Az eredmények feltűnő különbségeket mutatnak a rákot okozó mutációkban a férfiak és a nők között. Nemcsak a daganataikban fellelhető mutációk számában, hanem az ott talált mutációk fajtájában is - olvasható a Nature tudományos folyóirat cikkében.
A nőkből származó májdaganatok nagyobb valószínűséggel hordoztak olyan mutációkat, amelyeket a hibás DNS-rendszernek köszönhetünk, például a DNS hibás helyreállításának. Ezzel szemben a férfiaknál bármilyen típusú rák esetében nagyobb valószínűséggel mutattak ki olyan DNS-változásokat, amelyekről úgy vélik, olyan folyamathoz kötődik, amelyben a test két törött polinukleotidszálat használ a DNS javítására - derül ki az Ontariói Rákkutató Intézet szakemberei által a bioRxiv biológiai tanulmány-adatbázison elérhetővé tett munkából . Ezek a különbségek kulcsfontosságú információkat adhatnak a kutatóknak arról, hogy a nemek biológiai eltérései hogyan hatnak a daganatok fejlődésére.
Az adatok egyre inkább bizonyítják, hogy a nem fontos tényező a rákban, és nemcsak az életmódbeli különbségek miatt - mondja Kenneth Buetow, az Arizona Állami Egyetem genetikusa. Például a tüdőrák és a májrák gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint a nőknél, és az eredmények akkor is ezt mutatják, ha olyan befolyásoló tényezők hatását kiszűrik, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Ennek a különbségnek az eredete azonban egyelőre nem világos. "Ez a rákkutatási portfólióban rendkívül kevéssé tanulmányozott komponens. Mivel feltételezték, hogy nincs érdemi különbség, formálisan a közelmúltig ezt nem is tesztelték" - állítja meg Buetow.
A mutációk feltérképezése
A nemek közötti különbségek kutatása ezen a területen csak 2014-ben kezdődött el, amikor az USA központi egészségügyi intézete (NIH) felszólította a szakembereket, hogy vegyék figyelembe a nemi különbségeket a preklinikai kutatásban, például a nőnemű kísérleti állatokból származó sejtvonalak tanulmányozása során. Azóta néhány tanulmány már kimutatta, hogy bizonyos ráktípusokban, köztük néhány agydaganat és előrehaladott melanóma esetén a fehérjekódoló gének mutációinak gyakoriságában a nemektől függő eltérések jelentkeztek.
A bioRxiven közzétett tanulmány eddig a legteljesebb munka a daganatok genomjában megjelenő nemi különbségekről. A mutációkat nemcsak a fehérjéket kódoló génekben vizsgálja, hanem a DNS nagy kiterjedésében is, ahol más funkciók működnek, mint például a gének be- vagy kikapcsolása. A tanulmány összehasonlítja a férfi- és női genomokat számos különböző rákban, ami lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a DNS-mutációk további mintáira fordítsák figyelmüket.
A UCLA egyetem genetikusa Paul Boutros genetikusa és munkatársai elemezték a Nemzetközi Rák Genom Konzorcium által begyűjtött teljes genomszekvenciákat. Megvizsgálták mind a 174 ismerten rákhoz vezető mutáció előfordulását, és megállapították, hogy ezek közül néhány mutáció gyakrabban fordult elő férfiaknál, mint nőknél - és fordítva. Amikor a genomban a DNS-szegmensek elvesztését vagy duplikációját szélesebb körben vizsgálták, úgy találtak, hogy 2885 nemileg befolyásolt gén terjedt el 15 kromoszómán . Különbségek voltak abban is, hogy egyes mutációk mikor tűntek fel a daganat kialakulása során, ami arra utal, hogy az egyes rákok eltérő evolúciós utakat követnek a férfiak és a nők körében. Boutros és munkatársai szintén figyeltek a DNS-változások bizonyos mintáira. Az ilyen minták bizonyos esetekben tükrözhetik a mutáció forrását - a dohányfüst például otthagyja "aláírását" a DNS-en.
Összességében a csapat nyolc mutációt talált, amely gyakrabban fordult elő az egyik nemben. A rákok mindegyikében a nőkből származó minták 97 százaléka hordozott egy adott DNS-aláírást, amely a hibás DNS-javításra jellemző. A férfiakból származó minták esetében ez az arány csak 89 százalék volt. Májtumor esetén a különbség még szélsőségesebb volt: a nők 88 százalékánál jelenik meg ez a szignatúra, szemben a férfiak 58 százalékával.
Genetikai eltérések
A nemek szerinti eltérés a mutációkat okozó folyamatok alapvető biológiai különbségeire utal, amelyek meglepetésként érte a kutatókat. A mutációk számában vártak ugyanis különbségeket, nem pedig a típusukban. Például a nőket a dohányfüst jobban érinti, mint a férfiakat. Ilyen újdonságokra nem számítottak - vallotta be Boutros. Összességében az eredmények azt erősítik a kutató szerint, hogy nemcsak a klinikai, hanem a preklinikai vizsgálatokban is figyelembe kell venni a biológiai nem szerepét.
Ez végül lehetővé tenné a kutatók számára, hogy a Boutros és munkatársai által talált számos különbség forrását felfedjék - idézi a Nature Buetow-t, akinek laborja a bioRxiven közzétett egy tanulmányt, amely a nemi alapú különbségeket a génaktivitásban találja meg a májdaganatok esetében. A májrák egyes populációkban körülbelül háromszor gyakrabban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél, előfordulása pedig néhány országban növekszik. Ezért a kutatók úgy vélik, hogy a megelőzési stratégiák kialakításához nagyon fontosak az etiológiai szempontok, azaz annak megértése, hogy milyen okok állnak e daganatos betegségek kialakulása mögött.
Legjobban: