Nobel járt a szagláskutatásért

A szaglóreceptorok kutatásáért és a szaglórendszer szerkezének feltérképezéséért Richard Axel és Linda B. Buck amerikai kutatók 2004-ben kaptak orvosi Nobel-díjat.

A 2004-es év élettani-orvosi Nobel-díját megosztva az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck kapták, a szaglórendszer felépítésének és működésének feltárásában elért úttörő eredményeikért. A szaglás az egyik alapvető érzékszerv, amely számos veszélyre felhívja a figyelmünket (például tűz esetén először a füst szagát érezzük meg), mégis kutatása háttérbe szorult a látással, vagy épp a hallással szemben.

Két amerikai kutató

A két amerikai kutató eredményei világítottak csak rá arra, hogy miként képes az ember tízezer illatot megkülönböztetni, illetve hogyan tudunk évek múltán is felidézni egy-egy illatot, emlékeket előhívva ezzel. Richard Axel New Yorkban kutat a Columbia Egyetemen (Howard Hughes Medical Institute, Hammer Health Sciences Center), míg társa, Linda Buck Seattle-ben (Fred Hutchinson Cancer Research Center). A két tudós már 1991-ben közösen tett közzé egy tanulmányt, amelyben a szaglásban szerepet játszó receptorokhoz (érzékelő molekulákhoz) kapcsolódó mintegy ezer gént írtak le.

Hatalmas géncsalád

A kutatási eredmény azért volt szenzációs, mert egy meglepően nagy géncsaládot tárt fel, amely összes génünknek körülbelül 3 százalékát teszi ki. Kutatásaik során kiderült, hogy ugyanennyi típusú szaglóreceptor létezik, amelyek a szaglásban szerepet játszó sejteken (receptorsejteken) foglalnak helyet. Minden sejt csak egyféle receptort hordoz, és mindegyik receptortípus csak kevés különböző (szerkezetileg hasonló) illatanyag érzékelésére képes. A szaglást biztosító sejtek éppen ezért erősen specializálódtak néhány illatanyagra.

A kutatópáros munkája volt az első olyan eset, hogy egy fő érzőműködést főképp molekuláris technológiával derítették fel. Axel és Buck kimutatta, hogy a szaglásban szereplő receptorok olyan molekulák, amelyek az ingert jelentő illatanyag megkötődése után alakot változtatnak, és egy ún. G-fehérjéhez kötődnek a sejtek membránjában. Ennek hatására sejten belüli hírvivő molekulák szaporodnak fel, amelyek aktiválják a receptorsejtek ioncsatornáit. Az alaphelyzettől eltérő iontranszport miatt alakul ki az ingerület. Az elmúlt évek kutatásai során kiderült, hogy a kémiai anyagok érzékelésének más rendszerei is az Axel és Buck által felfedezett módon működhetnek: az ízérzékelés és az ún. illatmirigy-rendszer esetében is megtalálták a G-fehérjékhez kapcsolódó receptorcsaládokat.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Nobel-díjas felfedezés

Axel és Buck mutatta ki, hogy minden egyes receptorsejtben csak egyetlen receptormolekula génje aktív, tehát egy-egy receptorsejten csak egyféle receptortípus van jelen a körülbelül ezer típusból. A felfedezés teljesen váratlanul érte a kutatókat, akárcsak az, amikor kiderült: az ugyanolyan receptort hordozó sejtek ugyanoda küldik az információkat, majd az ingerületeket csak egyetlen sejt szállítja tovább az agy különböző részei felé.

A Dr. Koppány Judit fül-orr-gégész segítségét a cikk elkészítésében!

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.