A prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el és körülveszi a húgyvezetéket, ezért megnagyobbodása, daganata akadályozhatja a vizelet áthaladását. Ha a sűrű vizelési inger mellett nem sikerül teljesen kiüríteni a hólyagot, a vizelet csak csordogál vagy cseppenként jön, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ugyancsak figyelmeztető jel, ha vizelés közben csípő, égető érzést, hidegrázást tapasztal a beteg.
A prosztata betegségeinek ugyanakkor a kezdeti szakaszban még kevés a tünete, ezért nagyon fontos a rendszeres szűrés. A prosztatarák a második leggyakrabban diagnosztizált ráktípus a férfiaknál, a korai felismerés pedig javítja a gyógyulás esélyét.
Fizikális vizsgálat
Első lépésként az urológus szakorvos kikérdezi páciensét a húgy- és ivarrendszerrel kapcsolatos panaszairól, esetleges korábbi betegségeiről. A fizikális vizsgálat része az alhas áttapintása, a hólyag telítettségének megállapítása. A prosztatavizsgálat hasi vagy végbélen keresztül történő ultrahangvizsgálat segítségével történik. A beteg előrehajol vagy féloldalasan fekszik felhúzott lábakkal, az orvos megtapintja a prosztatát. A vizsgálat egyszerű és gyors, nem fájdalmas.
A tapintás alapján következtetni lehet a prosztata méretére, a fennálló betegségekre (BPH - azaz jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, krónikus prosztatagyulladás, prosztatarák). A diagnózishoz azonban vérvétel is szükséges a prosztata specifikus antigén (PSA) mennyiségének meghatározása céljából. A PSA-t a prosztata sejtjei termelik, vérben mérhető koncentrációja pedig arányos a prosztata nagyságával.
Ha magas az érték, akkor ez nemcsak megnagyobbodásra utalhat, hanem egyéb betegségekre is, gyulladásra, fertőzésesre, rákra - de közvetlenül ejakuláció után is megnő a PSA-koncentráció a vérben. A PSA-szint önmagában tehát nem informatív, a kapott értéket össze kell vetni egyéb tényezőkkel (például a beteg életkorával, a prosztata ultrahanggal meghatározott méretével). A PSA-szint alakulásából következtetni lehet a prosztata állapotának változására.
Ha a szűrés eredménye negatív, akkor nincs szükség további tesztekre. Ha azonban további információk kellenek a diagnózishoz, akkor egyéb vizsgálatok elvégzését javasolhatja az orvos. Az ultrahangos vizsgálatot végbélen keresztül végzik. A hasi ultrahangvizsgálat inkább a vesék és a húgyhólyag feltérképezésére nyújt lehetőséget.
A vizeletáramlás mérése
A BPH gyakran okoz vizelési zavart , ilyenkor laboratóriumi vizeletvizsgálatra is szükség van, hogy kiszűrjék az esetleges gyulladásokat. Sor kerülhet vizeletáramlás-mérésre is: a vizeletáramlás csökkenését a prosztata és a húgyhólyag vagy húgycső különféle betegségei okozhatják. A vizsgálat nem fájdalmas. Ha a vizelés részben akadályozott, akkor a pangó vizelet mennyiségének meghatározását ultrahangkészülékkel végzik vagy katéterezéssel.
A húgyutak (vesék, húgyvezetékek, húgyhólyag, húgycső) vizsgálatára való az úgynevezett intravénás urographia. A beteg kontrasztanyagot tartalmazó injekciót kap, majd több időpontban hasi-kismedencei röntgenfelvételek készülnek.
Az alsó húgyutak endoszkópos vizsgálata során egy vékony, hosszú eszközt vezetnek fel a húgycsövön keresztül a húgyhólyagba, amelynek végén egy kicsi kamera van. Így az orvos tájékozódni tud az alsó húgyutak állapotáról, betegségeiről. A módszer szövettani mintavételre is alkalmas.