Maga a látás egy igen összetett folyamat eredménye. Ennek első lépcsője, hogy a külvilágból érkező fénysugarak megtörve egy közös pontban vetülnek a szem hátsó fényérzékeny rétegére, a retinára. A fénytörésért részben a szaruhártya, részben a szemlencse felelős. Ez utóbbi egy átlátszó, lencse alakú, mindkét oldalán domború szerv, amelynek görbületét a szem mozgatóizmai képesek változtatni, függően attól, hogy éppen egy közeli vagy távolabbi pontra fókuszálunk-e. Minél közelebbre nézünk, a szemlencse annál domborúbbá válik, teljesen elernyedve pedig a végtelenre fókuszál, azaz ilyenkor a nagyon távoli dolgokat érzékeljünk élesen.
Mindebből világosan látszik, hogy a szemlencse rugalmassága kulcsfontosságú ahhoz, hogy különböző távolságban levő pontokra élesen fókuszálhassunk. Csakhogy a kor előrehaladtával a szemlencse veszít flexibilitásából, aminek eredményeként nehézkesebbé válik a közelre fókuszálás. Ez egy természetes, egyben kivédhetetlen és visszafordíthatatlan velejárója az öregedésnek. Az állapotot öregszeműségnek , avagy preszbiópiának hívjuk, amely egy 2018-ban publikált ausztrál tanulmány szerint világszerte mintegy 1,8 milliárd embert érint valamilyen mértékben.
Tünetek, amelyek öregszeműségre utalnak
Először általában 40-45 éves koruk körül figyelnek fel az érintettek arra, hogy kényszerűen egyre távolabb tartják maguktól a könyveket, újságokat, mivel a megszokott olvasási távolságból már nem látják élesen az apróbb betűket. Ez a fajta - akár nem is tudatosuló -alkalmazkodás ugyanakkor csak korlátolt módon képes ellensúlyozni a zavart, mivel az állapot romlásával előbb-utóbb "elfogy az ember karja", azaz nem tudja már annyira kitartani maga elé az olvasnivalót, hogy élesen lássa azt. Mindehhez gyakran szemfáradtság és fejfájás is társul, semmiképpen sem érdemes tehát halogatni, hogy szakszerű segítséget kérjünk a panaszok enyhítéséhez. Annál is inkább, mert az öregszeműség okozta látásromlást hatékonyan lehet korrigálni.
Mi a teendő preszbiópia esetén?
A diagnózis egy egyszerű látásvizsgálattal felállítható. Amennyiben nem áll fenn egyéb fénytörési zavar (rövidlátás, túllátás vagy szemtengelyferdülés), úgy az olvasószemüveg is megoldást nyújthat a panaszra. Egyéb esetekben bi-, tri- vagy multifokális, illetve progresszív szemüveglencsékkel lehet elérni a kívánt hatást. Kontaktlencsék esetén szóba jöhetnek monovíziós lencsék, amelyek az egyik szemet távoli, a másikat közeli fókuszálásra állítják be. Emellett elérhetőek multifokális kontaktlencsék is, habár az ezekkel elérhető látásélesség nem minden esetben éri el a monovíziós lencsék szintjét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nemcsak külsőleges látásjavító eszközök viselésével, hanem műtétileg is lehet kezelni az öregszeműséget. Ez fontos, hiszen a szemüveghordás sok kényelmetlenséggel járhat a hétköznapokban, míg a kontaktlencsék legfőbb kockázata a fertőzésveszélyben rejlik. A preszbiópiát hasonló technikával kezelik a szemsebészek, mint az egyéb fénytörési zavarokat, hiszen ez esetben is a szaruhártya alakjának lézeres átformálása kínálja a megoldást. A beavatkozás során a domináns szemet távoli és a közepes, a másik szemet pedig közeli és közepes távolságú fókuszálásra optimalizálják. Mivel agyunk a két szemből érkező jeleket összeillesztve hozza létre a végleges képet, így a kezelt páciensek mind közelre, mind távolra jól fognak látni.
Ez is érdekelhet
A lézeres látásjavító műtétnek is vannak ugyanakkor korlátai, hiszen a kezelést kizárólag azoknál lehet elvégezni, akik nem küzdenek más szemészeti problémával, például szürke hályoggal vagy makuladegenerációval . Ezen felül 65 év felettieknél a lézeres kezeléstől már nem minden esetben várható optimális eredmény. Ebben az életkorban a szemlencse műlencsére való cseréjével korrigálható a fénytörési zavar. A beavatkozás alapelve ugyanaz, mint a szürkehályog-műtétek esetében.
