„A gombás fertőzések elfeledett fertőző betegségek. Súlyos megbetegedéseket okoznak, de olyan régóta figyelmen kívül hagytuk őket, hogy mostanra alig-alig tudjuk felmérni a probléma valós mértékét” – idézi a riport elkészültében kulcsszerepet betöltő Sydney-i Egyetem közleménye dr. Justin Beadsleyt, a WHO által indított kutatás vezetőjét.
A közlemény szerint a globálisan a fertőző betegségeket vizsgáló kutatásokra kiadott ráfordítások alig 1,5 százaléka jut a gombás fertőzések kutatására. Végeredményben pedig nem is ismert, hogy ezek a betegségek mekkora terhet róhatnak az emberi társadalomra, és a meglévő klinikai kezelési javaslatok hátterében is csupán limitált tudományos bizonyítékok állnak. „A bakteriális antibiotikumrezisztencia árnyékában megbújva az invazív gombás fertőzések ellenállóbbá váltak a kezelésekre, mint valaha, és világszerte egyre nagyobb közegészségügyi aggodalmakat váltanak ki” – figyelmeztetett dr. Hanan Balkhy, a WHO antimikrobiális rezisztenciára szakosodott részlegének főigazgató-helyettese.
Ausztrália és Új-Zéland harminc kutatója több mint hatezer korábbi tanulmányt elemzett ki a témában, illetve több mint négyszáz nemzetközi szakértővel működött együtt, hogy tisztább képeket alkothassanak a gombás fertőzések jelentett veszélyről. Ennek nyomán jött létre az a lista, amely a 19 leginkább aggodalomra okot adó gombafajra hívja fel mind a témában érdekelt kutatók, mind általában a széles értelemben vett publikum figyelmét. Egyszersmind a lista egy rangsort is felállít annak alapján, hogy az egyes gombafajok közegészségügyi jelentőségű hatásuk és/vagy a gombaellenes szerekkel, avagy antimikotikumokkal szembeni ellenálló képességük tükrében mekkora kockázatot hordoznak magukban. Mindezek alapján az alábbi fajok tekinthetők ma a legnagyobb veszélyforrásnak.
- Aspergillus fumigatus: elsősorban a tüdőt érintő fertőzést válthatnak ki, miközben egyre erősebb rezisztenciát alakítanak ki az antimikotikumok egyik csoportjával szemben. A rezisztens törzsek okozta megbetegedések az esetek 47-88 százalékában végzetes kimenetelűek.
- Candida albicans: az Aspergillus fumigatus mellett e faj okozza világszerte a legtöbb megbetegedést. Jellemzően legyengült immunrendszerű embereknél alakul ki invazív fertőzés, amely az esetek 20-50 százalékában halált okoz.
- Cryptococcus neoformans: hajlamos a központi idegrendszerben fertőzést kiváltani, különösen legyengült immunrendszerű embereknél. A fertőzés elsődleges rizikófaktora a HIV-fertőzés, egyszersmind ez a gomba okozza a legtöbb HIV-fertőzött halálát.
- Candida Auris: újonnan megjelent kórokozó, amely rezisztens a legtöbb gombaellenes gyógyszerre, ezért hatalmas kihívást jelent a kezelése a kórházakban. Ráadásul olyannyira makacsul meg tud telepedni a betegek környezetében, hogy az érintett kórházi osztályokat nem ritkán hosszabb időre le is kell zárni, így megfékezve a fertőzés terjedését a páciensek között.
„A kórokozó gombák rangsorolását az orvosi és tudományos kutatások alapos, szisztematikus áttekintése előzte meg. A halálozási kockázattól a gombaellenes szerekkel szembeni rezisztenciáig minden lényeges információt összevetettünk ehhez” – hangsúlyozta Jan-Willem Alffenaar, a Sydney-i Egyetem infektológiai és gyógyszerészeti intézetének professzora. A WHO jelentése további befektetéseket sürget az antimikrobiális rezisztencia laboratóriumi és klinikai vizsgálatába. Egyszersmind felhívja a figyelmet, hogy a három leghalálosabb gombás fertőzés előfordulási gyakorisága emelkedett a koronavírus-világjárvány idején, ahogy egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a klímaváltozás nyomán is hasonló tendenciáról lehet beszélni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
