A Magyar Alvás Szövetség adatai alapján a Magyarországon élők 70 százalékánál jelentkezett már alvászavar, és a lakosság 30 százaléka folyamatosan szenved valamilyen alvási probléma, a rossz alvás vagy az álmatlanság tünetei miatt.
Terray-Horváth Attila neurológus, az Alváscentrum szakértője szerint az alvászavarban szenvedők száma az elmúlt tíz évben gyorsan emelkedett. Személyes tapasztalatai alapján például az úgynevezett epizodikus álmatlanság - amikor valamilyen külső hatás miatt ideiglenesen, három hónapnál rövidebb ideig jelentkezik az alvászavar - óvatos becsléssel is minden második felnőttnél előfordult. A krónikus álmatlanság az emberek 10-20 százalékánál van jelen. Az elhízottság mértékével egyenes arányban súlyosbodó horkoló alvás apnoé nevű betegség pedig a felnőtt lakosság mintegy 10-15 százalékát érinti.
Túl ideges magyarok
De nem csak az alvás időtartamával, hanem annak minőségével is baj van. Az ideális az volna az idegrendszerünknek, ha napunk 30 százalékát regenerálódásra fordítanánk. De a magyarok csak 20 százalék környékén állnak, azaz jó esetben 5 óránk telik ezzel. Ennek az az oka, hogy valószínűleg tanult viselkedés miatt nehezen tudjuk elengedni a napközben bennünket érő impulzusokat, s ezek aztán belekerülnek az alvásunkba. Ezért pulzusvariancia mérések szerint egy átlagos éjszakai pihenésünknek csak az 57 százaléka jut regenerációra. "Az összes többi stresszállapot, vagy ha nem is stresszes, de semmiképpen sem a töltődést szolgálja" - állítja Vada Gergely a Fusion Vital alváselemző cég igazgatója.
Az alvászavarok nem csak nálunk jelentek súlyos problémát. Az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia szerint minden harmadik amerikai felnőttnél megjelennek az álmatlanság tünetei. Illetve az adatok arról is árulkodnak, hogy az Egyesült Államokban évente mintegy 100 ezer baleset következik be az álmos vezetés miatt, ami 1550 haláleset és 71 ezer sérülést okoz. Ráadásul az alvászavarok hosszú távon súlyos egészségkárosodáshoz vezetnek, például magas vérnyomást, cukorbetegséget, szívrohamot, stroke-ot és depressziót válthatnak ki.
Sokan szednek ezért vény nélkül is kapható altatókat, vagy próbálkoznak alvássegítő eszközökkel, de van más sokkal egyszerűbb módszer is az elalvás és a jó alvás elősegítésére. Lehet, hogy meglepő, de egy nemrégiben befejezett kutatás ezt a megfelelő időben és módon végrehajtott fürdésben vagy zuhanyzásban találta meg. Erről Shahab Haghayegh, a Texasi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezetője számolt be a The Conversation magazinnak írt cikkében . A Texasi és a Dél-Karolinai Egyetem közös projektje során a szakemberek több mint 5000, fürdéssel és alvással kapcsolatos tanulmányt vizsgáltak felül, hogy feltárják az alvásra gyakorolt hatásukat. A belőlük származó információk statisztikai elemzésével határozták meg a fürdő optimális időzítését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Megállapították , hogy a legalább 10 percig tartó körülbelül 40-43 Celsius fokos fürdő jelentősen javíthatja az alvás hatékonyságát. Más szavakkal, egy meleg fürdő több pihentető alvással töltött időt eredményez, míg fürdés nélkül több forgolódásra és az elalvással való küszködésre lehet számítani. Ha a fürdés a lefekvés előtt egy-két órával történik, az 36 százalékkal is felgyorsíthatja az elalvást. Azt is megállapították, még azok az emberek is javítani tudtak meleg fürdővel vagy zuhannyal az alvásuk minőségén, akik egyébként arról számoltak be, hogy nagyszerű és pihentető az éjszakai alvásuk.
Miért segít a meleg fürdő vagy zuhany?
Ez is érdekelhet
A fürdőzés pozitív hatásának megvan a tudományos magyarázata is. A test hőmérséklete nem állandó 24 órán keresztül. Reggel és este magasabb, és az éjszakai alváskor a legalacsonyabb. Ahhoz, hogy jól indítsuk el az alvásunkat, a testhőmérsékletnek csökkennie kell. Hiába gondolnánk logikusnak, hogy egy forró fürdő felmelegít bennünket, valójában éppen az ellenkezője történik. Amikor meleg fürdőt vagy zuhanyt veszünk, a test nagy mennyiségű vért áramoltat a felületi erekbe, különösen a kezünkbe és a lábunkba. Ez a véráram a hőt a szervezet magjából a felszínre hozza, és leadja a környezetnek, azaz csökkenti a testhőmérsékletet. Ezért, ha megejtjük a meleg fürdőt vagy zuhanyt a megfelelő időben - pár órával lefekvés előtt -, az megtámogatja a természetes cirkadián folyamatot és javítja az alvást. Erre alapozva a kutatók már belevágtak egy olyan ágyrendszer kifejlesztésébe, amelynek technológiája utánozza a meleg fürdő hatását.
