A makkot fedő, hátrahúzható bőrt fitymának nevezzük. Születéskor ez "csak" egy bőrkettőzet, mely újszülött fiúkban az esetek 98%-ban sejtesen tapad a makkhoz. Ugyanakkor ez a kis bőrdarab kb. 3 millió sejtet, (kiterített állapotban) 4 méternyi ideget, 50 idegvégződést, 100 mirigyet és 1 méter hosszú eret tartalmaz. Hivatott a pénisz legérzékenyebb makki részének fedésére, és szerepet játszik szexuális aktus közben a pénisz hüvelyen belüli szabad mozgásának elősegítésében.
A mérete és viszonylag kisfokú jelentősége ellenére, urológusok és bőrgyógyászok számára gyakran okozhat komoly gondot és fejtörést az eltávolítása, vagy megbetegedése esetén a gyógyítása.
A méhen belüli élet 12 hetében még csak egy, a hímvessző hátsó oldalán lévő sejtszaporulat látható, mely hátulról előrefelé növekedve, az 5. hónapban már az egész makkot körülveszi és befedi. Különböző tanulmányok szerint 6 hónapos korig csak 20%-ban, míg 1 éves korig már 80%-ban visszahúzható. További felmérések alapján említem, hogy 6 és 17 éves kor között a 8%-ban hátra nem húzható fityma aránya 1%-ra csökken.
A fitymaszűkületet latinul phimosisnak hívjuk. Ez az esetek egy részében veleszületett rendellenesség, de lehet szerzett is, mely az élet bármely szakaszában kialakulhat. - Veleszületett fitymaszűkületről akkor beszélünk, amikor a fityma sohasem volt visszahúzható a makkról. Súlyosabb esetben vizeléskor a fitymazsák zsákszerűen felfújódik, mert a fitymán lévő nyílás nem elegendő a vizelet azonnali kiürítésére. Ilyen esetben műtéti megoldás javasolt a fityma sebészi eltávolítására. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy mindenkinek, akinek születésekor, vagy később sem húzható hátra a fitymája, phimosisban szenvedne. Fontos elkülöníteni a fityma sejtes letapadását, melyet latinul adhaesio cellularisnak hívunk. Ekkor normális élettani folyamatról van szó.
Gyakran látható ilyen gyermekeknél a fitymazsákon áttűnő fehéres-sárgás (pattanásra, vagy zsírcsomóra is emlékeztető) képlet, mely az esetek döntő többségében ártalmatlan, elhalt laphám szaporulat. Gondot akkor okoz, ha befertőződik, és ekkor fájdalmas, gennyes gyulladást hozhat létre a fitymazsákban. Ezért megszokott gyakorlat, hogy javasoljuk a gyermekek fitymájának hátrahúzását kb. 2 éves kor körül. Amennyiben ez elmarad, később is, bármely életkorban véghezvihető.
Ez is érdekelhet
Gyakran fordulnak hozzám betegek hasonló panasszal serdülőkorban. Nem tudják, mit tegyenek, és némelyek azt gondolják, hogy egyedül állnak a problémájukkal. Szó sincs erről. Ahogy korábban is említettem: bármely korban előforduló betegségről van szó. Meg kell különböztetnünk két csoportot. Az egyikben a születésük óta fennálló fitymaszűkületben, míg a másikban a "szerzett" fitymaszűkületben szenvedők állnak. Ez utóbbit gyakran iskoláskor kezdetekor látjuk, és a korábban könnyen hátrahúzható fityma hegesedő beszűküléséről van szó. Ezt egy, kialakulását tekintve, nem ismert bőrbetegség okozza. Tekintettel arra, hogy egyelőre ennek gyógyszeres kezelése nem megoldott, a fityma műtéti eltávolítása javasolt. A fityma szűkületének fennállása esetén serdülőkorban szintén a műtéti beavatkozás javasolt. Ennek indokoltságáról urológus szakorvos dönt. Van lehetőség arra, hogy megpróbálkozzanak ezen fiatalok a fityma szteroidos kenőcsös kezelésével, melyet naponta 2-szer kell felvinni az érintett területre. Az ezen kezeléssel szerzett eredményeink nem túl jók, de meg lehet próbálni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
