Érzékszervi hierarchiánkban a látás az úr, ezt követi a hallás, majd a tapintás és az ízlelés, a végén pedig a szaglás következik. Ám nem mindenkinek adatik meg. Az orrvakság (anosmia) azt jelenti, hogy a szaglást
részlegesen vagy teljesen elveszítjük. Ez az állapot legyen akár ideiglenes
vagy tartós, különböző okok vezethetnek hozzá.
Milyen okai lehetnek?
Az orrvakságnak számos oka lehet.
- Légúti fertőzés (pl. COVID), arcüreggyulladás, megfázás
- Orrsérülés, műtét
- Allergia, orrpolip
- Drogfogyasztás
- Neurológiai betegségek (pl. a Parkinson- vagy Alzheimer-kór)
- Agydaganat
- Időskor
Lássuk be, a kezdetben talán ártalmatlannak ható érzékvesztés komoly veszélyekkel járhat. Ha nem érezzük a terjengő gáz szagát, vagy főzés közben nem vesszük észre, hogy romlott a hús, máris komoly kockázatnak tehetjük ki magunkat és családunkat.
Az orrvakság megértéséhez el kell mélyülnünk szaglórendszerünk bonyolult működésében.
Amikor szaggal találkozunk, az orrban lévő kémiai receptorok jeleket küldenek
az agynak, hogy értelmezzék azt. A szaglóreceptorok felelősek a különböző
illatokról szóló információk észleléséért és továbbításáért.
Zólyomi Zsolt bár parfümőr, egykor biológusként végzett. Boncolt emberi agyat, és szigorlatozott Szentágothai professzor funkcionális anatómiájából - hangsúlyozza. Akár biológusként is beszélhetne az orrvakságról, ám fő foglalkozását tekintve mégiscsak
az illatok birodalmának érzékelése fontos a számára.
"Kezdjük ott, hogy az orr, ami a látható az arcunk közepén, ha eltűnne valamilyen sérülés vagy más ok kapcsán, a szaglással kapcsolatban túl sok gondot nem okozna. Ennek az az oka, hogy valójában csak egy cső, ami nedvesíti, melegíti, szűri valamennyire a levegőt, és az abban található szaginformációkat. Maga a szaglóhám feljebb található, az orrgyök közepén. Bár ha komolyabb baleset ér valakit, és roncsolódik az orr területe, az okozhat komolyabb problémákat a szaglásban. Sokszor kérdezik, hogy az én orrom biztosítva van-e. Nem, egyáltalán nincs. Bár a munkaeszközöm, igazából egy nagyon komplex tudás az, ami leginkább támogatja a munkámat.”
A gyerekek eleve "jól szagolnak", de ezt a képességünket az évtizedek alatt elveszítjük - mondja Zólyomi Zsolt. "Egy felnőtt, modern, civilizált város-, netán fővároslakó ember garantáltan hátrányból indul, amely az évtizedek során sajnos növekszik. A "szmogpaplan" alatt cigarettázva, elektroszmogban élve egész más a világ, mint kint az erdőn, mezőn, gleccseren, a Szaharában, ahol a szagi információk rettentő fontosak. Ha belegondolunk, még a saját nagyszüleink korában is észrevehetetlenül körbevettek bennünket a szagok és illatok.
Legalábbis az én nagypapám a miskolci Búza téri piacra úgy vitt el engem vásárolni, hogy mi bizony körbejártuk, és nagyon meg is szagoltunk mindent. Ma bezzeg egy hipermarketbe lépve becsomagolt, feldolgozott élelmiszerek tömkelege fogad, amiket nem szabad kibontani. Nagyot változott a világ egy-két generáció alatt. A szaglás képességünket az I.számú agyideg irányítja - nem véletlenül ez az első az agyidegek sorában. Rettentő fontos az ember életében, és az elvesztése szélesebb körű problémákat tud okozni, mint hogy adott esetben nem érezzük a kedvesünkön a parfümjét vagy nem fedezzük fel a kedvenc ételünkben a besamelmártás fenséges illatát. Szakácsoknak, borszakértőknek, mestercukrászoknak szakmabeli probléma, mert számukra a napi működést lehetetleníti el, de érdekes módon egy átlagember élete is darabokra hullhat."
Komoly problémát jelent például, hogy egy orrvak ember nem érzi szerettei szagát: például egy anya nem érzi újszülött gyermekéét. Az anozmiában szenvedők így másoktól függenek, hogy azonosítsák számukra a szagokat, ami frusztrációhoz vezethet. Ezen kívül folyamatosan meg kell magyarázniuk állapotukat mások számára, és akár viccek céltáblái lehetnek.
"Olyan ez, mint amikor nézünk egy színes filmet, és véletlenül elromlik a vetítő, egyszer csak az egész átmegy fekete-fehérbe. Egy sivár, unalmas, megtapasztalhatatlan, élettelen világ lesz körülöttünk, amely élvezhetetlen. – folytatja Zólyomi Zsolt. - Vagy a kedvesünk, kutyánk, cicánk hozzánk bújik, és nem érezzük az illatát. Pedig az otthon és a szeretteink illata hatalmas érzelmi biztonságot ad. A Covid kapcsán vette észre az emberiség, hogy a szagvesztés mekkora problémákat tud okozni. 75 százalékra becsülöm azok arányát, akiknél bekövetkezett egy ilyen szakasz. Hogy ez három óráig, hétig, hónapig tartott, esetleg még most is tart, az egyéni jellegzetesség. És ez rettenetesen riasztó.
A szaglás
helyreállítása érdekében szakértők a kortikoszteroidok használata helyett a szaglás „átképzését”
javasolják. Erre Zólyomi Zsolt is kifejlesztett egy módszert, amelynek létjogosultságát később az orvosi szakirodalom is igazolta, sőt, mint a szakember elárulja, a francia sommelier
szövetség elnöknője szintén elvesztette a szaglását, és ezzel a módszerrel
szerezte vissza.
"A kis illatmintákkal kiváló
játékot lehet létrehozni - magyarázza. - Viszonylag egyszerű illatokat használunk, nem
nagy mennyiségben, ki mennyit bír. Reggelente, amikor még friss az ember orra
fogmosás, reggeli és az első kávé előtt, megszagoljuk sorban az
illatokat behunyt szemmel. Ha a zöldalma illatát tevekaki illatnak
azonosítjuk, akkor logikusan nem jól oldottuk meg a feladatot. Ha a málnaillatot rothadó májnak érezzük, akkor részben jól
oldottuk meg, mert a rothadó sertésmájnak nyersen van egy pillanata, amikor
málnaillatú molekulák szabadulnak fel belőle… Ha első körben egyetlen illatot
sem ismerünk fel, akkor kétszer, háromszor meg kell ismételni a gyakorlatot. De fontos, hogy
olvassuk el, mit szagoltunk, így az információk rögzülnek az agyunkban. A
képzettársítás szintén segít. Azt a furcsa dolgot kell tenni, hogy a fejünkben
el kell képzelni mindenféle módon a málnát – hogy a példánál maradjunk. Azt a
piros bogyós, gurulós málnát, ahogy szedjük le a nagypapa kertjében a bokorról,
ahol kicsit még szúr is a tüske. Majd a nagymamánk dzsemet csinál belőle,
préseli át a gézen…sorolhatnám. Ha nem teljes idegkárosodás történt, akkor a
módszer működik. Ez a gyakorlat újra megtanítja az agy szaglási útvonalait."