A várható élettartam és a népesség koreloszlása alapján megállapítható, hogy nem azért kiugróan magas a magyar halálozási arány, mert a lakosságban sokkal több az idős ember, az okok inkább az életmódban és az egészségügyi rendszerben keresendők - írja a portfolio.hu
A lap a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, A visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói című kiadványát elemezve azt írja, hogy a kiugró halálozási arány összefügg az egészségügyi rendszer helyzetével, és kikövetkeztethető belőle az is, hogy nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam.
A népesség koreloszlásában nem olyan extrém a magyar helyzet: bár Lengyelországhoz és Szlovákiához képest nálunk magasabb a 65 év felettiek aránya, az eltérés nem akkora, hogy magyarázza a halálozási arányban látott differenciát.
Ez alapján tehát nem (elsősorban) azért olyan magas a halandóság Magyarországon, mert sokkal öregebbek lennénk a többi V4-országnál, hanem mert a fiatalabb népesség körében magasabb a mortalitási ráta, vagyis indokolatlanul sokan halnak meg ahhoz képest, ami a többi országban jellemző. Ezt egyébként alátámasztja az is, hogy nálunk kirívó a munkaképes korú lakosságon belüli halálozási ráta: részben az életmód és a betegségek megelőzésének hiánya, részben pedig az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt.
Legjobban: