A prosztata növekedése elhúzódó és lassú folyamat, de beavatkozás nélkül soha nem áll le. A sejtszaporodás jellemzően 30 éves kor körül indul el, és a 40-50 éves férfiak ötödénél, 50 év felett minden második férfinál, míg 80 év felett majdnem mindenkinél előfordul. Ez még nem azt jelenti, hogy mindenkinél jelentkeznek a tünetek. A megnövekedett prosztata a 65 évnél idősebb korosztály csupán harmadának okoz panaszokat. Magyarországon évente megközelítőleg 350-400 ezer ember szorul kezelésre BPH miatt.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kockázati tényezői:
- Életkor. A prosztatamegnagyobbodás a 40 évesnél fiatalabb férfiaknál csak ritkán jár tünetekkel. 50 év felett viszont már a férfiak közel felénél, 80 év felett pedig akár 90 százalékánál jelen vannak a panaszok.
- Családi előfordulás. A prosztataproblémák kockázata azok esetében magasabb, akiknek a családjában a vérrokonok (például édesapa, fiútestvér) körében már előfordultak ilyen betegségek.
- Cukorbetegség és szívbetegség. Kutatások azt mutatják, hogy a cukorbetegség, illetve a szívbetegség és az annak kezelésére használt béta-blokkolók is fokozhatják a BPH kockázatát.
- Életmód. Az elhízás és az ehhez társuló betegségek növelik a BPH kockázatát, míg az egészséges testsúly és a rendszeres mozgás csökkenti azt.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás tünetei, stádiumai
- Első stádium: a vizelet nehezebben indul, a vizeletsugár gyengül, a vizelés gyakorivá válik – éjszaka is –, a vizelési idő megnyúlik. A húgyhólyag többé-kevésbé kiürül, de marad vissza vizelet.
Ezek az úgynevezett obstruktív (elzáródás jellegű) tünetek. A megnagyobbodott prosztatát úgy képzelhetjük el, mint egy szelepet, a húgyhólyagot pedig úgy, mint egy levegővel megtöltött labdát. Ahhoz, hogy a levegő távozni tudjon, a labdára nyomást kell gyakorolnunk, ami jelen esetben a húgyhólyag izomzata. A szelep minél szűkebb, annál nagyobb erővel kell a labdát nyomnunk. A szelep átmérője a prosztata nagyságának függvénye: minél nagyobb a prosztata, annál jobban összenyomja a húgyhólyagból induló húgycsövet, szűkíti annak átmérőjét (vagyis a szelep kevesebbet enged át).
- Második stádium, azaz az irritatív tünetek: a vizelési inger hirtelen támad, jellemző a vizeletsugár megszakadása, néha fájdalmas vizelés, a vizelettartás képtelensége, utócsepegés és az elégtelen hólyagürülés állandó érzése (100-200 cm3 vizelet is visszamaradhat a hólyagban). Kialakulhat hólyaghurut, prosztatagyulladás, here-, mellékhere-gyulladás, sőt még vesemedence-gyulladás is. Lehet fájdalmas a magömlés, és a sperma is véres lehet.
- Harmadik stádium: vizelési képtelenség jellemzi. A visszamaradó vizelet feszítése miatt a hólyag kitágul, a fala elvékonyodik, és kiboltosulások, tágulatok alakulnak ki rajta, továbbá a működése szintén károsodik. A húgyvezeték és a vese üregrendszere is kitágul. A vizeletnyomás áttevődik a vesékre is, a vese állományát elvékonyítja és tönkreteszi, ami a veseműködés leállását okozhatja.
Ez történik, ha elhanyagoljuk a BPH-t!
A prosztatamegnagyobbodás elhanyagolt eseteinek szövődménye a kétoldali vesemedence-tágulat és az annak következtében kialakuló veseelégtelenség. A prosztatamegnagyobbodás mellett gyakran alakulnak ki húgyhólyagkövek.
Heveny szövődményként előfordulhat vizelési képtelenség, amikor a prosztata teljesen összenyomja a húgycső felső szakaszát, ezáltal lehetetlenné teszi a vizeletürítést. Ez nagyon fájdalmas állapot, amely azonnali beavatkozást igényel. A hólyagkatéter felhelyezése után a vizelet rögtön megindul, a betegnek komoly megkönnyebbülést okozva.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
