Amikor a szemünket erős fény éri, a pupillák összeszűkülnek, hogy korlátozzák a szembe jutó fény mennyiségét. Bizonyos esetekben azonban a fény túl sok, túl intenzív a szem számára, függetlenül attól, hogy a pupillák mennyire szűkülnek össze. Ezért hunyorgunk például, amikor egy különösen napsütéses délutánon kilépünk a szabadba a lesötétített lakásunkból.
Amennyiben viszont rendszeresen tapasztalunk extrém fényérzékenységet és ehhez kapcsolódóan kellemetlen szemtüneteket, akkor valószínűleg fotofóbiánk van – írja a témával foglalkozó cikkében az Insider. „Ellentétben azzal, amit a név sugall, a fotofóbia nem a fénytől való félelemre utal. Tulajdonképpen egy tünetről van szó, amelyet számos különféle betegség okozhat” – nyilatkozta a lapnak dr. Bradley Katz szemész-ideggyógyász. A szakember magyarázatát dr. Christopher Starr szemész azzal egészítette ki, hogy bár a fotofóbia általában mindkét szemet érinti, egyesek csak az egyik szemükön tapasztalják. De egészen pontosan milyen egészségügyi problémák, betegségek magyarázhatják a fotofóbiát? Az alábbiakban a leggyakoribb mögöttes okokat vesszük sorra.
Migrén
A migrén a fotofóbia leggyakoribb neurológiai oka, az érintettek 80-90 százaléka tapasztal fényérzékenységet. A tünetet az magyarázza, hogy idegi összeköttetés van a szem és azon agyterületek között, amelyek a migrénes roham idején aktívak. Az idegpálya sejtjeinek aktiválódása a fényinger hatására súlyosbíthatja a migrénes fájdalmat.
A migrén emellett olyan tünetekkel is járhat, mint a zajokra, szagokra való érzékenység, a szédülés, a homályos látás, a hányinger és hányás, az étvágytalanság, illetve az izzadás vagy hidegrázás. Dr. Katz azt mondja, a fényérzékenység sok migrénesnél első tünetként jelentkezik, és olyan is előfordul, hogy a fény váltja ki a migrént. Más típusú fejfájások (tenziós, cluster) szintén előidézhetnek fényérzékenységet.
Szemszárazság
A fotofóbia egy másik jellemző magyarázata a szemszárazság. Szemszárazság akkor fordul elő, ha a könnyeink túl gyorsan elpárolognak, vagy a könnymirigyek nem termelnek elég könnyet ahhoz, hogy nedvesen tartsák a szemet. Egy 2017-es kutatás szerint a szemszárazsággal küzdő alanyok kb. 75 százaléka számolt be fényérzékenységről (39 százalékuk közepes erősségűnek vagy súlyosnak írta le a tünetet).
A fényérzékenységen kívül a szemszárazsághoz olyan panaszokat lehet kötni, mint a szemfájdalom, a szemek fáradtsága, a szemben tapasztalható szúró, égő érzés vagy a szemek bevörösödése. Gyógyszerek is okozhatnak szemszárazságot, így például az antihisztaminok, szívgyógyszerek, antibiotikumok, vízhajtók, valamint a fogamzásgátló tabletták.
Akut uveitis
Mint arra dr. Starr felhívta a figyelmet, a fotofóbia az akut uveitis, vagyis a szemhéj gyulladásának tüneteként is kialakulhat (az uvea a szem falának középső rétege). Az uveitist általában fertőzések vagy a szemet ért trauma okozza, de autoimmun betegségek is állhatnak a háttérben. A jellegzetes szimptómák közé tartozik még a szemfájdalom, a szem bevörösödése, a homályos látás vagy a szem előtt úszkáló foltok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szaruhártya-sérülés
Fotofóbiát eredményezhet az is, ha megsérül a szaruhártya, vagyis a szemgolyó külső védőburkolatának az elülső, áttetsző része, magyarázza dr. Starr. Olyan tünetek utalhatnak még erre, mint a szemfájdalom, a szemben tapasztalható szúró vagy égő érzés, a homályos látás, a szem bevörösödése, a felpuffadt szemhéjak, a fokozott könnyezés, vagy az idegentest-érzés a szemben.
A szaruhártya teljesen hétköznapi helyzetekben, például sminkelés közben is megsérülhet, de az is előidézheti, ha homok kerül a szembe. Bizonyos szakmákban (tájépítészet, faipari munkák) és sportágakban (jégkorong, lacrosse, raketball) fokozott a kockázat, ilyenkor fontos a védőszemüveg viselése. A kontaktlencsék tartós használata vagy a sérült kontaktlencsék viselése ugyancsak növelheti a rizikót.
Szemhéjgörcs
A szemhéjgörcsöt vagy blepharospasmust gyakori pislogás, szemrángás és extrém fényérzékenység jellemzi. Egy 2017-es kutatás szerint a megkérdezett érintettek nagy része leggyakrabban a fényérzékenységet tapasztalta, és akkor is erre a tünetre „szavaztak” a legtöbben, amikor arról kérdezték őket, mi hat a legnegatívabban a mindennapi életükre. Dr. Katz egyébként részt vett egy vizsgálatban korábban, amely során megállapították: nemcsak a szemhéjgörcs járhat fényérzékenységgel, a fotofóbia is kiválthat szemhéjgörcsöket, illetve fokozhatja azok súlyosságát.
Glaukóma
A glaukóma vagy zöld hályog a látóideg megbetegedése. Az elnevezés mind a tüneteket, mind pedig a kiváltó okokat tekintve több igen eltérő betegség gyűjtőneve. A fotofóbia a legtöbb esetben a glaukóma egy olyan típusához társul, amely gyorsan maradandó látáskárosodáshoz vezethet. Figyelmeztető tünet lehet még a fokozott könnyezés, a szemfájdalom, a homályos vagy beszűkült látás, a fejfájás, a hányinger, a szem bevörösödése, illetve a szivárvány színű karika észlelése a fényforrások körül.
Kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya-gyulladás a szem kötőhártyáját érintő gyulladásos folyamatok összefoglaló neve (a kötőhártya borítja a szem fehérjét, és a szemhéjak belső felszínét is ez béleli). Gyakran vírusos vagy bakteriális fertőzések, illetve allergiás reakciók okozzák, és érintheti csak az egyik, vagy mindkét szemet is. A kötőhártya-gyulladás egyik tipikus tünete a fényérzékenység, ezen kívül az érintettek szeme éghet, viszkethet, bevörösödhet, váladékozhat (általában fehér, sárga vagy zöld színű váladék ürül), a szemhéjak megduzzadhatnak, a látás homályossá válhat.
Egyéb lehetséges magyarázatok
Zárásképpen dr. Katz elmondta az Insidernek, hogy fokozott fényérzékenység előfordulhat például epilepszia, a szemet érintő gombás fertőzés, szürkehályog, fibromyalgia, a meningococcus okozta agyhártyagyulladás, krónikus fáradtság szindróma, gyulladásos bélbetegség (IBD), szemallergia, egyiptomi szembetegség (trachoma), valamint Sjögren-szindróma és más autoimmun betegségek esetén is. Az albinizmusban szenvedő emberek szintén hajlamosabbak a fotofóbiára, csakúgy, mint azok, akiknek nagyon világos árnyalatú a szemük, hiszen az íriszükben kevesebb, a fényt kiszűrő pigment található. Katz doktor arról is beszélt, hogy nagyobb valószínűséggel alakul ki fotofóbia azoknál, akinek nagyobbak a pupillái, mivel azok több fényt vesznek fel.
Ez is érdekelhet
Tanulmányok a fotofóbiát bizonyos mentális egészségügyi állapotokkal, köztük az agorafóbiával és a pánikbetegséggel is összefüggésbe hozzák. Ezt az magyarázhatja, hogy – amint azt egy 2015-ös vizsgálat megállapította – a szorongás növelheti a szemszárazság kialakulásának esélyét, ami a fotofóbia egyik jól ismert oka.
Legjobban: