A migrén rohamokban jelentkező heves fejfájás, amely többnyire a fej egyik oldalát érinti, de ritkán kétoldali is lehet. Hogy milyen gyakran jelentkezik a roham és meddig tart, az egyénenként változó: van, akinél életében egyszer, és van, akinél havonta többször is előfordul, maga a roham pedig néhány órától akár három napig is húzódhat. A hirtelen kezdődő fájdalmat látási, hallási vagy egyéb idegrendszeri tünetek előzik meg, ezenkívül a migrén émelygéssel, hányingerrel, hányással járhat.
A pshychologytoday.com cikke azonban felhívja a figyelmet, attól, hogy a fejfájás elmúlik, az érintett nem feltétlenül lesz varázsütésre jól. A legtöbben akár két napon át is úgy érezhetik, mintha másnaposak lennének (és a kifejezés nem túlzás vagy ferdítés, valóban olyan tünetek tapasztalhatóak, mint amikor túl sok alkoholt fogyasztottunk). A migrénes roham után a fej nehézzé válik, nyakfájás, hányinger, fény- és hangérzékenység, agyi köd, lehangoltság, gondolkodási nehézség jelentkezik. Annak érdekében tehát, hogy szervezetünk minél hamarabb regenerálódni tudjon, érdemes segíteni neki. Ezt nem csak a migrént követően tehetjük meg - bár nem könnyű, de a migrén alatt is célszerű figyelni néhány dologra.
Mi segíthet?
A migrént követő kellemetlen tünetek kialakulásában oroszlánrésze van a dehidratáltságnak, a betegek ugyanis nagyon nehezen tudják rávenni magukat a folyadékfogyasztásra akkor, amikor a legintenzívebb a fejfájás. Mindezek ellenére próbáljuk meg kényszeríteni magunkat arra, hogy elég vizet igyunk, így van esély rá, hogy a migrén után nem leszünk olyan rosszul. Figyeljünk a pihenésre is! A testünknek nagyon sok energiára van szüksége ahhoz, hogy a fejfájás ellen harcoljon, ezért amikor csak lehet, feküdjünk le, igyekezzünk lazítani. Nem is sejtjük, mennyivel egyszerűbb lesz talpra állnunk a rohamot követően!
Vizsgálatok szerint egyes vény nélkül kapható gyógyszerek, például az aszpirin- vagy ibuprofentartalmú készítmények ugyancsak segíthetnek a migrén utáni "másnaposság" leküzdésében. Mielőtt azonban bármit is szedni kezdenénk, érdemes egyeztetni kezelőorvosunkkal a szerek szükségességéről, illetve a megfelelő dozírozásukkal kapcsolatban. Pozitívan hathatnak ránk a különféle vitaminok, ásványi anyagok, ám itt is kérjük ki szakember tanácsát azzal kapcsolatban, mit célszerű ilyenkor szedni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Félelem a fájdalomtól
Jellemző egyébként, hogy a felépülés után sokan amiatt kezdenek el aggódni, hogy mikor tör rájuk a következő roham. Mire számítsanak, hogy tervezzenek, hogyan készüljenek fel? Ez teljesen érthető, írja esszéjében dr. Ira Shapira, aki 40 éve kezel krónikus fejfájástól, migréntől szenvedő betegeket. Mint a szakember kiemelte, a fájdalom érzelmi reakció, ezért a fájdalom és az attól való félelem emléke menthetetlenül összekapcsolódik. "Ez igaz más érzelmi emlékekre is. Ha valami olyat látunk, érzünk, ízlelünk, az triggerként működhet, és hozzájárulhat az 'üss vagy fuss' reakció bekapcsolásához. A migrénnel, illetve a migrén utáni időszakkal járó tünetek összefüggésben lehetnek érzelmi emlékek kombinációjával, illetve neurovaszkuláris problémákkal is" - magyarázza dr. Shapira.
Egy vizsgálatban, amelynek eredményei a The Journal of Headache and Pain című szaklapban jelentek meg, a fájdalommentes időszakban jelentkező, a fejfájás újbóli feltűnése miatt érzett félelem és a migrén kapcsolatát vették górcső alá. A szakemberek arra az eredményre jutottak, hogy a félelem arra késztetheti a betegeket, hogy tünetmentes időszakokban is fájdalomcsillapítókat szedjenek a fejfájás megelőzése és a közérzetük javítása érdekében.
Nem törvényszerű viszont, hogy minden migrénes beteg kellemetlen tüneteket tapasztal a roham után, ahogy az sem, hogy minden roham után jelentkeznek a panaszok - mutat rá az Amerikai Migrén Alapítvány. Ez a kiszámíthatatlanság ugyanakkor nagyban elbizonytalanítja az embereket, és gyakran előfordul, hogy a migrént követő szimptómákat valamilyen más betegséghez kötik. Az sem ritka, hogy valakit a fájdalom megszűnése örömmel tölt el, úgy érzi, hogy újjászületett, és ennek a felfokozott lelkiállapotnak köszönhetően alig van panasza (vagy csak nem érzékeli olyan erősen azokat). Természetesen a következő rohamtól való félelem általában bennük is megjelenik egy idő után.
Összetett reakciók, érzelmek
Mint a fentiekből látható, a migrén egy olyan betegség, amely drámai módon befolyásolhatja életminőségünket, még akkor is, amikor éppen nem szenvedünk a fájdalomtól. Az érintettek összetett érzéseket, reakciókat tapasztalhatnak két roham között, ezt pedig sok kívülálló furcsállva szemlélheti, hiszen nem értik a miérteket. Lényeges tehát, hogy a betegek figyeljenek önmagukra, beszéljenek arról, min mennek keresztül, és ha kell, kérjenek segítséget - ez talán valamennyire hozzájárulhat ahhoz, hogy a rohamokat jobban, a köztes időszakokat pedig kevesebb rettegéssel viseljék.
