Idősebb korban sem természetes
Az erectilis diszfunkció az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének meghatározása alapján a nemi élethez szükséges merevség elérésének vagy fenntartásának a legalább 3 hónapig tartó konzisztens képtelensége (NIH 1992).
A merevedési képtelenség előfordulása a kor előrehaladtával egyenes arányban emelkedik. A szakirodalomban létező legnagyobb felmérés szerint - amely az Egyesült Államokban, Massachussets államban készült - az erektilis diszfunkció a 40 és 70 éves kor közötti férfiak 52%-át érinti valamilyen mértékben.
Ugyanezen epidemiológiai adatok alapján a merevedési panasz 85 éves korban 75%-ban figyelhető meg. Ugyanakkor legújabban a kort nem tekintik az erectilis diszfunkció kockázati tényezőjének és szükséges velejárójának, hanem inkább a magasabb korban gyakrabban előforduló társuló betegségek magyarázzák a panaszok halmozott jelentkezését.
Leggyakrabban szív- és érrendszeri betegségekhez társul
A erectilis diszfunkció a következő arányban fordul elő az alábbi megbetegedésekben:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
|
Ha ezen csoportokból kiemeljük a cardiovasculáris megbetegedéseket (perifériás ér-megbetegedés, szívbetegség és magasvérnyomás), akkor látjuk, hogy az ilyen típusú betegeknél fordul elő leggyakrabban erectilis diszfunkció. Az arányt még tovább növeli az a tény, hogy a hyperlipidémia is kedvez a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának.
Más szóval az ér- és szívbetegségben szenvedőknek sokkal nagyobb az esélyük életükben merevedési képtelenség kialakulására. Ugyanakkor e megállapítás fordítva is igaz, vagyis az ED a későbbiekben megjelenő vaszkuláris vagy koronaria megbetegedések bevezető tünete is lehet.
A gyógyszeres kezelés fokozott óvatosságot igényel
A nemi élet okozta keringési terhelés közismert, és az orvosok által széles körben vizsgált. A szexuális aktivitás során, egyénileg változó mértékben a pulzusszám és a vérnyomás is emelkedik, a simaizom-sejtek fokozott oxigén igénye mellett.
A kardiovaszkuláris betegségek, illetve azok szövődményei és nemi élet közötti összefüggésre számos adat létezik. Tekintettel arra, hogy már több éve rendelkezésünkre állnak az erectilis diszfunkció kezelésére hatásos gyógyszerek (PDE 5 vagy foszfodiészteráz gátló vegyületek), melyeket a nemi terhelésre fokozottan veszélyeztetett ér- és szívbetegség miatt kezelt betegek is szednek, rendkívül fontos ezek kardiovaszkuláris hatásainak ismerete.
A szív- és érrendszeri megbetegedések és a merevedési elégtelenség közötti kapcsolat a nitrogén-monoxid által szabályozott érfal elégtelen működése lehet. A szexuális aktivitás során jelentkező leggyakoribb kardiológiai tünet a ritmuszavar (extrasystole), mely nem különbözik a szokásos napi tevékenység mellett jelentkezőtől. A kardiológiai megbetegedésben és erektilis diszfunkcióban együttesen szenvedőknél, továbbá a szívinfarktust átélt, nemi életet újra vállalóknál tehát fokozott körültekintéssel, szükség esetén csak kardiológiai konzílium mellett adandók a foszfodiészteráz-gátlók.
A betegeket kockázat alapján három csoportba soroljuk:
A "kis" kockázatú betegeknél a merevedési panaszok orvoslására a gyógyszerek biztonsággal adhatók.
A "közepesen" súlyos kardiológiai betegeket szakorvosnak kell vagy "kis" vagy "nagy" kockázatú csoportba sorolni.
Magas kockázat esetén a kezelés nem javallott. Tekintettel a foszfodiészteráz-gátló és az ún. nitrátok hasonló hatására, ezek együttes adása abszolút nem megengedett, mert a vérnyomást együttesen túlságosan csökkentik. Olyan betegeknél tehát, akik nitrát tartalmú szívgyógyszert szednek, a merevedési panaszok gyógyszeresen nem gyógyíthatók. Ugyanakkor sokszor ezeket a szereket a kardiológus más, a foszfodiészterázokkal már együttesen adható gyógyszerekre cserélheti.
A fentiek alapján tehát nem meglepő az a vizsgálatokkal is alátámasztott tény, hogy a foszfodiészteráz származékok rendszeres szedése nem csak a merevedésért felelős barlangos testek ereire, és ezáltal a spontán merevedési képességre, hanem a szervezetre, különös tekintettel annak kardiovaszkuláris rendszerére is jótékony hatással van. Legújabb kísérletes vizsgálatok az egyik PDE5-gátló (phospho-diesterase-5) jótékony és gyógyító hatását fedezték fel az agyvérzést követő regeneráció során.
Ez is érdekelhet
Összefoglalva: Az ér- és szívrendszeri megbetegedésben szenvedőknél gyakrabban jelentkező merevedési panaszok kezelése fokozott körültekintés mellett történjék. Továbbá az erektilis diszfunkció a később jelentkező kardiovaszkuláris megbetegedések legelső hírnöke is lehet, így felhívva mindenki figyelmét a kockázati tényezők mihamarabbi csökkentésére.
