Orrunk jelzi az Alzheimer-kórt

A kutatók kezében egyre több a bizonyíték, hogy az Alzheimer-kór korai szakaszában érezhetően csökken a szaglásérzék. A Pennsylvaniai Egyetem orvosi fakultásának új tanulmányában bemutatják a szerzők, hogy egy egyszerű szippantás hogyan növelheti meg a rettegett betegség diagnózisának pontosságát.

A szaglásteszt már hasznosnak bizonyult az enyhe kognitív zavar (MCI), a demenciát megelőző állapot diagnosztizálásában. E betegség néhány év alatt gyakran előrehaladott Alzheimer-kórrá fejlődik. Ez a magyarázata, hogy a neurológusok miért olyan rendkívül motiváltak abban, hogy új módszereket találjanak az Alzheimer-kór tekintetében magas kockázati csoportba tartozó személyek kiszűrésére már akkor, amikor még nem mutatnak semmilyen tünetet. Széles körű egyetértés alakult ki arra vonatkozóan, hogy az Alzheimer-kór jelenleg kidolgozás alatt álló kezelési módszerei nem működnek azután, hogy a demencia már kialakult. Azaz a betegséget fejletlen állapotában kell elkapni és megfékezni.

szaglás
Amíg jól működik a szaglás ademenciaesélye kisebb

"Izgalmas lehetőség, hogy a szaglásérzékelés csökkenését fel lehet használni a veszélyeztetett emberek azonosítására, mielőtt még a demencia kifejlődne náluk" - mondta David R. Roalf vezető kutató, a Penn State egyetem pszichiátriai tanszékének oktatója. Roalf és munkatársai egy egyszerű, kereskedelmi forgalomban kapható szagazonosító tesztet használtak a vizsgálataik során. A Sniffin-tesztben résztvevőknek 16 különböző szagot kell meghatározniuk. A szippantó tesztet és a standard kognitív tesztet 728 idős embernél végezték el.

Pontos diagnózis kombinált vizsgálatokkal

Az eredmények alapján a kutatók három kategóriát alakítottak ki: egészséges idősebb felnőtt, enyhe kognitív károsodás és Alzheimer-demencia. Roalf és csapata az eredményeket a kognitív tesztből, majd annak szaglási teszttel kombinált változatából alakították ki, hogy lássák, mennyire jól sorolták be az érintetteket az egyes kategóriákba. Elmondták, hogy a szaglási képesség felértékelése a kognitív teszttel kombinálva jelentősen növelte a diagnosztikai pontosságot.

Például, a kognitív teszt önmagában az MCI-s betegek 75 százalékát szűrte ki helyesen, de ez a szám 87 százalékra emelkedett, amikor a szaglási teszt eredményét is hozzáadták. A két teszt kombinálása lehetővé tette az egészséges idősebb felnőttek és az Alzheimer-kórban szenvedő betegek pontosabb azonosítását is. A kombináció még nagyobb pontosságot tesz lehetővé, amikor az embereket az MCI enyhébb vagy előrehaladottabb kategóriáiba sorolják. "Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy az egyszerű szagazonosítási teszt hasznos kiegészítő eszköz lehet az MCI és az Alzheimer-kór klinikai kategorizálásához, sőt, azoknak az azonosításához is, akik a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve" - mondta Roalf.

Rövidebb tesztek jönnek

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az Alzheimer-kór megjelenését és a gyengülő szaglási képességet összekapcsoló korábbi vizsgálatok után néhány nagy demenciaklinikán már elkezdték használni a szaglásvizsgálatokat az idős betegek állapotának értékelésében. A gyakorlat azért nem vált még általánossá, mert a leghasznosabbnak tűnő tesztek túl sokáig tartanak. Roalf és kollégái most megpróbálnak egy jól használható rövidebb tesztet is kifejleszteni, valamint egy hosszabbat és alaposabbat is. "Reméljük, hogy a Sniffin-tesztet, amely rendszerint 5-8 percig tart, lerövidíthetjük legfeljebb 3 percesre. Ha igazolni tudjuk, hogy a rövidebb teszt hasznos az MCI és a demencia diagnosztizálásában, akkor az a várakozásaink szerint több neurológiai klinikát fog ösztönözni e szűrés elvégzésére" - vélekedett Roalf.

Egyes életmódbeli tényezők csökkenthetik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, illetve késleltethetik a tünetek megjelenését. Lássuk, mi mindent tehetünk a hétköznapokban a prevenció jegyében! Részletek!

A kutató és kollégái egy új vizsgálatot is terveznek, amely az agy szaglórégiójában jelenlévő Alzheimer-fehérje-markerek előfordulását elemezné a demencia előtti állapotban lévő emberek orrváladékában. Ez ugyanis egy még korábbi figyelmeztetés lehetne a betegség már megkezdődött folyamatára. Erre azért volna nagy szükség, mert a tanulmányok szerint a kognitív károsodást szenvedő idősebb felnőttek jelentős hányadát nem azonosították, részben a megfelelő szűrés hiánya miatt.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.