A hőhullámok a legtöbb ember szervezetét megviselik és megterhelik: tartós kánikulában nő a hőkimerülés és a hőguta kockázata. A klíma sokaknak megkönnyítheti az életét, ám ez nem mindenki számára adott és elérhető lehetőség. A Healthline egészségügyi szakértők segítségével összeszedte a leghasznosabb ötleteket, amivel át lehet vészelni a forró nyári napokat is.
Ha tehetjük, maradjunk a lakásban vagy beltéren
Az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy megússzuk a hőséget, ha egész nap igyekszünk hűvös helyen maradni: praktikusan otthon, egy ventillátor társaságában, vagy beltéren, csak a hűvösebb reggeli vagy esti órákban kimozdulva. Ezt azonban ténylegesen kevesen engedhetik meg maguknak. Ezért, ha mindenképpen ki kell mozdulnunk a nagy hőségben, korlátozzuk a szabadban töltött időt, iktassunk be gyakori szüneteket, amikor pár percig hűvös helyre - akár egy légkondicionált helyiségbe - mehetünk, hogy kicsit megpihenjünk, lehűljünk. Arra viszont érdemes figyelni, hogy a gyakori és nagy hőmérsékletváltozás - ha mondjuk a légkondicionált helyiségben 17 fok van, kint pedig 38 - szervezetünket megterheli, nehezen alkalmazkodik. Ezért a klímázást, vagy a hűtött helyiségből való ki-be járkálást sem érdemes túlzásba vinni.
Tartsuk otthonunkat hűvösen
Klíma nélkül nehéz legyőzni a kinti forróságot: előbb-utóbb a leggondosabb igyekezet ellenére is felmelegszik otthonunk, még akkor is, ha alapvetően északi vagy keleti fekvésű. Amit ilyenkor tehetünk: reggel húzzuk le a redőnyt vagy húzzuk be a függönyöket, hogy a nap ne tűzzön be az ablakon egész nap. Hajnalban és éjszaka, amikor frissebb a levegő, szellőztessük át a lakást, vagy a házat, és ha a körülmények kedvezőek - legalább bukóra -, hagyjuk nyitva az ablakokat éjszakára is. Aki nem érzékeny a huzatra, úgy is szellőztethet, hogy minden ablakot - és ajtót - egyidejűleg kitár.
Fogyasszunk elegendő folyadékot
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forróságban, amikor fokozottan izzadunk, különösen fontos a rendszeres hidratálás, hogy pótoljuk az elvesztett folyadék- és ásványianyag veszteséget. Beltéren - otthon vagy egy irodában -, ha van a közelünkben egy hűtő, vagy egy vízcsap, viszonylag könnyű dolgunk van. Ha viszont úton vagyunk, érdemes előre gondolkodni: mindig legyen nálunk egy üveg víz. Akkor is, ha csak húsz percre ugrunk el valahova, mert könnyen előfordulhat, hogy megszomjazunk és nem lesz lehetőség arra, hogy hűsítőt vegyünk. A megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával megelőzhető a kiszáradás és a hőguta is. Szakemberek szerint fontos, hogy ne csak akkor igyunk, amikor megszomjazunk, mert az már a dehidratáltság jele, hanem bizonyos időközönként tudatosan vigyünk be - alkoholmentes - folyadékot a szervezetünkbe.
A hideg borogatás és a zuhany életmentő lehet
Ha úgy érezzük, hogy nem bírjuk tovább az otthonunkban uralkodó forróságot, vegyünk egy frissítő, hűvös - de nem jéghideg - zuhanyt. Igaz, ez általában csak ideig-óráig hoz enyhülést, de gyakran ismételhetjük. Segíthet a csuklóra vagy a nyakra helyezett hidegvizes borogatás is. Amennyiben viszont e célra jeget használunk, ne tegyük azt közvetlenül bőrünkre, mert nem tesz jót neki: inkább csavarjuk egy puha rongyba a jégkockákat. A gyakori hidegvizes arcmosás is üdítő lehet nagy melegben.
Öltözködjünk szellősen, és ne feledkezzünk meg a napvédelemről
Nagy melegben jó, ha bőrünk szellőzik: az izzadság akadály nélkül és gyorsan elpárologhat róla. Ezért válasszunk jól szellőző, laza, vagyis nem tapadós -, magas pamuttartalmú ruhát, ami a leégéstől is véd, vagyis takarja testünket. Ne feledkezzünk meg fejünk és arcunk védelméről sem. Ha huzamosabb ideig tartózkodunk a napon, viseljünk kalapot vagy más fejfedőt, szemünket napszemüveggel védjük, és akkor is használjunk magas faktorszámú napvédő terméket , ha szórt fényben tartózkodunk, mert nem csak a napon lehet csúnyán leégni.
Ez is érdekelhet
Korábbi írásunkból kiderül, milyen tünetei vannak a hőkimerülésnek és a hőgutának, illetve mit kell tennünk, ha környezetünkben valaki ezektől szenved.
