Jeffrey Loeb, az Illinoisi Egyetem neurológusa és munkatársai figyeltek rá, ahogy egyes agysejtek makacsul új nyúlványokat növesztenek, és a halál (értsd, a szív leállása) után még órákon át folytatják a feladataikat. "A legtöbb tanulmány feltételezi, hogy az agyban minden leáll, amikor a szív nem ver tovább, de ez nem így van. A megállapításainkra szükség lesz az emberi agyszövetek kutatásának értelmezéséhez. De egyelőre nem számszerűsítettük ezeket a változásokat" - idézte a kutatót az egyetem kommünikéje .
Az agyi rendellenességekről - például az autizmusról, az Alzheimer-kórról és a skizofréniáról - rendelkezésünkre álló információk nagy része az agyszöveteken végzett halál utáni kísérletekből származik. Ez a megközelítés kritikus a kezelések keresésekor, mivel az állatmodellekben végzett agyi vizsgálatok gyakran nem hasznosíthatók az embereknél.
Friss agy, régi agy
A humán vizsgálatokat pedig általában olyan emberek szövetein végzik, akik több mint 12 órája haltak meg. Loeb és csapata azonban (20 beteg epilepszia műtétje során eltávolított) friss agyszöveteket vizsgált. Amikor ezek génexpresszióját a szakemberek összehasonlították a korábban említett agymintákkal, feltűnő különbségeket találtak, amelyek nem voltak életkor- és betegségspecifikusak.
A génexpresszióra (a génekben tovább örökíthető tulajdonságok kifejeződésére) vonatkozó adatokat használták, amelyeket később az agy szövettani vizsgálatával alátámasztottak, hogy megértsék a sejtspecifikus aktivitás változását a halál utáni időszakban, szobahőmérsékleten. Míg a legtöbb génaktivitás stabil maradt a csapat által dokumentált 24 órában, az idegsejtek génaktivitása gyorsan kimerült. Legfigyelemreméltóbb, hogy elsősorban a gliasejtek fokozták a génexpressziójukat és a tevékenységüket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rosszabb nem történhet
Bár eleinte meglepő, de ennek a jelenségnek mégis van értelme, mivel a gliasejteket, például a hulladékot fogyasztó mikroglia- és az asztrocita sejteket a szervezet cselekvésre hívja fel, amikor a dolgok rosszra fordulnak. A haldoklás pedig a legrosszabb, ami egy élőlénnyel történhet. "Az, hogy a gliasejtek a halál után megnagyobbodnak, nem túl meglepő, tekintve, hogy gyulladásos sejtek, és az a feladatuk, hogy az agyi sérülések, például oxigénhiány vagy stroke után takarítsanak" - mondta Loeb.
Ez is érdekelhet
A csapat ezután bebizonyította, hogy a gének által expresszált RNS önmagában nem változik a halál utáni 24 órán belül, ezért a mennyiségének bármilyen változását a biológiai folyamatok folytatása kell, hogy előidézze. A frissen izolált emberi agyminták teljes génexpressziója soha nem látott képet ad az emberi agy genomi komplexitásáról, mivel számos különféle transzkripció ezekben még megtalálható, amely már nincs jelen a halálozás után később vizsgált szövetekben a chicagói kutatók Nature Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmánya szerint. A teljes cikk a Novo Sapiens tudományos hírmagazinban olvasható.
