Ahogy az említett jelentésből is kiderül, a gyógyszerrezisztens szuperkórokozók évtizedek óta fenyegetik az emberek egészséget, de az új antibiotikumok hiánya miatt egyre csak romlik a helyzet. Ideje volna átgondolni a védekezési stratégiánkat, és úgy felkészíteni a saját szervezetünket, hogy immunrendszerünk képes legyen elvégezni a piszkos munkát. Ez az új stratégia, a gazdaszervezet célzott védelme, segíthet megoldani az antibiotikumrezisztencia problémáját - írja a The Conversation magazin.
A legnagyobb fenyegetést a fejlett országokban a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) , a karbapenemrezisztens Enterobacteriaceae (CRE) és a Clostridium difficile baktériumok jelentik. Márpedig az antibakteriális gyógyszerek hatásosságának csökkenése a gyógyszerrezisztens kórokozók megjelenésével párosulva alternatív megközelítéseket kíván.
A gazdaszervezet-terápia
A kórokozók elleni védekezésre a kutatók új stratégiát dolgoztak ki, a gazdaszervezet-terápiát (GSZT), amely egy viszonylag új, alig tízéves elképzelésen alapul. Ennek célja, hogy fokozza és erősítse a kórokozók elpusztítását eredményező immunválaszt a gazdaszervezetben, azaz nem kizárólag antibakteriális gyógyszerekre támaszkodik. A GSZT a befogadófaktorok és az antibiotikumkezelés révén kettős csapást mér a támadókra.
A test természetes reakciója a fertőzésekre a gyulladás , amely során az erre szolgáló immunsejtek megtámadják és elpusztítják a behatoló baktériumokat. Ha azonban a gyulladásos folyamat ellenőrizetlenné válik, akkor ez olyan fehérjék termelését váltja ki, amelyek különféle szervi elégtelenségeket okozhatnak és akár a gazdaszervezetet is megölhetik. Ezért a gyulladás elleni fellépés elengedhetetlen a kórokozók elleni küzdelemben, valamint a szervezet megóvásában.
A GSZT-k közé olyan kezelések tartoznak, amelyek fokozzák a gazdatest válaszát a kórokozókra és védik a szervezetet a túlzott immunválasztól. Ilyen a celluláris terápia, amelyben a csontvelősejtek meghatározott populációját a gazdaszervezetbe injektálják, amivel megakadályozzák a túlzott immunválaszt és a szövetkárosodást. Egy másik módszer a nem fertőző betegségekre általánosan használt gyógyszereket alkalmazza. A sztatinok és az ibuprofen például nyugtatja a gazdaszervezet válaszát a fertőzésekre. A rekombináns DNS technológiával előállított gyógyszerek is használhatók erre a kis méretű fehérjék semlegesítésével és a szövetkárosodás csökkentésével. Egyes táplálékkiegészítőkről, például a D3-vitaminról is kimutatták, hogy baktériumellenes anyagok kibocsátására ösztönzik a gazdaszervezet immunsejtjeit, ami tovább pusztítja a patogéneket. Az antibakteriális gyógyszerekhez kapcsolódó GSZT-k nagy ígéretet jelentenek a különféle multirezisztens kórokozók elleni védekezésben. Különösen a világ tíz leggyilkosabb baktériuma közé tartozó Mycobacterium tuberculosis , a TBC kórokozója ellen lehet hatásos ez a stratégia.
A fertőzések kezelésének személyre szabása
Az elmúlt évtizedben a kutatók nagy előrelépést tettek a befogadófaktor kutatásában, ami új terápiás stratégiákhoz vezetett. Az egyik legfontosabb a személyre szabott medicina kiterjesztése, amelyben az egyéni genom alapján határozzák meg az adott betegségre mutatott hajlamot, és ennek alapján választják ki a megfelelő terápiákat. Ezt a koncepciót ma elsősorban olyan nem fertőző betegségek esetében alkalmazzák, mint a rák. A stratégia fertőző betegségekre adaptációja csak nemrégiben kezdődött el, mert az orvosok arra következtetnek, hogy vannak fertőzések, amelyeket az emberek egy része hajlamosabb elkapni. Ezt pedig az úgynevezett gazdafaktor-gének DNS-ének finom különbségei okozhatják. Ezeknek az egyéni különbségeknek, az úgynevezett polimorfizmusoknak az összekapcsolásától remélik a kutatók, hogy hozzájutnak a bakteriális fertőzések elleni precíziós gyógyszerekhez.