A kannibalizmus minden formája (így a vérivás, vámpírizmus ) is súlyos erkölcsi aggályokat vet fel a modern társadalmakban, azaz embervért inni elsősorban azért nem jó, mert az egyén közösségi, morális értéke sérülhet vagy megsemmisülhet általa. De az ilyen viselkedés biológiai okok miatt is kockázatos. Az állatok egy része úgy specializálódott, hogy képes táplálékként hasznosítani a vért, de az ember bármennyire is mindenevő, a nyers véren keresztül megfertőződhet - más, a vérfogyasztás miatt kialakuló betegségekbe pedig bele is halhat - írja a Popular Science.
Az orvostudomány nem hisz a vámpírhistóriákban, de ismeri a klinikai vámpírokat : olyan embereket, akik kényszeresen fogyasztanak embervért, mert úgy érzik, hogy ettől javul az egészségi állapotuk. Annak meghatározása azonban alapos kutatást kívánna, hogy a klinikai vámpírok kényszeressége mögött valamilyen klasszikus orvosi értelemben vett kór, pszichoszomatikus tünetek, mentális betegségek vagy a három kombinációja áll-e.
A vas okozza a legnagyobb veszedelmet
A legnagyobb kockázatot ezekre az emberekre a vastúlterhelés vagy hemokromatózis jelenti. Ez az állapot általában egy genetikai hiba miatt áll elő, és fokozatosan romlik, amíg már szükségessé válik a kezelés. A klinikai vámpírizmusban szenvedőknél azonban a betegség önmagában is kifejlődhet, mivel az emberi test nem képes megfelelő módon feldolgozni a vasat a vérben. A vastúlterhelés korai tünetei közé tartozik a fáradtság, a fogyás, az ízületi fájdalom, a gyengeség, a rendszertelenné váló menstruáció és az erekciós zavarok. Ha a betegséget nem kezelik, károsíthatja a szerveket, és végül halálhoz vezethet.
Az embervér ivása (amely a történelem során fel-felbukkan) a vámpírista hókusz-pókusztól eltekintve is az élni akarással, a teljesítőképességgel, az elérhető élettartam határainak kitolásával van összefüggésben (a vámpírok a legendáriumuk szerint ugyebár halhatatlanok.) A vérhez kapcsolódó hitek általában arról szólnak, hogy fiatal emberek vérét kell fogyasztani, hiszen az még egészséges és romlatlan. Ebből a szemléletből egyébként a tudomány valamennyit visszaigazolt (de az embervér ivásának pozitív hatását ettől még semmilyen módon nem bizonyította!). Egérkísérletekben ugyanis a fiatal egyedek vérével végzett transzfúzió után az idősebb egerek kognitív jellemzői javultak egy Tet2 nevű enzimnek köszönhetően.
Kevés tápérték
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha a tápértékből indulunk ki, akkor is kiderül, hogy a vérdiétán hamar rajtavesztenénk. A vér körülbelül 700 kcal-t tartalmaz literenként, azaz egy átlagos felnőttnek körülbelül három litert kellene naponta benyakalnia az energiaigénye kielégítéséhez. De mikroelemből sincs túl sok benne. A C-vitamin átlagos vérszérumszintje például körülbelül 5 mg/liter, ám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) naponta legalább 45 mg-ot ajánl. Tehát 9 liter vért kellene inni a skorbut elkerüléséhez. Viszont a vér túl sós: 9 grammot tartalmaz literenként. Ha a 3 literes fogyasztást nézzük, akkor gyorsan jönne nyomában a dehidratáció és a veseelégtelenség. A vérivás ebből a szempontból is határozottan rossz ötletnek tűnik.
Ez is érdekelhet
Steven Gruenstein, a New York-i Mount Sinai kórház hematológusa szerint a történelem során a különböző kultúrákban évezredek óta ittak vért (olykor embervért), de ez a test fogyatékosságai, hiányosságai miatt alakulhatott ki. A vér ugyanis tartalmaz sót, vasat, fehérjéket, amelyeket ezen az úton is pótolhattak. Az orvos azonban figyelmeztet rá, hogy senkinek sem ajánlatos, hogy megpróbálkozzon a vérivással, mert az a fentiekben ismertetett okokon túl is elég kockázatos. A HIV, a májgyulladás és más vírusos és bakteriális betegségek ugyanis átjuthatnak a vérrel a másik szervezetbe, így szükségtelen veszélynek tennénk ki magunkat vele.
