A testzsír normális mennyisége (a testsúly százalékában kifejezve) a nőknél 25-30, a férfiaknál 18-23 százalék között van. Azok a nők, akiknél a testzsírarány 30 százalék feletti, illetve a férfiak, akiknél az érték magasabb 25 százaléknál, túlsúlyosnak tekinthetők. Az elhízás meghatározásának könnyebb és közismert módja a testtömeg-index (BMI) kiszámítása. A BMI figyelembe veszi mind az ember súlyát, mind a magasságát. Felnőtteknél a normális testsúly 20 és 25 BMI-egység közé esik. Az elhízással kapcsolatos halálesetek 80 százaléka olyanoknál fordul elő, akik BMI-értéke meghaladja a 30-at. (A HáziPatika BMI-kalkulátora itt érhető el .)
A nem alkoholos zsírmáj (angol rövidítéssel NAFLD) többféle májbetegségre utal, amelyek egymást követő négy fázisban súlyosbodnak. Ezek közül a leggyakoribb és legenyhébb a zsírmáj (amikor a májban zsír halmozódik fel), más néven szteatózis. Ennél már súlyosabb a nem alkoholos szteatohepatitisz (NASH), amikor gyulladást okoz a májban lévő zsír. A következő szinten a NASH-ben szenvedő betegek egy részénél a tartós gyulladás miatt fibrózis, azaz a májsejtek és vérerek körül kötőszövetes hegesedés alakul ki. A hegszövet kiszorítja az egészséges májszövet egy részét, de a májfunkció még normális marad. A legsúlyosabb stádiumban aztán a krónikus gyulladás következtében kialakul a cirrózis vagy májzsugor. A 2-es típusú cukorbetegek esetében nagyobb a kockázata, hogy a nem alkoholos zsírmáj miatt cirrózis alakuljon ki. A májzsugor miatti károsodás már tartós és visszafordíthatatlan, és elvezethet a szerv teljes leállásához. Az NAFLD elsődleges májrákot is okozhat.
Civilizációs betegség
A nem-alkoholos kifejezést azért használják, mert a túlzott alkoholizálás ugyanolyan májbetegséget okoz, mint az NAFLD, ugyanakkor a benne szenvedő betegek nem fogyasztanak túlzott mennyiségű alkoholt. Az NAFLD elsősorban a fejlett országokban figyelhető meg, ahol az ülő életmód és a túlzott kalória-, cukor- és zsírbevitel az elhízás, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség magas megjelenéséhez vezet. Az NAFLD a leggyakoribb májbetegség a világon: becslések szerint a népesség 10-24 százalékát érinti. Olyan elhízott populációkban, mint az Egyesült Államoké, a felnőttek negyedét . Különösen riasztó, hogy az elhízás miatt ez a betegség a gyermekek körében is terjed.
A hepatológusok szerint a nem alkoholos zsírmáj elterjedtsége alapján joggal nevezhető csendes járványnak . Mivel sokáig semmiféle tünete nincs, igen nehéz felderíteni. Egy oxfordi tudóscsoport azonban kidolgozott egy olyan, MRI-alapú eljárást, amellyel pontosan megállapítható, hogy a máj milyen állapotban van. Ezt a párizsi nemzetközi májkonferencián mutatták be nemrégiben. A LiverMultiScan olyan intelligens egészségügyi technológia, amely a fájdalmas, költséges és némileg kockázatos invazív beavatkozás (a jelenleg széles körben használt májbiopszia) nélkül is képes meghatározni a májbetegség jellegét és súlyosságát.
Új vizsgálati módszer
Az eszközt elsőként használó intézmény, a southamptoni egyetemi kórház radiológus professzora, David Breen úgy véli, ez az eljárás csökkentheti a biopsziák szükségességét. Ráadásul a szkennelés a máj teljes térképét megadja , szemben egy tűs magbiopsziával, amely csak egy területről szolgáltat adatokat. Az MRI-vizsgálat azt is lehetővé teszi, hogy a betegeket az idő múlásával újra megvizsgálják, és megnézzék, hogy javul-e az állapotuk.
A nem alkoholos zsírmájbetegségek legalább 80 százaléka visszafordítható . Mivel a betegség megjelenése és az elhízás szinte egyenes arányban áll egymással, akin sok a túlsúly, feltételezheti, hogy mája állapotán is javítania kell, nem pedig csak a keringési rendszere miatt szükséges aggódnia. Szerencse, hogy ez a betegség jól kezelhető és vissza is fordítható életmódváltással. Ugyanazt kell tenni, mint a szív- és érrendszer érdekében. Egészségesen és mértékletesen kell étkezni, eleget (napi harminc percet) kell mozogni , és minél előbb lemondani a káros szenvedélyekről, a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról. Ez önmagában is jelentősen segíthet a betegség visszaszorításában, miközben a többi egészségi kockázatot (például az infarktus, a stroke vagy a diabétesz kialakulását) is távol tarthatjuk.
Legjobban: