A prosztatavizsgálat fontosságára rendszeresen felhívják a figyelmet, mégis viszonylag kevesen vannak tisztában azzal, milyen nagy szerepe is van ennek az egyébként apró szervnek a férfiegészség megőrzésében. Sajnos a prosztatát több komoly betegség is érintheti a kellemetlen prosztata-megnagyobbodástól egészen a daganatokig. Fontos ezért, hogy tisztában legyünk ennek a szervnek a működésével, illetve megbetegedéseinek korai tüneteivel.
A prosztata - más néven dülmirigy - egy alig 20 gramm súlyú szerv. A húgyhólyag alatt található, a hímvessző gyökénél helyezkedik el, és a húgycső 2-3 centiméteres szakaszát öleli körül. A prosztata által termelt váladék az ondó részét képezi, a benne lévő glükóz energiát szolgáltat a spermiumok mozgásához, a megtermékenyítésben ezért rendkívül fontos szerepe van. Születéskor még egészen apró, serdülőkorban kezd el igazán növekedni, és körülbelül 25 éves korra fejlődik gesztenye nagyságúvá, ezt a méretét pedig általában a negyvenes évek közepéig meg is tartja. Idősebb korban azonban ismét növekedésnek indulhat, amire az elhelyezkedéséből adódóan vizeletürítési gondok hívhatják fel a figyelmet. A növekvő mirigy ugyanis nyomhatja a húgycsövet, emiatt vizeletürítéskor a folyadéksugár vékonyabb lesz, a vizeletáramlás ereje pedig csökken. Persze az sem mindegy, hogy mi váltja ki a mirigy növekedését.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás
Ha a prosztata méretváltozását nem daganat, vagy valamilyen gyulladás okozza, akkor jóindulatú prosztatamegnagyobbodásról beszélhetünk. Ez 40 éves kor alatt ritkán okoz tüneteket, viszont 60 év felett a férfiak csaknem felénél jelentkeznek a kellemetlen panaszok. Bizonyos genetikai tényezők is hajlamosíthatnak rá, ami megmagyarázza a betegség családi halmozódását is.
A betegség tünetei általában fokozatosan jelentkeznek, és elsősorban a vizeletürítésben okoznak nehézséget. Az érintettnek gyakran éjszaka is fel kell keresnie a mosdót, a vizeletsugár azonban erőtlen, elcsöpög, a vizelési inger pedig ezt követően is jelentkezhet váratlanul. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a tünetek nemcsak erre a problémára, hanem más betegségekre is felhívhatják a figyelmet!
Prosztatagyulladás: akut vagy krónikus?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizeletürítés megváltozását okozhatja a prosztata gyulladásos megbetegedése is, mivel ez szintén a szerv duzzadásával, így pedig a húgycső összenyomódásával járhat. A vizelés ez esetben is nehezebbé és fájdalmassá válik, valamint gyakran kíséri égő érzés. Vér, illetve gennyes váladék is ürülhet a vizelettel, azonban ez az akut megbetegedésnél jellemző, a deréktáji vagy medencetáji fájdalom azonban már a krónikus gyulladásnál is jelentkezik.
A közhiedelemmel ellentétben a prosztatagyulladás nem csupán az idős emberek betegsége, sőt 50 éves kor alatt ez a betegség számít a leggyakoribb urológiai kórképnek. Elsősorban a 30-as, illetve 40-es éveikben járó férfiaknál diagnosztizálják, esetükben a különböző civilizációs ártalmak - többek között a nagyfokú stressz - is növelhetik a kialakulás veszélyét.
Jelentkezhet akut, illetve krónikus formában, amely a panaszok intenzitásában is eltérő lehet. Előbbi esetében gyorsan jelentkeznek a tünetek, a beteg állapota hirtelen romlik; az utóbbinál azonban a tünetek fokozatosan válnak egyre rosszabbá, akár hónapok is eltelhetnek, míg kiderül a fájdalom háttérében álló valódi ok. Mindkét esetben jelentkezhetnek szexuális zavarok is a férfiaknál, a pénisz környéke érzékenyebbé válhat, és az erekció is csupán részben, vagy egyáltalán nem valósul meg. Akut formája mögött általában valamilyen bakteriális fertőzés áll, és sok esetben láz és hidegrázás is felhívhatja rá a figyelmet.
A gyakoribb, krónikus típusú prosztatagyulladás azonban a szakemberek dolgát is gyakran megnehezíti. Tízből kilenc érintettnél a prosztatagyulladás krónikus formája alakul ki, melynek során két tünethullám között időnként panaszmentes időszakok is jelentkeznek. Krónikus kismedencei fájdalom szindrómának is nevezik ezt a tünetegyüttest, amely mögött sem baktérium, sem pedig más kórokozó nem áll. Okozhatja viszont a kismedence izmainak gyulladása, a kismedencét ért traumák (gyakran sportsérülések), illetve a helytelen életmód (nehéz, fűszeres ételek, mozgáshiány, dohányzás, illetve alkoholfogyasztás).
Hogyan kezeljük a prosztatagyulladást?
Akut típusú prosztatagyulladás esetén általában antibiotikumos kezelést javasol az orvos, de ezekre a gyógyszerekre sok esetben a krónikus prosztatagyulladásban küzdőknek is szükségük van. A tünetek enyhíthetőek azonban vény nélkül kapható, gyógynövénytartalmú készítményekkel is. A kúp formában is kapható készítmények közvetlenül a panaszok forrásánál fejthetik ki hatásukat, így gyors enyhülést biztosítanak a betegeknek. Ha a panaszok visszatérő gondot okoznak, érdemes az életmódunkon is változtatni, hiszen a gyulladás hátterében sok esetben a mozgáshiány és az állandó stressz húzódik. Ha nem is sportolunk aktívan, akkor is érdemes időnként beiktatni a napirendünkbe egy-egy rövidebb tornát, hiszen a mozgás önmagában is enyhítheti a gyulladást.
Ez is érdekelhet
Nagyon fontosak emellett a szűrővizsgálatok is, hiszen a felsorolt tünetek akár a prosztata daganatos megbetegedését is jelezhetik! Különösen az 50 éven felüli férfiaknak érdemes rendszeresen felkeresniük egy urológust, főleg, ha korábban már volt valamilyen prosztatabetegségük, vagy ha a családjukban előfordult prosztatadaganat.
