Ahogy világszerte egyre több koronavírus elleni védőoltást engedélyeznek és használnak, rohamosan nő a már legalább egy részoltást kapók, köztük a 65 év feletti oltottak száma is. Ők azok, akik közül sokan már lassan egy éve úgy élnek, hogy a fizikai kontaktust kerülve csak messziről - esetleg telefonon vagy interneten keresztül - tartják a kapcsolatot szeretteikkel. Nem véletlen, ha úgy érzik, végre fellélegezhetnek, életük lassan visszatérhet a megszokott kerékvágásba, és nem kell tovább nélkülözniük családjuk, barátaik, ismerőseik társaságát.
Az oltástól ugyanis a legtöbb idős ember azt reméli: amellett, hogy védett lesz a SARS-CoV-2 vírus okozta súlyos lefolyású, esetleg kórházi kezelést igénylő megbetegedéssel és az esetleges szövődményekkel szemben, újra magához ölelheti családtagjait. Csakhogy, ahogy arra a Harvard Health Blog témával foglalkozó cikkében rávilágít, a helyzet korántsem ennyire egyszerű. Az idős oltottaknak továbbra is sok szempontot kell mérlegelniük - hívja fel rá a figyelmet Amy Sherman, a fertőző betegségek specialistája, a Harvard Medical School oktatója. Mivel még mindig nagyon keveset tudunk a koronavírus elleni védőoltások hosszú távú hatásairól, többek között arról, hogy meddig tart a különböző oltóanyagok kiváltotta védettség , milyen gyakran kell újraoltatnunk magunkat, és hogy a védőoltás ellenére milyen eséllyel és mértékben adhatjuk tovább a fertőzést, a szakértők sem feltétlenül értenek egyet abban, mit szabad és mit nem biztonságos megtenni a vakcináció után. Összegyűjtöttük az idős oltottakat érintő legfontosabb kérdéseket.
Biztonságos olyan családtagokkal találkozni, akik még nem kaptak védőoltást?
Az eddigi klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a Moderna és a Pfizer-BioNTech mRNS-alapú vakcinája is körülbelül 95 százalékos hatékonysággal előzi meg a tüneteket okozó koronavírus-fertőzést. A Magyarországon ezek mellett használt AstraZeneca-, Szputnyik V és kínai Sinopharm-vakcina is hatékony, a rendelkezésre álló információk alapján mindegyik véd a mérsékelt vagy súlyos megbetegedéstől és csökkenti annak esélyét, hogy a fertőzöttek kórházi kezelésre szoruljanak, esetleg meghaljanak. De mint arra szakértők is felhívják a figyelmet: az oltottak is megfertőződhetnek, sőt, egyesek súlyos állapotba kerülhetnek, és az sem zárható ki, hogy tünetmentes fertőzöttként másoknak is átadják a vírust.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) szerint általánosságban elmondható, hogy minél szorosabb kapcsolatba kerülünk valakivel és minél több időt töltünk vele, annál nagyobb a vírus átadásának kockázata. Vagyis az idős embereknek érdemes mérlegelniük, milyen körülmények között találkoznak rég nem látott, még be nem oltott családtagjaikkal. Az eddigi óvintézkedések betartása - amelyek egy év alatt életünk részévé váltak - a CDC szerint továbbra is indokolt. Vagyis elengedhetetlen a gyakori kézmosás, és a maszkviselés, ha olyasvalakivel tartózkodunk egy szobában, aki még nem kapott oltást, különösen, ha fizikailag érintkezünk vele (például megöleljük). Érdemes korlátozni a be nem oltott családtagokkal töltött időt, és amennyiben lehetséges, a szabadba szervezni a találkozót. Mindemellett ideális, ha a beoltottak a találkozás előtt 14 napig kerülik a kapcsolatot a velük nem egy háztatásban élőkkel, néhány nappal korábban pedig PCR-tesztet is végeztetnek. Ezen óvintézkedések betartása mellett biztonságossá tehető a be nem oltott és már immunizált családtagok érintkezése.
Megbetegedhetnek az idős emberek az oltás ellenére?
Ahogy mindenki másnál fennáll ennek esélye, úgy náluk is. A 65 évesnél idősebbeknél ráadásul a koronavírus elleni oltás nem feltétlenül vált ki olyan erős immunválaszt , mint a fiatalabb korosztályokba tartozóknál, az immunrendszer ugyanis az életkor előrehaladtával általában gyengül. Ezért még az oltás sem feltétlenül biztosít olyan magas szintű védelmet számukra a mérsékelt vagy súlyos megbetegedéssel szemben, mint ahogy az a széleskörű klinikai vizsgálati eredményeken alapuló tanulmányokban szerepel. Emellett a kutatók még mindig nem tudják, hogy a most keringő és domináns koronavírus-változatokkal szemben hogyan teljesítenek a jelenlegi vakcinák. A korai ajánlások azt sugallják, hogy az mRNS-alapú oltóanyagok nem feltétlenül védenek olyan hatékonyan bizonyos vírusváltozatokkal - például a brazil mutációkkal vagy a dél-afrikai variánssal - szemben.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a maximális immunvédelem kialakulásához két dózis kell, (a Janssen-vakcina esetében csak egy) és még a második beadását követően is el kell telnie bizonyos időnek. Az mRNS vakcinák esetében ez vélhetően a második részoltást követő 10-14 napon következik be. Addig az idős embereknek - és életkortól függetlenül a többi oltottnak is - érdemes minden olyan helyzetet kerülniük, ahol fertőzésveszélynek vannak kitéve.
Amikor az idős oltott olyanokkal él, akik még nem kapták meg a vakcinát
A szakemberek szerint ebben az esetben az a legszerencsésebb, ha az oltott betartja a megszokott óvintézkedéseket - maszkviselés, gyakori kézmosás, fertőtlenítés, szellőztetés, külön helyiségben tartózkodás, amennyiben megoldható -, hogy megvédje házastársát vagy másokat, akikkel egy háztartásban él. Amennyiben az oltást követően nem érintkezik idegenekkel, biztonságosan együtt lehet be nem oltott családtagjaival is.
Ha már minden családtag, barát be van oltva
Ez a legszerencsésebb eset, ilyenkor a szakemberek szerint - ahogy korábban az egy "buborékban" élők - a családtagok, rokonok, biztonságosan találkozhatnak egymással, és nem szükséges az együtt töltött idő korlátozása. Természetesen ehhez ki kell várni, hogy mindenkinél kialakulhasson a védettség . És azt is figyelembe kell venni, hogy ki mikor kapta meg az oltást. Ha például a nagyszülők 6-8 hónappal korábban lettek beoltva, mint a család többi tagja, akkor továbbra is indokolt az óvintézkedések betartása, mivel a kutatók egyelőre - amíg az idő múlásával nem kapunk pontos információt - a legtöbb vakcina esetében hat hónapos védettséggel számolnak.
Mi a helyzet az utazással?
Ez is érdekelhet
Néhány idős ember azért is szeretné mielőbb megkapni a védőoltást, hogy meglátogathassa más megyében, vagy más országban élő családtagjait. Hosszabb utazásnál - történjen az busszal, vonattal vagy repülővel, de tulajdonképpen ugyanez érvényes a tömegközlekedésre is -, mérlegelni kell az utazással járó kockázatokat. Azon kívül, hogy az ember ilyenkor huzamosabb időt tölt másokkal egy légtérben, a járulékos tényezőkkel is számolni kell. Például, hogy hogyan jutunk el az állomásra, a repülőtérre, kell-e sorban állnunk, szükség lehet-e nyilvános mellékhelyiség használatára, esetleg étkezésre mások közvetlen közelében. Szakértők szerint, amennyiben megoldható, szerencsésebb autóval közlekedni, mert így elkerülhető a tömeg és jelentős mértékben csökkenthető a megfertőződés kockázata.
Legjobban: