Utazások(k) – megérkezni megváltás, úton lenni rémálom az arra érzékenyeknek

Egy idő után elég gyakorlatot szerezhetünk az autóban előforduló rosszullétekről, hányingerről és hányásról. Ekkor már felkészülünk a várható eseményekre, egy-két zacskó ilyen esetekre jó, ha kéznél van. Használhatunk alternatív módszereket, így kapható erre a célra akupresszúrás csuklópánt, egy speciális, de futurisztikus szemüveg, gyógynövényes tapaszok és gyömbéres cukorkák is, csak hogy a legújabb megoldásokat soroljuk.

Egyáltalán miért fordul elő a szédülés, hányinger és hányás, amelyet autóban, hajón, repülőn tapasztalhatunk, vagy a virtuális valóság eszközei okoznak? Miért érzékenyebbek erre egyesek, mint mások? Léteznek-e kutatással alátámasztott gyógymódok, gyógyszerek, amelyek segíthetnek? A New York Times cikke segítséget nyújthat.

Az okok nem tisztázottak, de az utazási betegségnek számos oka lehet. A legtöbb szakértő úgy véli, hogy az emberek az olyan mozgás során érzik rosszul magukat, amikor agyuk egyensúlyának fenntartásáért felelős részei egymásnak ellentmondó szenzoros információkat kapnak. Valójában az érzések és a látottak közötti különbség miatt adódhat ez a fajta érzészavar. Általában, amikor elfordítjuk a fejünket, teszünk egy lépést vagy bármilyen mozgást, az agyunk jeleket kap a belső fültől arról, hogy milyen érzést kellene érzékelnünk. Ám amikor autóban vagy csónakban ülünk, de még mindig mozgást érzünk a járműből, agyunk szenzoros konfliktust észlel, és rosszul leszünk. Hasonlóan a virtuális valóság-eszközök valamint a 3D technológiával készült mozi is utazási betegséget okozhat, mert a szemünk olyan mozgásjeleket kap, amelyeket a testünk nem érzékel.

Egyes kutatók azt feltételezik, hogy az utazási betegség azért alakult ki, hogy megvédjen minket a mérgezéstől. Amikor észlelési tapasztalataink nem felelnek meg az elvárásoknak, az agy azt mondja: „Lehet, hogy megmérgeztek.” – mondta John Golding, a brit Westminster Egyetem pszichológusa. Ekkor émelygünk és hányni kezdünk, látszólag azért, hogy eltávolítsuk ezeket a potenciális mérgeket a szervezetből.

Ez is érdekelhet

szédülés oka

Nem biztos, hogy valódi szédülésről van szó, amikor forog körülötted a világ

termékvisszahívás

Szalmonellát okozhat ez a kölesgolyó, visszahívták

porfíria

Vámpírbetegség: „40 órán keresztül hánytam, sikoltoztam és sírtam"

migrén

„Úgy zsibbadt a szám, hogy nem tudtam beszélni” – így hat a migrén a mindennapokra

A gyerekek általában csak 4 vagy 5 éves korukban kezdenek utazási betegséghez kapcsolódó tüneteket jelezni, mert a testüknek először fel kell építenie egy belső modellt arról, hogy milyen érzéseket kell érezniük a különböző mozgásokkal kapcsolatban – magyarázza Dr. Golding. Az utazási betegség csúcskora 8 év körül van, és a fogékonyság csökken, ahogy a gyerekek teste kezd természetes módon hozzászokni ezekhez az érzékszervi konfliktusokhoz.

Nehéz enyhíteni az utazási betegség tüneteit, ha az egy adott utazáson teljesen kialakultak, ezért sokkal jobb, ha megpróbáljuk megakadályozni, hogy megtörténjen, vagy már az elején lépéseket tenni az enyhítésére.

A megelőzés legjobb módja, ha kinézünk a horizontra, amikor autóban, csónakban vagy repülőben utazunk – ez segít kiküszöbölni az érzékelési eltérést, mert a szemünk látja, hogy mozgunk, miközben testünk mozdulatlan. Próbáljuk mozdulatlanul tartani a fejünket, de mindig rossz ötlet olvasni vagy nézegetni a mobiltelefont, mert olyan dolgokra összpontosítja a szemet, ami nem mozdul.

Olyan esetekben, amikor nincs más megoldás, az utazási betegség elleni gyógyszerek segíthetnek. Ezek viszont akkor hatnak a legjobban, ha az utazás megkezdése előtt 45 perccel - egy órával adják be őket, viszont a tapasztalatok szerint hatástalanok, ha már a tünetek megjelenésekor nyúlunk hozzájuk.