Az utóbbi évek tendenciáit látva a betegek gyakran teszik fel a kérdést, hogy kell-e nekünk ennyire drága egészségügy. Mivel a drágulást jelentős részben az ágazatot teljesen átszövő technológiai fejlődés hozta magával, hasonló kérdések merülnek fel, mint a szintén a technológia főutcáján hajtó autóiparban. Kell-e elektromos ablakemelő a kocsiba a tekerős helyett, van-e értelme a légkondicionálónak az elefántfül-ablak helyett, szükséges-e a szervokormány stb., ha ezek miatt sokszorosára drágul a kocsi? Hiszen azelőtt is közlekedtünk, hogy e fejlesztéseknek híre sem volt. Ma az egészségügy csodálatos diagnosztikai megoldásokat alkalmaz, fantasztikus műtéti technológiákat, intelligens implantátumokat és személyre szabott gyógyszereket, de szükségesek ezek, ha ennyire drágák? A Deloitte tanácsadó multi elemzése szerint előnyünkre fordíthatjuk ezt a helyzetet, és egyszerre lehet az egészségügy igen fejlett és költséghatékony. Íme az egészségügy fejlődésének fő trendjei 2018-ban!
A gazdasági alapok stabilizálása
Az egészségügyi ellátás globális kérdés. Nincs olyan megoldás, amelyben egy-egy ország csak a saját tudományos ismereteire, kutatási eredményeire, termékeire, szervezési eljárásaira hagyatkozhatna. Lehet, hogy az Egyesült Államokban egészen más alapokon szervezik az egészségügyet, mint Európában és azon belül Magyarországon, de mindenütt megjelenik a költségek emelkedése miatt keletkező nyomás. A drágább egészségügy finanszírozása a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő rendszereknél ugyanis csak nagyobb adóbevételekből lehetséges, a magánegészségügyben pedig a magasabb biztosítási díjakból, vagy a szolgáltatók profitjának csökkentésével, illetve a kezelési díjak megemelésével történhet. Vagy javítani kell a hatékonyságon - és meg kell változtatni a szolgáltatásokat.
Mivel a fejlett országokban a lakosság elöregszik (ahogy ezt Magyarországon is tapasztaljuk ), az egészségügyi ellátás iránti kereslet fokozatosan nő, azaz bővül a piac. Ez a technológiai és a klinikai fejlődést ösztönzi, ami a képzettebb munkaerőre nyíló igény miatt tovább emeli a költségeket. Az egészségügyi szervezetek ezért kénytelenek költségcsökkentő intézkedéseket bevezetni, például újfajta személyzeti modellek kidolgozásával, a fekvőbetegek járóbeteg-ellátásra átállításával, illetve az adminisztratív és ellátási költségek csökkentésével. Ezenkívül új bevételi forrásokra kell szert tenniük, például a szellemi tulajdon haszonra váltásával, vegyes vállalatokba való befektetéssel, új vállalkozások és filantróp szervezetek alapításával.
Stratégiai elmozdulás az érték irányába
Azok a megoldások mindinkább ki fognak kopni az egészségügyi ellátásból, amelyeknél az elvégzett szolgáltatás ellenértékét kell kifizetni. Helyükre a kockázatközösségekben összehangolt ellátási modellek lépnek: azaz általánossá válnak a biztosítási alapon igénybe vett szolgáltatások.
Az egészségügyben érintett szervezetek reformpolitikák bevezetésével a mennyiségtől az érték felé mozdulnak, olyan programokat indítanak, amelyek a működési hatékonyságot, a technológiahasználatot, a lakossági egészséggondozást , a jóllétet és az egészség társadalmi meghatározó tényezőinek (például az a menő, aki nem túlsúlyos) kontrollálását célozzák.
A sikeres átmenet az értékorientált ellátásra megkívánja, hogy mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók a lakosság teljes körű (holisztikus) egészségére figyeljenek, azaz a megelőzéstől a kezelésig, illetve az egyes emberekétől a lakosság egészségéig mindenre ügyeljenek. Az egészségügyi szolgáltatóknak pedig meg kell nézniük, hogy van-e lehetőség az adatok és elemzések alapján álló innovatív ellátási modellek bevezetésére.
Az egészségpolitika összetett szabályozása
Az egészségügyi rendszerek világszerte átfogó szakpolitikai és szabályozási célok szerint működnek. A minőségi ellátás, a betegbiztonság, a csalás elleni fellépés vagy a számítógépes fenyegetések enyhítése mind e körbe tartozik. A jobb diagnosztikát és személyre szabottabb terápiás eszközöket kínáló digitális egészségügyi megoldások például komoly adatvédelmi kihívásokkal járnak. A sajátossága ennek a helyzetnek, hogy a legnagyobb fenyegetés éppen a leginkább egészségtudatos betegeket éri, akik a legaktívabban használják az adataikat az egészségük fenntartása érdekében. Természetesen ők szeretnének leginkább egyszerű és megbízható hozzáférést az adataikhoz.
Ez nemcsak technikai, hanem szabályozási, jogalkotási kérdés is. Olyan előírásokat, jogszabályokat kell alkotni, amelyek teljes körűen figyelembe veszik az emberek, a folyamatok és a technológiák szempontjait, az egészségügyi szolgáltatóknak pedig ezeknek kell megfelelniük. Az egészségügyi szakembereknek alaposan fel kell mérniük, hogy a közelgő szakpolitikai változtatások hogyan befolyásolják a szervezeti prioritásokat, azaz hogyan kell működniük, milyen szakembereket kell alkalmazniuk, miért felelősek és miért nem stb. Ezután pedig a szolgáltatóknak meg kell vizsgálniuk azokat a lehetséges stratégiákat is, amelyek csökkentik az adminisztratív és a pénzügyi kitettségüket, illetve segítenek megőrizni a reputációjukat. A kérdés végső soron az, hogy miként érhetik el szabályos és rentábilis működés mellett a betegek elégedettségét.
Befektetés, költségcsökkentés, hozzáférés
Az úgynevezett exponenciális technológiák (amelyek hatóereje egy éven belül legalább megduplázódik) olcsóbbá, hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé teszik az ellátást globális szinten. Csak példaként néhány trend, amely befolyásolja az ellátást: szintetikus biológia , 3D-s nyomtatás, nanotechnológia, az egyes kezeléseket az adott személynél kiválasztó vagy kizáró kompanion diagnosztika. A jövő kórházai pedig újradefiniálják az ellátás lényegét, digitális és mesterséges intelligencia megoldásokat használnak, továbbá erőteljesen fókuszálnak a tehetségfejlesztésre.
A szervezetek az egészségügy digitalizálásán keresztül teljesíthetik az ellátási célokat. Kezdetben a gyors technológiai fejlődéssel való találkozás valószínűleg nagyméretű beruházásokat kíván az elektronikus betegnyilvántartásokban, az e-egészségügyi és mobil egészségügyi megoldásokban, az interoperabilitás (a különféle technológiák, platformok együttműködésének) megteremtésében és a tömeges adatkezelésben ( Big Data ). Az egészségügyi szervezeteknek fontolóra kell venniük a befektetéseket a digitális technológiákhoz kapcsolódó folyamatokba, létesítményekbe és az ezekhez értő emberekbe.
A fogyasztók elköteleződése, a betegek tapasztalatainak javítása
A kórházak személyre szabottabb ellátást nyújthatnak, ami a fogyasztók (betegek és családtagok) erősebb elkötelezettségét eredményezheti, és javíthatja a páciensek tapasztalatait. Utóbbit a digitális megoldások is segítik, mert sokféle csatornán férhetnek hozzá információhoz és az adataikhoz. Ezt szolgálhatják az ügyfél-alkalmazások, a betegportálok , a személyre szabott digitális információkészletek és az orvosi rendelésre való bejelentkezést, belépést segítő digitális kioszkok. További csatornák és eszközök lehetnek a szolgáltatók és a fogyasztók közötti kölcsönhatások erősítésére a közösségi média használata a betegek tapasztalatainak javítására, a távgyógyászat vagy a virtuális és kiterjesztett valóság.
Az egészségügyi szervezeteknek fontolóra kell venniük, hogy az ápolás árán és minőségén túl figyelmüket az ügyfélközpontú kapcsolatok kialakítására fordítsák. Az egészségügynek lehetősége van tanulni más iparágaktól (fogyasztói termékek, pénzügyi szolgáltatások és vendéglátás), hogyan lehet hatékonyabban megcélozni és kiszolgálni az ügyfeleket, hogyan kell velük kommunikálni, illetve hogyan lehet megőrizni ügyfélként a betegeket.
A jövő munkaereje
Az egészségügyi ágazat munkaerővel kapcsolatos kihívásai, például a kórházi specialisták és az ápolók hiánya világszerte egyre nyilvánvalóbb. A probléma lényege, hogy a változások követéséhez szükséges készségek (képzettség, ismeretek és gyakorlat) szűkösen állnak rendelkezésre. Pedig ezek kellenének, hogy az egészségügy átalakulhasson, páciensközpontúvá, betekintést nyújtóvá és értékközpontúvá váljon. Amikor az intézmények megtervezik, hogy milyen munkaerőre lesz szükségük, értékelniük kell a szakemberek fizikai közelségét (ne repülővel járjanak munkába), az automatizálási szintet és a tehetség kategóriáját is.
A digitális technológiának , a robotikának és más automatizált eszközöknek óriási a potenciáljuk a szakképzett munkaerő jelenlegi és a jövőbeli hiányának megoldásában. Az egészségügyi szolgáltatóknak olyan stratégiákat kell kialakítaniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a tehetséges emberek képesek legyen együttműködni a technológiával a hatékonyság növelése érdekében, ahelyett, hogy egymás ellen versenyeznének.
Magyar fejlemények
A Deloitte által felvázolt változások legtöbbjének Magyarországon is tanúi lehetünk. A technológiai fejlődés - ha nem is olyan ütemben, mint a legfejlettebb országokban - nálunk is jól érzékelhető. A szakemberhiány teljesen egyértelmű, sőt a hozzáértő emberek nyugati elszívásának hatása miatt különösen erőteljes. A magánegészségügyi szolgáltatások terjedőben vannak, de igen drágák. Az egészségbiztosítók kínálata egyre szélesebb, ami a cafeterián keresztül a lakosság egyre szélesebb köréhez érhet el. A EESZT-rendszer bevezetésével igen komoly lépést tettünk orvosi adataink digitalizálása felé. Mindezek arra utalnak, hogy Magyarországon is elkerülhetetlenné váltak az új működési modellek, az ellátások újrafogalmazása és a hatékonysági intézkedések bevezetése. Különösen, hogy az utóbbi időben a költségvetésből inkább kevesebb, mint több jut egészségügyre. Ha pedig komolyan vesszük, hogy az egészségügy fejlődése globális folyamat, a kényszer különösen nagy, hiszen az egy főre jutó egészségügyi kiadás nálunk csak feleakkora, mint az EU fejlett országaiban.