A helyes életmód
Világszerte emberek milliói hisznek benne, hogy a helyes táplálkozás, a sok zöldség, gyümölcs fogyasztása és a heti többszöri sport segít abban, hogy megőrizhessék fiatalos külsejüket és életerejüket. Óriási azonban a vita azon, mi is számít igazán egészségesnek, ráadásul néhány évente a tudományos ajánlások is változnak. Pár éve még azt állították a dietetikusok, hogy napi egy tojásnál többet nem egészséges fogyasztani, ma már nincs ilyen határ. Régebben a zsír volt a fő ellenség, amit növényi olajjal illett helyettesíteni - ma a cukor és a transzzsír a mumus.
Az egészséges mozgást illetően is megoszlik a szakemberek véleménye. Gondoljunk csak a nyolcvanas évek aerobikőrületére, ami után a kardiomozgást istenítette mindenki, ma pedig a HIIT edzés és a nagy súlyok az ajánlottak. A legjobb, amit tehetünk, ha szakembert keresünk fel kérdéseinkkel, aki egyénre szabottan, a már kialakult betegségek figyelembevételével tud tanácsokat adni. A kutatások szerint ugyanis a fiatalos külső nagyrészt valóban az életmódon múlik, ráadásul vissza lehet forgatni az idő kerekét. Soha nem késő átváltani a helyes életmódra, és annak jótékony hatása hamarosan látszani fog.
Éhezés
Egy népszerű elmélet szerint ha a napi szükséges kalóriamennyiségnek csak a 70 százalékát vesszük magunkhoz, jelentősen növelhetjük élettartamunkat. Logikusnak tűnik: a kevesebb étellel kevesebb szabad gyök alakul ki a szervezetben. Ehhez hozzájárul a megfigyelés, hogy a vékony, szikár emberek általában tovább élnek és egészségesebbek, mint a kövérek . Ám ez csak akkor igaz, ha életmódunk fizikailag is aktív, ami azonban nem könnyű, ha közben félig-meddig éhezünk.
Az éhezéses elméletet több egérkísérlet is bizonyította, ám a kalóriamegvonásnak van egy kellemetlen és kevésbé reklámozott mellékhatása is: az egerek, ha nem kapnak elegendő táplálékot, lelassulnak, félhibernált állapotba kerülnek, és átalusszák a napot. A böjtölős étrend követői hasonló energiacsökkenésről számolnak be: kevesebb lett az energiájuk, fázósabbá váltak, és a bőrük is ráncosabb lett a diéta hatására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vérátömlesztés
A hit, hogy a zsenge korú fiatalok vére megfiatalíthatja az idősebbeket, egyidős az emberiséggel, de a vércsoportok ismeretének híján sokan belehaltak már abba a vágyba, hogy így nyerjék vissza életerejüket. Azok, akik a szerencse révén túlélték a beavatkozást, mind ugyanarról számoltak be: mintha visszaforgatták volna az idő kerekét: több energiájuk, jobb kedvük lett, feszesebbé vált a bőrük. A kutatások pedig alátámasztják a tapasztalatokat.
A vérplazmában lévő fehérje mennyisége idővel csökken, és emiatt a szövetek és bizonyos testi funkciók hanyatlásnak indulnak. A fiatalok vérében található plazmafehérje valóban egyfajta elixírként működik, de nem tudjuk pontosan meddig tart ez a hatás, és milyen dózisban segít. Ahogyan a vérátömlesztéssel együtt járó veszélyforrásokat sem ismerjük még teljesen (gondoljunk csak a HIV vírusra vagy a hepatitisre, mindkettőt sokan kapták el vérátömlesztés útján), azt sem tudjuk, hogy a potenciális veszélyforrások ellensúlyozzák-e a pozitív hatásokat.
Növekedési hormonok
Eredetileg olyan gyermekek számára fejlesztették ki a hormonterápiát, akik súlyos betegségük miatt szorultak rá erre, de a 90-es évek eleje óta folynak kísérletek a növekedési hormon fiatalságot előidéző hatásáról is. A kutatások szerint ugyanis ennek a hormonnak a szintje folyamatosan csökken, ahogyan öregszünk, logikusnak tűnik tehát a feltételezés, hogy ha kívülről pótolni tudjuk, akkor visszafiatalodhatunk. A kísérletben részt vevő alanyok csodás eredményekről − energianövekedésről, feszesebb bőrről és izomgyarapodástól - számoltak be. A neten ma már bárki könnyen beszerezheti a növekedési hormont, de egyetlen orvos sem ajánlja a szer használatát, mert súlyos mellékhatásokat okozhat, és könnyű túladagolni is.
Ráadásul a kutatási eredmények sem egyértelműek, ha azt vizsgáljuk, hasznos-e az emberi szervezet számára a növekedési hormon. Például a kis növésűek, akiknek szervezetében kevesebb ilyen anyag termelődik, statisztikailag tovább élnek, mint a magasabb társaik. És ott vannak azok a hormonzavaros gyerekek is, akiknek a szervezetéből hiányzik a növekedési hormon. Ha kezelést kapnak, valóban magasabbra nőnek - de ha nem, akkor sem öregszenek gyorsabban, és nem őszülnek korábban, mint azok, akiknek a szervezetében bőséggel található ilyen hormon.
Génsebészet
A legújabb génsebészeti technikákkal már sikerült a gyümölcslegyek 40 napos életét 130 naposra növelni, ami óriási eredmény. Ám a gyümölcslegyek szervezete sokkal egyszerűbb az emberénél: nincsenek csontjaik, ízületeik, nem szenvednek sem cukorbetegségben, sem Alzheimer-kórban , így elég nehéz az általuk nyert tapasztalatokat átfordítani az emberekre. Bár a megnövelt életciklus fantasztikus, olyan mellékhatásokkal jár együtt a legyekben, mint a lassabb növekedés és a csökkent termékenység. Ennél is nagyobb gond azonban, hogy az öregedés lelassításához egyszerre 20-40 gént kellene módosítani az egész emberi szervezetben - ehhez pedig jelenleg nincs meg a megfelelő technikai háttér.
Szervpótlás
Logikusnak tűnik, hogy amely szervünk elromlik, cseréljük ki újabbra - ennek gyakori és teljes körű ismétlésével elvileg elérhető akár az örök élet is. Nagy kérdés azonban, honnan vegyünk ennyi szervet? Ha kizárjuk a feketepiacot és a szervkereskedelmet, maradnak a genetikailag módosított disznók, az őssejtek és a háromdimenziós, nyomtatható szervek. Jelenleg azonban még mindegyik erőteljesen kísérleti állapotban van - arról az apróságról nem is beszélve, hogy szervátültetés után a betegeknek egész életükben komoly mellékhatásokkal járó szervkilökődés-gátló gyógyszereket kell szedniük.
Ez is érdekelhet
A cikk a Nők Lapja Egészség Örökké fiatal különszámában jelent meg.
