Kevesebb zsír, kevesebb rák?

Elég vadul hangzik, hogy kicsit kevesebb zsírt kell fogyasztani, máris sok ember számára elkerülhető a rák. Pedig igaz. Egy amerikai tanulmány több tízezer nő életét követte nyomon nyolc és fél évig. Aztán összesítették az adatokat.

Hosszú ideje folyik róla a vita, hogy a civilizációs betegségek leggonoszabb kiinduló tápláléka vajon a cukor-e vagy a zsír. Manapság már inkább elfogadott álláspont, hogy a cukor okozza a legnagyobb kárt. Tehát cukrot nem, de zsíros ételeket mégiscsak szabad enni, különösen, ha megfelelő forrásból származnak. Például a disznózsír rendszeres fogyasztását biztosan nem pártolnák a dietetikusok, de a mangalica sertés zsírja sok jó koleszterint tartalmaz és kevés rosszat. Másfelől ha túl kevés zsírt fogyasztunk, akkor lelassul a szervezet működése, és nem jut a koleszterinszint szabályzására megfelelő mennyiségű A-, D-, E- és K- vitamin . A zsírhiányos állapotban a szervezet nem képes elegendő kalciumot beépíteni, ami a csontok károsodásához vezet, de romlik a hormontermelés, a vérképződés is, viszont megnő a vérrögök megjelenésének esélye. A zsírban oldódó vitaminok hiánya pedig egy csomó súlyos betegséghez kapcsolódik. Azaz a zsír egyszerre lehet hasznos és káros is. El kell találni a megfelelő egyensúlyt.

kebab
A zsírral bevitt kalóriák arányának pár százalékos csökkentése is különbséget tehet élet és halál között

A JAMA Oncology folyóiratban nemrégiben megjelent egy tanulmány, amelyben a kutatók bemutatnak néhány érdekes bizonyítékot arról, hogy a bevitt táplálék csökkenti a rákos megbetegedések kockázatát. Rowan Chlebowski, a City of Hope orvostudományi központ kutatóprofesszora és munkatársai több mint 48 ezer nőt kísértek figyelemmel egy nagyszabású országos vizsgálatsorozatban az Egyesült Államokban. Minden nő, akit bevontak a vizsgálatba, kezdetben mentes volt a ráktól. Véletlenszerűen kiválasztottak mintegy 20 ezret önkéntest, és úgy alakították ki étrendjüket, hogy zsírbevitelüket a napi elfogyasztott kalóriamennyiség 20 százalékában limitálták. (Egy átlagos amerikai napi kalóriáinak körülbelül 30%-át szerzi zsírból.) Továbbá bátorították a kiválasztottakat, hogy egyenek több gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát. A többi nő nem kapott utasítást az étrendje megváltoztatására, de képzést igen az egészséges táplálkozásról.

Megdöbbentően hatásos

Aztán - a Time magazin beszámolója szerint - eltelt 8 és fél év, amelynek során figyelemmel kísérték a vizsgálat alanyait. Az adatok összegzése után végül feltárták a diagnosztizált rákos megbetegedések számát és a halálozási okokat. A kutatók úgy találták, hogy az emlőrákkal diagnosztizált nők között az alacsony zsírtartalmú diétát folytató csoportba tartozók kockázata 22 százalékkal volt alacsonyabb, mint a többieké. Más rákok estében pedig a megbetegedésük kockázata 24 százalékkal maradt el a kontrollcsoportétól, a szívbetegség rizikója pedig 38 százalékkal volt kisebb a szabad étrenddel élő csoporthoz képest.

"A hatás, amelyet látunk, elég figyelemre méltó" - közölte Chlebowski. Míg a korábbi vizsgálatok a diéták hatását a rákos diagnózisok előtt vizsgálták, a jelenlegi vizsgálat kiderítette, hogy a táplálkozás milyen hatással volt a rák kialakulására a diagnózis után - mivel a nők attól függetlenül folytatták a diétájukat, hogy diagnosztizáltak-e náluk rákot, vagy sem. "Úgy tűnik, hogy az étrendi beavatkozás a mellrák diagnózisát követően sokkal fontosabb, mint a diagnózis előtt."

Minél hosszabb, annál jobb

A tanulmány arra is rámutatott, hogy az alacsony zsírtartalmú diétához magukat hosszabb ideig tartó nőknek voltak a legjobb esélyeik a mellrák túlélésére. Ezt a tendenciát alátámasztotta, hogy a tanulmány befejezése után a megszerezett előny kezdett visszaesni azoknál, akik nem követték tovább a korábbi szigorúbb étrendet. A rákos halálozás csökkenését a nők étrendjének viszonylag szerény változásával sikerült elérni. Ugyan a cél a napi zsírokból származó kalóriák 20 százalék alatt tartása volt, sokan csak napi 25 vagy 27 százalékra voltak képesek lemenni. Úgy látszik, hogy a szükséges beavatkozás mértéke elég szerény - állapította meg a kutatás vezetője.

A daganatos betegségek járványszerűen terjednek és rengeteg életet követelnek minden évben. Bár hogy kinél alakulhat ki daganatos betegség, nagymértékben függ a genetikai háttértől, legalább annyira attól is, hogy milyen az életmódunk, ezen belül pedig, hogy miként táplálkozunk. Részletek!

Figyelembe véve a tanulmányban résztvevők számát, Chlebowski azt állítja, hogy az étrendet a rákos megbetegedések kezelésére szolgáló program részeként kell támogatni. Szerinte más tanulmányok - különösen azok, amelyek a mikrobákat vizsgálják, amelyek a testünkben élnek vagy a táplálékkal jutnak be a szervezetünkbe - szintén támogatást érdemelnek, mert segítenek feltárni, hogy az élelmiszer hogyan befolyásolhatja biológiáinkat, sebezhetőségünket és a betegségre adott válaszokat. Erre a területre egyre koncentráltabb, magas szintű kutatási figyelem irányul a tudós szerint, mert már csupán az életmód megváltoztatásával is igen jó eredmények érhetőek el.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: -1 °C

Napközben a ködös tájakon csak lassan javulnak a látási viszonyok, nagyobb területen - kiemelten nyugaton és délen - maradhat egész nap borongós, párás, ködös az idő. Arrafelé néhol szitálás, reggel ónos szitálás előfordulhat. Másutt derült, napos idő valószínű. Gyenge lesz a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között alakul, de a tartósabban párás, ködös tájakon ennél több fokkal hidegebb lehet. Késő estére -2 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. Fronthatásra ma nem kell készülni.