Szívünk néha drasztikusan reagál érzelmi állapotunkra. Jó példa erre a megtört szív szindróma , amikor a lélekben érzett szívfájdalom hirtelen intenzív mellkasi fájdalmat vált ki, ami súlyos szívizom-elégtelenséghez vezethet, habár a szív egészséges.
Anne Vinggaard Christensen, a Koppenhágai Egyetemi Kórház kutatója vizsgálta meg , hogy a magányosság rosszabb egészségi állapotot eredményez-e. Ennek érdekében 13 463, különböző szívproblémával küzdő embert vont be a felmérésbe, melynek során a kutatók kérdőívekkel a betegek fizikai és mentális egészségét, életmódját, dohányzási szokásait és baráti kapcsolatait mérték fel.
Kell a barátság
A barátságról szóló kérdéseket azoknak tették fel elsősorban, akik egyedül éltek. Ez független volt attól, hogy az érintettek magányosnak tűntek-e, annak érezték-e magukat, vagy volt-e valaki, akivel beszélhettek. Fontos volt az információk széles körének összegyűjtése, mert a magányosság és az egyedüllét nem ugyanaz - írja a Business Insider . "A magány ma gyakoribb, mint valaha, és több ember is él egyedül. A magány a korai halálozás , a rosszabb mentális egészség és az alacsonyabb életminőség erős előrejelzője a szív- és érrendszeri betegségekkel élők esetében, méghozzá sokkal erősebb prognosztizálója, mint amikor valaki egyedül él, legyen bár nő vagy férfi" - mondta Christensen.
Az állítás a szívbetegség típusától függetlenül igaz még akkor is, ha az eredményeket úgy állapították meg, hogy figyelembe vegyék a beteg korát, iskolázottságát, más egészségi problémáit és betegségeit, a BMI -t, a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Összességében elmondható, hogy a magány a nők esetében megduplázta a halál kockázatát, és a mutató a férfiak esetében is közel kétszeresére ugrott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A magukat magányosnak érző férfiak és nők háromszor nagyobb valószínűséggel jeleztek zaklatottságot vagy depressziót , életminőségük pedig jelentősen alacsonyabb volt az átlagnál. Vinggaard Christensen kifejtette, hogy ez azért lehet, mert a gyenge közösségi támogatásban részesülő emberek kevésbé tudnak gondoskodni magukról (például gyógyszereik beszedéséről és a napi normális életvitelük fenntartásáról). "Olyan korban élünk, amikor a magány jelen van, az egészségügyi szolgáltatóknak pedig figyelembe kell venniük ezt a kockázatot" - mondta a kutató.
A magány mint a cigaretta
Az új tanulmány alátámasztja a korábbi kutatásokat, amelyek megmutatták, hogy a magány súlyosan érintheti egészségünket. Például egy vizsgálat feltárta, hogy a szegényes közösségi támogatás olyan egészségi kockázattal járhat, mintha valaki elszívna 15 cigarettát naponta. Egy másik tanulmány pedig megmutatta, hogyan növelheti a magány a testünkben megjelenő gyulladást , mert testünk még mindig érzékeli, hogy egyedül van - amit az ősembertől ránk maradt evolúciós kód szerint fenyegetésként fog fel.
Bármi legyen is a fiziológiai oka, nyilvánvaló, hogy a magány egyaránt káros a fizikai és a mentális egészségünkre . Közösségi lények vagyunk, és ha társadalmi életünk nem a kívánt szintnek megfelelő, akkor ez képes nehéz helyzetünket még rosszabbra fordítani.
