Genetikai oka is lehet az utálatnak?
Bár a kutatók figyelme egy jó ideje az ízlelés irányába fordult, még mindig keveset tudunk arról, miért részesítünk előnyben bizonyos ízeket másokkal szemben. Az ízeket receptorokon keresztül érzékeljük, ezeket a receptorokat pedig gének kódolják - akár több tíz is egyszerre. Az, hogy mennyire kifinomult az ízérzékelésünk , a genetikától függ.
Régi kérdés az is, az ízpreferenciáink mennyire függnek a genetikától és mennyire a neveltetésünktől. Egy nemrég megjelent kutatás szerint ez azon is múlik, milyen típusú ételről van szó. Ikerpárok tanulmányozása során kiderült, hogy a mikrotápanyagokban gazdag ételek (zöldségek, gyümölcsök és fehérjék) preferenciáját a genetika, míg a tejtermékek, szénhidrátok és nassolnivalók preferenciáját a környezet határozta meg.
Az ízlésünk folyamatosan változik
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ízlésünk változik az idő előre haladtával, vagyis idősebb korunkban máshogy érzékeljük az ízeket, mint gyerekként (ez többek között az ízlelőbimbók számának csökkenése miatt is van).
A genetika szerepe bizonyos mellékízek érzékelésében is nagy szerepet játszik, ilyen például a koriander "szappanszerű" íze, vagy a kelbimbó keserűsége. Ez utóbbi a TAS2R38 nevű génnek köszönhető, melynek domináns allélja lehetővé teszi, hogy egy feniltiokarbamid (PTC) nevű vegyületet érzékeljünk az ételekben. A szuperízlelők például szinte biztosan rendelkeznek ezzel a génvariánssal, ezért sokkal erőteljesebben érzékelik a keserű ízeket, például alkoholos italokban, a tonikban vagy a karfiolfélékben.
Arra azonban még nem jöttek rá a tudósok, miért alakulhatott ki a szuperízlelés, ugyanis bár bizonyos helyzetekben evolúciós előnyt jelenthet a keserű ízek észlelése, azonban jelentősen beszűkítheti az ételválasztásokat is.
Ez is érdekelhet
