos helyzetet. Az egészségügyi szolgáltatók mindinkább eljutnak oda, hogy nem ellenséget, ellenfelet, hanem partnert látnak bennünk. Ha mindenki ismeri a jogok és kötelezettségek által kijelölt kereteket, akkor biztos lehet benne, hogy könnyebb az élete.
