Mivel a magyarok meglehetősen elhízottak , azt gondolhatnánk, hogy ebben jelentős szerepet játszik az energiabombaként működő cukros ételek és italok fogyasztása. Csakhogy tavaly készült egy reprezentatív országos kutatás , amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából firtatta a magyarok ízekhez való viszonyát. Kiderült, hogy tízből négyen az édeset kedvelik a leginkább, míg a sósat csak a válaszadók negyede. A leginkább édesszájúak a 30-49 évesek, a legkevésbé pedig az 50 év felettiek vonzódnak az édességekhez. A válaszadók közel fele, azaz 46 százalék átlagosnak érzi a cukorfogyasztását, 5 százalék pedig egyáltalán nem fogyaszt cukrot.
Mintha nem lennénk szinkronban a világgal, mert az 1970-es évek végétől a 2000-es évek elejéig a cukros italokkal történő energiabevitel globálisan 135 százalékkal nőtt. A kutatók által az 1988-1994 és 1999-2000 között összegyűjtött adatokat alapján kiderült, hogy mindkét periódusban az első számú "energiahordozók" az üdítőitalok voltak. Annak ellenére, hogy az elhízás okai összetettek, nem nehéz elképzelni, hogy a cukorral édesített italok ebben jelentős szerepet játszanak - írja a Medical News Today .
Talán ízlés dolga, de azok között, akik egyáltalán isznak üdítőket, közel kétszer többen vannak azok, akik a csökkentett cukortartalmú vagy cukormentes változatokra szavaznak. De ebben kevés a tudatosság, hiszen a válaszadók többsége nincs tisztában a nemzetközi cukorfogyasztási ajánlással , azaz, hogy a napi energiabevitel legfeljebb 10 százalékát fedezhetnénk cukorból. A válaszadók 3 százaléka szerint egyáltalán nem szabad cukrot fogyasztani, míg 13 százalék az ajánlottnál többet gondol elfogadhatónak.
Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat ( OTÁP 2014 ) szerint a felnőtt lakosság hozzáadottcukor-bevitele az elmúlt 25-30 évben számottevően csökkent, majd a közelmúltban minimálisan megnőtt. A férfiak esetében a 2009-es 6,9 százalékról 2014-re 7,6 százalékra, a nőknél pedig 8-ról 8,6 százalékra emelkedett a hozzáadott cukor aránya a napi energiabevitelen belül. Azaz nem mondhatjuk magunkat különösebben édesszájúnak, hiszen bőven belül vagyunk a 10 százalékos WHO-ajánláson.
A közelmúltban számos kutató részletesebben megvizsgálta a cukor és a mentális egészség kapcsolatát is. Az egyik tanulmány például arra a következtetésre jutott, hogy a cukorbevitel hosszú távon károsítja a psziché egészségét. Az ilyen típusú vizsgálatok felkeltették a közvélemény érdeklődését a cukorfogyasztás kognitív hatásaival kapcsolatban. Az eddigi kutatások eredményei azonban messze nem tűntek perdöntőnek.
Akárhogyan nézték, a túl sok cukor hatása rossz
Dr. Konstantinos Mantantzis a berlini Humboldt Egyetemen, Dr. Sandra Sünram-Lea a Lancaster Egyetemen, valamint Dr. Friederike Schlaghecken és Elizabeth Maylor professzor a Warwicki Egyetem Pszichológiai Tanszékén ezért megvizsgálta a cukor hatását a hangulat különböző aspektusaira, például a haragra és a depresszióra. Végül az derült ki a 31 különféle tanulmányból összegyűjtött adatok alapján (amelyek közel 1300 felnőttől származtak), hogy a cukor nem javítja a hangulatot, és a fogyasztás után az emberek kevésbé maradnak éberek, sőt fáradtabbá válnak - tudósított a MedicalXpress .
A Science Direct felületén elérhető tanulmányban leírtak szerint megvizsgálták azt is, hogy a fogyasztott cukor mennyisége és típusa befolyásolhatja-e a hangulatot, és hogy az igényes lelki és fizikai tevékenységekben való részvétel tesz-e bármilyen-e különbséget a hatás kialakulásában. A kutatók azt találták, hogy:
- A cukorfogyasztás gyakorlatilag nem befolyásolja a hangulatot, függetlenül attól, hogy mennyi cukrot fogyasztunk, vagy hogy az emberek közben igényes tevékenységeket folytattak-e.
- A cukrot fogyasztók fáradtabbnak és kevésbé ébernek érezték magukat, mint azok, akik nem ettek cukrot.
- A "cukorlöket" elképzelés csak egy mítosz, anélkül, hogy bármiféle igazság lenne mögötte.
Popkultúra tudomány ellen
Elisabeth Maylor kifejtette: "Reméljük, hogy eredményeink hosszú távon elhalványítják a cukorlöket mítoszát, és tájékoztatják a közegészségügyi hatóságokat a cukorfogyasztás csökkentése érdekében. Konstantinos Mantantzis, a tanulmány vezetője pedig kijelentette: "Az a gondolat, hogy a cukor javíthatja a hangulatot, a populáris kultúrában igen elterjedt, annyira, hogy az emberek a világ minden táján cukortartalmú italokat fogyasztanak , hogy éberebbek legyenek. Megállapításaink nagyon egyértelműen jelzik, hogy az ilyen állítások nem bizonyítottak. Ha bármi is történik velünk a cukor elfogyasztása után, az valószínűleg, hogy rosszabbul érezzük magunkat."
Dr. Sandra Sünram-Lea hozzátette: "Az elmúlt években az elhízás, a cukorbetegség és a metabolikus szindróma emelkedése rámutat, hogy bizonyítékokon alapuló táplálkozási stratégiákra van szükség az egészséges életmód egész életen át tartó előmozdítása érdekében. Amit találtunk, azt jelzi, a cukros italokkal és snackkel való gyors üzemanyag-feltöltés nem működik, nem leszünk ettől fókuszáltabbak."
Az okoscimke.hu (amely ugyan hasznos, de nem független információszolgáltató, hiszen a Coca-Cola áll mögötte) azt írja , hogy a magyar fogyasztók 89 százaléka figyel oda cukorbevitelre, s a vásárlási döntéseikre 66 százalékban hatással van a cukortartalom, amelyet csak a tartósítószerekre való 73 százalékos figyelem előz meg. Ezek a számok Sünram-Lea igazát erősítik. Magyarországon volna igény a bizonyítékokon alapuló táplálkozási stratégiákra. Ezek térnyerésével talán az általános kedélyállapotunk is javulna, ha már egyszer ezt a cukortól nem várhatjuk.
Legjobban: