Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) által kifejlesztett rákszűrő algoritmus eredménnyel teljesítette azokat a teszteket, ahol tapasztalt orvosszakértőkkel mérhette össze a képességeit. Amikor ugyanazt a mikroszkópos képet vizsgálták, az emberek többször tévedtek, mint az algoritmus. Azaz a mesterséges intelligencia (MI) már pontosan azonosíthatja a rákot megelőző elváltozásokat. Ez pedig azt jelenti, hogy ott is elvégezhetőek a precíz szűrések, ahonnan hiányoznak a drága felszerelések vagy a magasan képzett orvosok.
A most bemutatott, mesterséges intelligenciás megközelítés gyakorlati alkalmazásához, az úgynevezett automatizált vizuális értékeléshez már adott a technológia, amely ott is működtethető, ahol nem specialisták dolgoznak. A NIH szerint az egészségügyi dolgozók minimális képzésével megtörténhet az automatizált értékelés - írja a Healthcare Weekly egészségügyi hetilap.
Nem kellenek drága gépek
Ez az új módszer különösen olyan közösségek számára értékes, amelyeknek nincs elég erőforrásuk csúcstechnológiás diagnosztikai eszközökre. Ezeken a helyeken a vizsgálat többnyire úgy történik, hogy a méhszáj felszínét ecetsavval, majd jóddal megérintve egy speciális mikroszkóppal megvizsgálják a szerv hámborítását ( kolposzkópia ). Ez a módszer olcsó és általában kényelmes. Ugyanakkor hiányzik belőle a precizitás. Az új eljárás lehetővé teszi a korábbi módszer megváltoztatását, és javít a méhnyakrákszűrések szokásos eljárásain.
A módszer kidolgozását az tette lehetővé, hogy rengeteg archivált felvétel állt rendelkezésre a korábbi tanulmányokból, amelyeknél az egyes felvételek esetében pontosan tudni lehetett, hogy milyen állapotot mutatnak. Így az új módszert olyan komplex adatkészletek segítségével fejlesztették ki, amelyek lehetővé teszik az algoritmus számára, hogy felismerje az orvosi képek mintáit, például a méhnyakrák sejtjeit. Magyarán, a múltban összegyűjtött ismeretek elemzése alapján képes eldönteni a rendszer, hogy az éppen vizsgált felvételen található-e a betegségre utaló jel.
A kutatók úgy vélik, hogy a mostani megoldás bemutatásával csak az első lépést tették meg, és a hasonló háttérből kinövő diagnosztikai módszerek óriási segítséget jelentenek majd a közegészségügynek . Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy valahol nincs pénz drága gépeket venni és specialistákat fizetni: önmagukban már a nagy földrajzi távolságok is megakadályozhatják, hogy az emberek eljussanak rákszűrésre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mintha csak vérnyomást mérnének
A mesterséges intelligencia az egészségügyben az egyik leggyorsabban növekvő terület, amely alapvetően átalakíthatja a szolgáltatásokat, és számos életet megmenthet. Megannyi betegség van, amelynek felismerésében a mesterséges intelligencia sokat segíthet, nélküle pedig akár évekkel tovább tartana a megoldások megtalálása. Az MI bevezetése az egészségügyi intézményeknek is segít a terhelésük csökkentése által, ami különösen a járóbeteg-ellátás javításában mutatkozik majd meg.
Az MI-vel végzett méhnyakvizsgálat valódi forradalmat indíthat el a rákdiagnosztizálás területén. Az automatizált vizuális értékelés ugyanis könnyen elvégezhető, és az egészségügyi dolgozók (például a körorvosok ) képesek a szűrésekhez mobileszközöket használni a rendelőjükben vagy a betegnél tett látogatásaik során. Azaz a magas színvonalú, precíz eljárást szinte arra a hozzáférési fokra hozhatják, mint amelyen a vérnyomásmérés is áll.
Legjobban: