Az orvosok nem teljesen értik, hogy mi okozza a legtöbb fejfájást. Tudjuk, hogy az agyszövet és a koponya sohasem felelős, mivel nincs olyan ideg bennük, amely közvetíthetné a fájdalmat. De a fej és a nyak vérerei jelezhetik a fájdalmat, akárcsak az agyat körülvevő szövetek és az agyból induló főbb idegek. A fejbőr, a hasnyálmirigyek, a fogak, az izmok és a nyak ízületei is okozhatnak fejfájást.
Mikor kell aggódni a fejfájás miatt?
A Harvard Health Publishing cikke szerint súlyosabb bajra figyelmeztethetnek az alábbiak:
- fejfájás, amely először 50 éves kor után alakul ki,
- jelentős változás a fejfájás mintázatában,
- szokatlanul súlyos, „a valaha volt legrosszabb fejfájás”,
- olyan fájdalom, amely köhögésre vagy mozgásra erősödik,
- folyamatosan súlyosbodó fejfájás,
- a személyiség vagy a mentális funkció megváltozását okozó fejfájás,
- lázzal járó fejfájás,
- merev nyak, zavartság, csökkent éberség vagy memóriazavar jelentkezése,
- idegrendszeri tünetek, például látás- és beszédzavar megjelenése,
- gyengeség, zsibbadás vagy rohamok fellépése,
- vörös szemmel járó fejfájás,
- szemek mögött érzett fejfájás, amelyet gyengeség kísér,
- fejfájás a fej beütése után,
- a normál napi tevékenységeket megakadályozó fejfájás,
- fejfájás, amely hirtelen jön, különösen ébredés után,
- fejfájás rákos betegeknél vagy csökkent immunrendszerű betegségek esetén.
Aki ilyen tüneteket tapasztal, legjobb, ha orvoshoz fordul. Az orvostudomány több mint 300 típusú fejfájást tart számon, de ezek közül csak nagyjából minden tizedik oka ismert.
A reggeli fejfájás különösen kellemetlen, mert érthetetlennek tűnik, hogy mégis mi okozhatja, hiszen épp csak felébredtünk. A panaszt azonban számos dolog kiválthatja.
Melyek a főbb fejfájástípusok?
Tenziós fejfájás – Négy felnőtt közül három már találkozott vele, így ez a leggyakoribb fejfájás. A legtöbb esetben enyhe vagy mérsékelt súlyosságú. A tipikus tenziós fejfájás kétoldali nyomásos fájdalmat okoz. Amikor az érzés erőssé válik, olyan, mintha satuba fognák a fejünket. A fájdalom a nyakban és a vállakban is érződhet. A kiváltó okok között a fáradtság, az érzelmi stressz, vagy a nyak és az állcsont izmainak, ízületeinek problémái a leggyakoribbak. Időtartama tipikusan 20 perc és 2 óra között lehet.
Migrén – A migrén ritkább, de általában sokkal súlyosabb fájdalommal jár, mint a tenziós fejfájás. Kétszer-háromszor gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál, akiknek 6-8 százaléka érintett. A Harvard tanulmánya szerint a migrén 42 százalékkal megnöveli a szívroham kockázatát a férfiak körében.
A neurológusok úgy vélik, hogy a migrén során az agy véráramlása és az idegsejtek aktivitása megváltozik. A genetika szerepet játszik a megjelenésében, mivel a migrénesek 70 százalékának legalább egy közeli hozzátartozója küzd a problémával. A migrént elindító okok személyenként változnak, de a miatta szenvedők általában ugyanazokra a kiváltókra érzékenyek. Ilyen például az időjárásváltozás (növekvő páratartalom, hőmérséklet), az alváshiány vagy a túlalvás, a fáradtság, az érzelmi stressz, a villogó fények, az erős zajok, az erős szagok, az alkohol (különösen a vörösbor).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A migrén gyakran este vagy alvás közben kezdődik. Néhány embernél a rohamot több órányi fáradtság, depresszió, lassúság vagy ingerlékenység és nyugtalanság előzi meg. Mivel a migrén tünetei széles körben változtak, a migrénes betegek legalább fele úgy gondolja, hogy nem migrénes. A migrén közös jellemzői a lüktető fájdalom, a súlyos kezeletlen rohamok tartóssága (egy egész napig is eltarthatnak), az egyoldalú fájdalom, a hányinger és a hányás, a bénító intenzitás.
A migrén kínzóan lüktető, féloldalas fájdalom, a népesség 10 százalékát érinti. Teljesen meggyógyítani nem lehet, kezelni viszont igen. Mutatjuk, hogyan!
Cluster fejfájás – A cluster fejfájás nem gyakori, de nagyon súlyos fejfájás, és a férfiaknál ötször gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. Bárki kaphat cluster fejfájást, de a tipikus beteg olyan középkorú férfi, aki korábban dohányzott.
Ez is érdekelhet
A probléma azért kapta a nevét, mert a fejfájások sorozatban jönnek: általában napi egy-nyolc fejfájás jelentkezik egy-három hónapos időszakban, egy-kétévente, gyakran az évnek ugyanabban az időszakában. A fájdalom mindig a fej egyik oldalát érinti és nagyon súlyos. A fájdalmas oldal szeme piros és vizes, a szemhéj leereszkedik, az orr eldugul vagy folyik. A roham hirtelen indul és 30-60 percig tart. A legtöbb szenvedő nyugtalan és zaklatott a roham során, képtelen nyugodtan ülni, ütemesen dobol a lábával, vagy ütögeti a kezével a falat. Hányinger, fény- és hangérzékenység járhat a fájdalommal.
