Szinte nincs is olyan ember, akinek még egyszer sem fájt volna a feje az élete során. A fejfájások alapvetően két nagy csoportra oszthatók, így megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos fejfájásokat.
Miben különböznek az elsődleges és a másodlagos fejfájások?
Előbbiek esetében nem igazolható semmilyen kiváltó ok vagy betegség a panasz hátterében. Az elsődleges fejfájások között a migrén a leggyakoribb – ilyenkor az erős, gyakran féloldali fejfájást megelőzheti az úgynevezett aura, amely a legtöbbször egy rövid ideig tartó látászavar, de előfordulhat féloldali végtagzsibbadás, gyengeség, de akár beszédzavar is.
A másodlagos fejfájások jellemzője, hogy ezek hátterében mindig valamilyen kiváltó ok, betegség áll. Ilyenek lehetnek például a traumás vérzések és az agyi erek szűkületével, gyulladásával kapcsolatos állapotok.
Szintén másodlagos fejfájás alakul ki a különböző agydaganatoknál, de fejfájásos tüneteteket okozhatnak különböző belső szervi megbetegedések is, mint például a magas vérnyomás, vagy a lázas állapotban fellépő, központi idegrendszert érintő gyulladások is. Nagyon gyakori, hogy az orrmelléküregek krónikus gyulladása vagy az állkapocsízület rossz funkciója váltja ki a fejfájást. Tarkótáji fejfájás esetén sokszor nyakigerinc-problémák, rossz tartás, stressz, vagy a nyaki és vállövi izomzat feszülése áll a háttérben”
– tette hozzá dr. Till Erzsébet, az Affidea Magyarország neurológus szakorvosa.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
Bár a fejfájások nagy része nem igényel sürgős ellátást, előfordulhat, hogy a panasz hátterében súlyos, akár az életet veszélyeztető betegség áll. Mindenképpen figyelmeztető jel és súlyos betegségre utal, ha a fejfájás mellett tudatzavar, féloldali gyengeség, pupilladifferencia alakul ki, vagy ha a fejfájás ütésszerűen, a tarkótájon kezdődik. Ilyenkor sürgősen ki kell vizsgálni a beteget, lehetőség szerint kórházban.
Azonban a többi, nem akut esetben is fontos feltárni a fejfájás okát, és elkezdeni a szakszerű kezelést. A diagnózis felállítása során részletes neurológiai, valamint labor- és képalkotó vizsgálatot végeznek, és amennyiben igazolódik a fejfájást kiváltó alapbetegség, akkor megkezdik annak kezelését. Ha viszont nem derül fény semmilyen háttérbetegségre, és elsődleges fejfájás igazolódik, akkor gyógyszeres terápiát írnak elő.
„Migrén esetén például a gyógyszeres kezelés részben a rohamok gyors, hatékony megszüntetésére irányul. Amennyiben azonban a migrénes rohamok gyakoriak, profilaktikus, azaz megelőző gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A gyógyszerek mellett fontos a megfelelő diéta, a rendszeres testmozgás, a gerinctorna, valamint a lazító és nyújtó gyakorlatok végzése is. Alternatívaként akupunkturás kezelés is jó hatású lehet” – ismertette a szakember.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bármelyik napot is vizsgálnánk meg, azt látnánk, hogy a világon csaknem minden hatodik embernek fáj a feje az adott időben, az érintettek mintegy fele ráadásul migrénnel küzd – állapította meg egy tanulmány.
