Újabb tudnivalók a vakcinák lehetséges mellékhatásairól

Ahogy Európában tömegesen elkezdtek oltani az AstraZeneca-vakcinával (hivatalos nevén Vaxzevriával), viszonylag hamar fény derült az oltóanyag beadása után nagyon ritkán fellépő, súlyos egészségügyi hatásokra és mellékhatásokra . Ezek közé tartoznak - az akár halált is okozó -véralvadási rendellenességek, köztük a vérrögképződés, az alacsony vérlemezkeszám és az idegrendszert érintő Guillain-Barré-kór (GBS).

Utóbbi egy akutan fellépő gyulladásos folyamat, ami az érző-, a mozgató- és a vegetatív idegeket érintheti. Jellemző tünete az izomgyengeség, a reflexek gyengülése és az egyes testrészek zsibbadása. A Guillain-Barré-kór károsíthatja a váz- és simaizom-működést, valamint az érző funkciókat. Az esetek többségében a betegek spontán gyógyulnak, ám előfordulhat, hogy a már említett károsodások maradandónak bizonyulnak. Ilyenkor végtagbénulás jelentkezhet, a legsúlyosabb esetben pedig - amikor a gyulladás a légzőizmokat is érinti -, halálhoz vezethet.

Mennyire gyakori a Guillain-Barré-kór?

Ahogy arról korábban írtunk , az Európai Gyógyszerügynökség időközben megerősítette, hogy az AstraZeneca-vakcina igen ritka mellékhatásként valóban előidézhet Guillain-Barré-kórt. Július végéig összesen 833 ilyen esetet jelentettek - 592 millió dózis beadása után.

Egyre több teljesen beoltott számára válik esedékessé a koronavírus elleni emlékeztető oltás . Nem véletlen, hogy újabb és újabb kérdések merülnek fel a témával kapcsolatban. A többi között, hogy valójában kinek és mikor ajánlott az emlékeztető oltás, valamint, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár. A CNN Leana Wen sürgősségi orvost, a George Washington Egyetem professzorát faggatta.

Egy Nagy-Britanniában végzett friss tanulmány is alátámasztotta, hogy a koronavírus ellen beoltott embereknél előfordulhatnak neurológiai rendellenességek. Ám azoknál, akik átesnek a koronavírus-fertőzésen, sokkal nagyobb egy nemkívánatos neurológiai esemény kialakulásának kockázata, mint az oltottaknál, akiknél esetleg a vakcinákkal összefüggésbe hozhatóan lép fel hasonló - írja a BBC.

Érdekes eredmények

A Nature Medicine című szaklapban publikált tanulmányhoz a kutatók összesen 32 millió ember adatait összegezték. Két csoportra bontották őket, és megnézték, hogyan alakult az első csoportba tartozók állapota egy hónappal az első részoltás, a második csoportba tartozók állapota pedig egy hónappal a pozitív PCR-teszt után.

Az első csoportba tartozók körében a Guillain-Barré-kór - ami egyébként jellemzően néhány nappal vagy héttel egy megfázás, esetleg influenza, nagyon ritkán pedig védőoltások után alakul ki - főként az 50 év felettieknél fordult elő. A tanulmány szerint 38 extra GBS-es eset jutott minden tízmillió AstraZeneca-vakcinával oltott felnőttre, és 60 további hemorrhagiás stroke (agyvérzés) minden tízmillió Pfizer-BioNTech vakcinát kapó felnőttre - számol be róla a BBC.

A másik csoportba besoroltak, vagyis a pozitív koronavírus-tesztet produkálók körében ez az arány valamivel magasabb volt. Tízmillió érintettre 145 extra GBS-es eset jutott, valamint 123 agyi gyulladással járó és 163 myasthenia-szerű - idegeket és izmokat érintő - rendellenesség.

Hasonló vizsgálatot végeztek egy kisebb létszámú skóciai csoporton, és az eredmények alapján ugyanez a kapcsolat körvonalazódott a GBS és az AstraZeneca-vakcina között. Ugyanakkor a kutatók nem találtak megnövekedett kockázatot azoknál, akiket a Pfizer-BioNTech oltóanyagával immunizáltak - írta a BBC.

Ez is érdekelhet

bűncselekmény

Védőoltás helyett mérget adott be egy orvos

koronavírus elleni oltás

Koronavírus: egyre több a beteg, de nincs még oltás

hamis oltási igazolás

Covid-oltás helyett sóoldat: több mint 100 ember ellen emeltek vádat

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

Halál, vízbe fulladás, kínzások, pokol - ijesztő rémálmai vannak a koronavírus-fertőzésen átesett embereknek. Klinikai szakpszichológus gyűjtötte össze, miről álmodnak az egykori betegek.