Halláskor a hang a belső fülben, a csigában található idegsejteken át a spirális ganglionba (a fülben található idegdúcba) továbbítódik, ami közvetíti az üzenetet az agy felé. Az erős zaj által okozott halláskárosodás esetén a csigában található idegsejtek és a szőrsejtek szinapszisai (kapcsolódási pontjai) sérülnek; ez okozza a hallás romlását.
A kísérletben egereknek egy igen egyszerű vegyületet, a B3 vitamin prekurzorát, nikotinamid-ribozid (NR) elnevezésű anyagot adtak, majd az egereket erős zajnak tették ki. Azt tapasztalták, hogy az NR sikeresen megelőzte az egereknél mind a rövid- mind pedig a hosszútávú halláskárosodást. Mindegy volt, hogy a zajhatás előtt vagy után adták az egereknek az NR-t, mindkét esetben sikeresen megelőzte a halláskárosodást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy új állatkísérlet azt mutatja, hogy a halláskárosodás megelőzhető egy egyszerű vegyülettel
Egy korábbi vizsgálatukban a kutatók a nikotinamid-adenin-dinukleotidról (NAD+) már kimutatták, hogy megvédi a csiga idegsejtjeit a zaj okozta sérüléstől. A NAD+ azonban egy igen instabil anyag, ezért a kutatók nem tudták, mennyire lehet használni élő állatok esetében. A NAD+-nak szintén prekurzora az NR, ami viszont kellőképpen stabil vegyület.
"Az NR egyenesen bejut a sejtbe; már a szájban felszívódik, így ideális gyógyszer lehet" - mondta el Dr. Samie Jaffrey, a kutatás egyik vezetője. Az új szer előreláthatólag azonban nemcsak a zaj okozta halláskárosodás megelőzésében és kezelésében lehet eredményes, hanem az idősebb kori hallásromlást is megelőzheti, sőt, akár bizonyos anyagcsere-betegségeket is gyógyíthatja.
A kutatásról a Medical News Today számolt be.
