Azt többnyire mindenki tudja a koleszterinről , hogy köze van a keringési betegségekhez, különösen a szívinfarktushoz, így nem jó, ha sok van belőle a vérünkben. Másrészt ez a veszélyes állapot úgy jön létre, hogy nem megfelelő étrendet követünk. Ezen túl már egyre nagyobb a zavar. Igen sokan nem tudnak helyes és teljes választ adni a koleszterinnel kapcsolatos olyan egyszerű kérdésekre sem, hogy mit mutatnak a koleszterinszintet jelző számok, vagy befolyásolhatjuk-e a koleszterinszintünket az elfogyasztott ételekkel? Átnézzük a legfontosabb tévhiteket és szembe állítjuk őket a tényekkel.
1. Mítosz: Az összes koleszterin káros.
Tény: A koleszterin néhány típusa nélkülözhetetlen a jó egészséghez. A szervezetnek koleszterinre van szüksége többek között a D-vitamin, a hormonok (beleértve a tesztoszteront és az ösztrogént), valamint a zsíroldódó epesavak előállításához is. A koleszterin a vér útján jut el mindenhová a szervezetben, de nem önmagában, hanem kétféle lipoproteineknek nevezett fehérje szállítja.
Az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein), amelyet "rossz" koleszterinnek is szoktunk nevezni, adja a szervezetben lévő koleszterinmennyiség zömét. Akinek magas az LDL-koleszterinszintje, az a szívbetegség és a stroke magasabb kockázatával kénytelen szembenézni. A HDL (nagy sűrűségű lipoprotein), vagy a "jó" koleszterin azonban magával szállítja a koleszterint a májba, ami kiüríti a szervezetből. Ezért a magas HDL-koleszterinszint csökkentheti a szívbetegség és a stroke kockázatát.
Ha a vérben túl sok az LDL-koleszterin, akkor lassacskán felhalmozódhat az erek falában, s kialakulnak a plakkok. Ezek a képződmények leszűkítik az erek belső keresztmetszetét, ami korlátozza vagy végül el is zárhatja a véráramlást. Ha pedig a szív, vagy más fontos szerv nem jut vérhez, annak biztosan súlyos következménye lesz. Ha például a szív vérellátása akadozik, akkor mellkasi fájdalom, azaz angina jelentkezhet, vagy akár szívroham is bekövetkezhet - írja az amerikai közegészségügyi szolgálat, a CDC összefoglalója.
2. Mítosz: A magas koleszterint megéreznénk.
Tény: A magas koleszterinszintet általában semmi nem jelzi, nincs tünete. Ez az oka, hogy sok ember nincs tisztában a koleszterinszintjével, és csak akkor szembesül a rossz állapotával, amikor már szívinfarktust vagy stroke-ot kapott. Ezért fontos a koleszterinszint ellenőrzését legalább 4-6 évenként megismételni. Erről bármelyik háziorvostól lehet részletes információt kérni.
Habár a magas koleszterinszintnek általában nincs jele, de néhány embernél a bőrön mégis nyomot hagy . A leggyakoribb formája a xanthelasma, amely a szemhéjakon, a bőr felületéről kiemelkedő sárgás elváltozás, de előfordul xantoma is, amely az inakon (főleg Achilles-ínon, illetve az ujjfeszítő izmok inain) jelentkezik, a Xantoma planaris az ujjak közötti hajlatokban, a Xantoma tuberosum a térd- és könyéktájékon.
3. Mítosz: Hiába eszünk sok koleszterint tartalmazó ételt, attól még nem lesz magas a koleszterinszintünk.
Tény: Tudjuk, hogy a sok koleszterint tartalmazó élelmiszerekben általában sok telített zsír is van. A telített zsírok pedig növelik a koleszterinszintet, ezért a legjobb olyan ételeket választani, amelyekben nincs sok telített zsír. Az állati eredetű élelmiszerek, köztük a vörös hús, a vaj és a sajt, nagyon sok telített zsírt tartalmaznak, tehát jobb csak mértékkel fogyasztani őket. Helyettük inkább a rostot bőséggel tartalmazó ételeket, például zabtermékeket és babot, valamint egészséges telítetlen zsírok forrásául szolgáló terményeket, különösen avokádót, olívaolajat és dióféléket érdemes az étrendben tartani.
4. Mítosz: Nem tehetünk semmit a koleszterinszintünk megváltoztatására.
Tény: Erről szó sincs. Elég sokat tehetünk, hogy a koleszterinszintünk javuljon, vagy az egészséges tartományban maradjon. A koleszterinszint ellenőriztetéséről és a helyes étkezésről már volt szó. Ezen túl szükség van arra is, hogy minden nap áldozzunk időt a testgyakorlásra. Napi 30 perc séta már jó eredményeket hozhat, de minden mozgás segít, így a percek számolása nélkül is megfelelhetünk testünk szükségleteinek. Nem feltétlenül kell konditerembe járni, mert jó szolgálatot tesz a gyalogosan történő bevásárlás, a lépcsőzés, a takarítás, a kertimunkák stb. A legtöbb okostelefonon van lépésszámláló. Aki ellenőrizni akarja, hogy a megszokott életvitele mellett mennyi az alapmozgása, csak kapcsolja be.
A dohánytermékeket nagy ívben el kell kerülni, mert a dohányzás károsítja az ereket, felgyorsítja az artériák megkeményedését, és jelentősen növeli a szívbetegség kockázatát. Aki még nem dohányzik, ne is szokjon rá. A leszokás viszont csökkenti a szívbetegség kockázatát.
A családi kórtörténet is szolgálhat támpontokkal. Ha a vérszerinti hozzátartozók körében előfordult magas koleszterinszint, akkor érdemes nagyobb gondot fordítani az ellenőrzésre, hiszen a hajlam ott lehet bennünk. De előfordulhat a familiáris hiperkoleszterinémiának (FH) nevezett örökletes állapot is, amelyet, s akár már gyermekkortól kórosan magas koleszterinértéket okozhat. Az érintettek száma Magyarországon 20-50 ezer lehet, de jelenleg alig 1 százalékuk tud a problémájáról. Az FH genetikai rendellenesség, amely kezelés nélkül folyamatosan rontja a koleszterinszintet, és nagymértékben fokozza a fiatalkori (jellemzően 30-40 éves kor körül bekövetkező) keringési betegségek, a szívroham és a stroke kockázatát.
5. Mítosz: Nincs szükség gyógyszerekre, a koleszterinszint táplálkozással és testmozgással is kezelhető.
Tény: Noha sok ember tarthatja meg, vagy érheti el a jó koleszterinszintet az ételek helyes megválasztásával és elegendő fizikai aktivitással, de van, akinek minden igyekezet ellenére is szüksége lehet gyógyszerekre, például sztatinra a koleszterinszintjének csökkentésére.
Azok, akik sztatinokra vagy más gyógyszerekre szorulnak, gyakran a familiáris hiperkoleszterinémiával, vagy a nagyon magas "rossz" koleszterinszinttel élők közül kerülnek ki. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő embereknél pedig előfordulhat, hogy az artériák komolyan beszűkültek a túl sok plakk miatt. A koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek ilyenkor mérsékelni tudják a szívroham vagy a stroke kockázatát. Ezt étkezéssel és testmozgással önmagában nem lehet elérni. A diabéteszesek sem lehetnek nyugodtak. A 2. típusú cukorbetegség egyik kellemetlen hatása ugyanis, hogy csökkenti a HDL, azaz a "jó" koleszterin szintjét, és növeli a "rossz" koleszterinét. Nem nehéz belátni, hogy ez a folyamat fokozza a szívbetegség és a stroke kockázatát.
Legjobban: