"Kritikus fontosságú a közösségi és kórházi járványok kitörésének megelőzése szempontjából, hogy a tünetmentes fertőzötteket gyorsan felismerjük" - hangsúlyozta az intézmény honlapjának nyilatkozva Tesima Takanori, a Hokkaidói Egyetem kutatója. Hozzátette, a világ kormányai közül egyre több fontolgatja, hogy újra szigorú korlátozásokat vezessen be nemzeti szinten, ahogy a járvány második hulláma elkezd kibontakozni. Ahhoz azonban, hogy a fertőzötteket a lehető leghamarabb be lehessen azonosítani, majd izolálni, erősíteni kell a tesztelés és kontaktkutatás rendszerét. A szakember és kollégái ehhez bemutattak egy gyors és hatékony tesztelési eljárást, aminek során az érintettek által gyűjtött nyálmintákat használnak a fertőzésgyanús esetek kivizsgálására.
Jelenleg a felső légutakból vett kenetminta RT-PCR-teszttel történő vizsgálata a legáltalánosabban elterjedt módszer az új típusú koronavírus-fertőzés kimutatására. Tesima és csapata mintegy kétezer tünetmentes személynél hasonlították össze ezt az eljárást a nyálminták vizsgálatával, illetve az RT-PCR-teszt mellett egy kevésbé gyakori, de gyorsabb és hordozhatóbb módszert, az úgynevezett RT-LAMP-tesztet is próbára tették. A kísérlet során igen hasonló eredmények születtek minden minta esetében: az orr- és garatváladék- és a nyálminták hozzávetőleg 77-93, illetve 83-97 százalékos pontossággal tették lehetővé a pozitív esetek kimutatását.
Miközben azonban mindkét minta magas érzékenységet mutatott a SARS-CoV-2-re, mint arra Tesima felhívta a figyelmet, a nyálminták tesztelésének szignifikáns logisztikai előnyei vannak. Egyrészt a vizsgálandó alanyok maguknak veszik le a nyálmintát, ami teljesen fájdalmatlan, de ami ennél is fontosabb, nem szükséges, hogy a vizsgáló személyzet közeli kontaktusba kerüljön a potenciális fertőzöttekkel, ezáltal csökken a kockázata, hogy ők is érintkezzenek a vírussal. "Azt is kimutattuk, hogy nem valószínű, hogy az RT-LAMP érzékenysége érdemben elmaradna a PCR-teszt érzékenységétől, ennél fogva hasznos alternatívát jelenthet a fertőzések kimutatásához, különösen olyan helyeken, ahol a diagnózisra a mintagyűjtés helyén van szükség, legyen szó akár sporteseményekről vagy repülőterekről" - magyarázta Tesima.
Abban a kutatók is egyetértenek, hogy kísérletüknek akadtak korlátai. Mindazonáltal úgy vélik, eredményeikből jól látható, hogy a gyors RT-LAMP-tesztelés és a vizsgálandó személyek által gyűjtött nyálminták kombinációja egy könnyű, nem invazív, gyors és viszonylag pontos módszert kínál a tömeges tesztelésre. Nem mellesleg minimálisra csökken így a veszélye, hogy az egészségügyi dolgozókra is átterjedjen a fertőzés a tesztelés során.
Október elsejétől nem engedik be a hazai iskolákba azokat a gyerekeket, akiknél 37,8 Celsius-fok feletti testhőmérsékletet mérnek a beléptetéskor. A témáról bővebben az nlc.hu cikkében olvashat ide kattintva .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
