A gyermekorvos gyanúja sokszor igazolódik. Fejfájást okozhat többek között a nem korrigált fénytörési hiba (leggyakrabban a túllátás). Ekkor ugyanis a szemlencse fokozott alkalmazkodása szükséges az éleslátáshoz. Az emiatt kialakuló fejfájás legtöbbször a kisiskolás kor első éveiben jelentkezik, hiszen a szem ekkor van fokozottabb igénybevételnek kitéve a korábbi évekhez képest. Ha a rövidlátók - akiknek az éles távolba látáshoz valamilyen mértékű korrekcióra van szükségük - a szemüvegüket közellátásnál is magukon hagyják, előfordulhat, hogy hosszabb olvasáskor, tanuláskor szintén megfájdul a fejük. Ennek ugyancsak a szemlencse fokozott alkalmazkodása az oka. Hosszas számítógép-használat esetén is jelentkezhetnek panaszok az egyszerű alkalmazkodási görcs miatt, amit viszont a szem pihentetésével megszüntethetünk. Rejtett kancsalság is okozhat fejfájást.
A fej fájdalmával járhat (különösen a szem körüli területen) a zöld hályognak az a fajtája, amely a szemnyomás hirtelen emelkedésével jár. A gyermekkorban jelentkező forma veleszületett. Ritkán a zöld hályog más típusával is találkozhatunk - ennek hátterében családi halmozódás vagy fejlődési rendellenesség mutatható ki.
Sokszor vérszegénység, idült orrmelléküreg-gyulladás, keringési vagy felszívódási zavar, egyéb emésztési problémák is állhatnak a fejfájás hátterében. Súlyos esetben az agynyomás fokozódását okozó kórkép a felelős a fejfájásért. Ekkor a szemfenék vizsgálatához szemészre van szükség.
A fejfájás jellege is segítséget adhat ahhoz, merre keressük az okot. Ha például görcsös jellegű a fájdalom, és esetenként valamilyen fény- vagy hanginger váltja ki, akkor migrénre is gondolhatunk. Serdülőkorban lévő lányoknál a hormonváltozások is okozhatnak fejfájást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A felsorolás persze nem teljes, hiszen a fejfájás mindig egy komplex folyamat során jelentkezik tünetként. Minden esetben feltétlenül teljeskörű kivizsgálásra van szükség, hogy a szakemberek kizárhassák a súlyos, életveszélyes állapotokat. Pszichés eredetet csak akkor lehet feltételezni, ha a szükséges vizsgálatokat mind elvégezték, s azok eredménye negatív. Fontos tudnunk, hogy a gyermek panaszát minden esetben komolyan kell venni. Nem biztos, hogy a felnőtteket szeretné "utánozni" azzal, hogy fejfájásról panaszkodik.
Mikor kell szemészeti eredetű fejfájásra gondolni?
Akkor, ha a fejfájás
- a szem terhelésével járó folyamathoz (tanulás, számítógép-használat, tévénézés) köthető,
- a délutáni órákban fokozódik,
- a fej hátsó, alsó területén (occipitális régió) a legintenzívebb.
Ezekben az esetekben valóban szemorvos segítségére van szükség.
Mikor nem szemészeti eredetű a gond?
Akkor, ha a fejfájás
- már ébredéskor jelentkezik,
- esetleg a járás bizonytalanná válása is kíséri,
- az orr kifújásakor fokozódik,
- fizikai terhelés váltja ki.
Ilyenkor a panasz okát másutt kell keresni. IX.évf./11.sz.
