A majomhimlő elnevezésnek rasszista felhangjai vannak, és megbélyegzést jelenthet, ami akadályozza a vírus terjedésének megállítására irányuló erőfeszítéseket – ez a szakmai válasz arra, hogy a betegségnek új nevet keresnek. Annyiban igazat kell adni e vélekedésnek, hogy akire azt mondják, hogy egy majom, az semmiképpen sem jelent pozitív dolgot. Ahogy az sem, ha valakiről azt gondolják, hogy esetleg majomtól kapott el egy betegséget. Persze ezen az alapon a sertéssel kapcsolatban is felmerülhetne mindez, mégsem indult kampány például a sertéspestis nevű betegség átnevezésére.
A nyár elején Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója közölte, hogy egyetértenek az elnevezést érő kritikákkal, és a partnereikkel együttműködve átnevezik a vírust, az általa okozott betegséget, valamint a vírus két kládját vagy törzsét, amelyek nevüket Afrikának azokról a területeiről kapták, ahol előfordulnak.
Utóbb aztán kiderült, hogy a vírusok és az általuk okozott betegségek átnevezése korántsem egyszerű, és a legtöbb ezzel kapcsolatos döntést nem a WHO hozza meg. „Nehéz lehet olyan alternatívát találni, amely nem sértő. És ami az egyik nyelven vagy kultúrában megfelelő, az egy másikban nem biztos, hogy működik. Ráadásul a vírusok, víruskládok és az általuk okozott betegségek elnevezéséért vagy átnevezéséért a tudományos sztratoszféra különböző szektorai felelősek” – írja áttekintő cikkében a STAT egészségügyi, élet- és orvostudományi portál. A szóban forgó vírusfaj várhatóan jövő júniusra kap új nevet, ami azonban szinte biztosan továbbra is tartalmazni fogja a majomhimlő szót.
A vírus neve
A vírusfajok elnevezése a vírusok taxonómiájával foglalkozó nemzetközi bizottság (ICTV) hatáskörébe tartozik. Az ICTV jelenleg is azon ügyködik, hogy a víruselnevezés rendszerét alaposan átdolgozza, és összhangba hozza más életformák hivatalos elnevezésével.
A legtöbb más fajnak binomiális neve van. Az ember például a Homo sapiens, a strucc Struthio camelus, a texasi csörgőkígyó Crotalus atrox. A baktériumoknak is van binomiális nevük – elég csak az igen jól ismert Escherichia colira vagy a Staphylococcus aureusra gondolni.
Az ICTV egyik albizottsága, amely a különböző himlővírusfajok nevének felülvizsgálatáért felelős, most véglegesíti az összes himlővírus új binomiális nevére vonatkozó javaslatot. A következő egy-két hónapban a javasolt elnevezéseket megküldik a poxvíruskutatók közösségének, mielőtt a jövő júniusra kitűzött határidőig véglegesítenék azokat. A majomhimlő nagy valószínűséggel Orthopoxvirus monkeypox lesz, de legalábbis valami hasonló.
„Ebben a szakaszban ez a többségi javaslat” – mondta Colin McInnes, a skóciai Moredun Kutatóintézet igazgatóhelyettese, a himlővírus albizottság elnöke a STAT-nak adott interjúban. Hozzátette: az albizottság tisztában van a majomhimlő elnevezéssel kapcsolatos növekvő elégedetlenséggel, megérti a megbélyegzéssel kapcsolatos aggodalmakat, és világos számára, hogy a majomhimlő téves elnevezés. Mert a majmok nem a vírus természetes gazdái – rezervoárjai –, csupán az első állatok voltak, amelyeknél azonosították a betegséget. A valódi rezervoár nem ismert.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jelenleg számos olyan vírusfaj létezik, amelyet az első, áldozatául esett állatfaj után neveztek el. A bizottságnak egyéb aggályai is vannak: ahogy azt McInnes is kifejtette, attól tartanak, hogy a majomhimlő elnevezés megváltoztatása elszakíthatja a vírusról és a betegségről szóló jövőbeli tudományos munkákat a szakirodalomban már meglévő, több mint 50 éven keresztül létrejött, tetemes mennyiségű tudományos anyagtól.
A betegség neve
A betegségek elnevezéséért azonban a WHO felelős. Azaz elvben könnyen előállhat olyan helyzet a jövőben, hogy a majomhimlő vírus nem majomhimlő nevű betegséget idéz elő. A WHO-nak van egy 2015-ben elfogadott protokollja, amiben az is szerepel, hogy új betegséget nem neveznek el személyről, helyről vagy állatról. (Az egész lista itt található.)
Ez az útmutató azonban az új betegségek elnevezésére vonatkozik. Kiderült, hogy az ismert betegségek –ezúttal a majomhimlő – átnevezése még nagyobb kihívást jelent. „Egy név megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra” – mondta Rosamund Lewis, a WHO majomhimlővel foglalkozó technikai vezetője, aki példaként a koronavírusok esetét hozta fel. A COVID-19-cel rokon MERS elnevezésével kapcsolatban 2012-től vannak ellenvetések. Akkor ismerték fel először, hogy egy tevekoronavírus fertőz meg embereket az Arab-félszigeten. A MERS (ez a vírus és a betegség neve egyaránt) a Middle East respiratory syndrome (közel-keleti légúti szindróma) rövidítése, ami sérti a WHO útmutatásában már említett egyezményt, hiszen a kórokozó/ betegség neve tartalmazza a helyet, ahol felbukkant. A MERS név azonban olyannyira megragadt a köztudatban, hogy már nem éri meg változtatni rajta, akkor sem, ha a Közel-Keleten ez nem tetszik az embereknek. Lewis szerint a majomhimlő is ebbe a kategóriába tartozik.
Az átnevezés módja
Először is minden betegséghez kódot rendelnek. A világ országai ezeket a kódokat használják az orvosi számlázáshoz és különféle statisztikai adatok gyűjtéséhez is. Például a kódhoz társítják az adatokat arról, hogy hány embernél diagnosztizálnak melanomát meghatározott testtájak szerint, vagy hogy hány embernél alakul ki tüdőgyulladás különféle okok miatt. Az ICD-kódok az összehasonlítások alapját képezik területi és időbeli bontásban is. Az ICD módosításai csak egy meghatározott és nem túl gyors folyamat során végezhetők el. Különféle bizottságok döntenek róla, hogy a változtatási kérelmet továbbengedik-e.
Ha a majomhimlőnek lenne használatban lévő alternatív neve, akkor meg lehetne vitatni, hogy az egyértelműség kedvéért azt használják-e a továbbiakban. De eddig a WHO-hoz nem érkezett javaslat a majomhimlő új elnevezésére – mondta Soumya Swaminathan, a szervezet tudományos főmunkatársa. Ha egy javaslat átjutna az Orvosi és Tudományos Tanácsadó Bizottságon, akkor azt az Osztályozási és Szabványügyi Tanácsadó Bizottság vizsgálná felül. Ennek eredményeként a javasolt új elnevezés alternatív vagy előnyben részesített elnevezésként bekerülhet az ICD-be.
Erre Lewis szerint kevés példa akadt. A Down-szindrómát például korábban mongol idiotizmusnak is hívták. Ez első hallásra is borzalmas és megalázó elnevezés a betegségre, ami akkor fordul elő, ha valaki a 21-es kromoszóma harmadik példányával születik. Ezt az elnevezést már nem használják, idővel Down-szindróma vagy Down-kór lett belőle, jelenleg pedig az ICD már a 21-es triszómiát tünteti fel előnyben részesített elnevezésként. Azaz a névváltoztatáshoz alapvetően javaslatokra van szükség. A javasolt névnek olyannak kell lennie, amelyet ki lehet ejteni, és más nyelvekre lefordítva nem sértő. Lewis elmondta, hogy volt vita például a monopox névről, de elvezették, mert a mono spanyolul majmot jelent.
A majomhimlő kládok nevei
Rövid távon a majomhimlőkládok vagy törzsek nevének megváltoztatása tűnik a legegyszerűbbnek és a legvalószínűbbnek. De szó sincs arról, hogy ez könnyen mehetne.
A meglévő törzseket Kongó-medencei és nyugat-afrikai kládként tartják nyilván. Az előbbi kórtörténete súlyosabb megbetegedéseket mutat, körülbelül 10 százalékos halálozási aránnyal. Az utóbbi, amely a jelenlegi járványért felelős, enyhébb lefolyású megbetegedést okoz, és a becsült halálozási arány 1-3 százalék között van azokban az afrikai országokban, ahol endémiás. A jelenlegi járvány azonban megkérdőjelezi ezt a becslést, mert a több mint 31 ezer megbetegedésből eddig mintegy 10 végződött halállal Közép- és Nyugat-Afrikán kívül.
Június elején kutatók egy csoportja (élükön több afrikai tudóssal) a kládok átnevezését követelte, mondván, a betegség Afrikához kötése megbélyegző és diszkriminatív. A virological.org weboldalon közzétett kommentárjukban amellett érveltek, hogy a kládoknak semleges neveket kellene adni. A Kongó-medencei vírusokra az 1. kládot, a Nyugat-Afrikából származó vírusokra pedig a 2. kládot javasolták.
Egy harmadik klád elnevezésére is tettek javaslatot, amely a jelenlegi nemzetközi járványban megjelent, valamint az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Izraelben és Szingapúrban az elmúlt években észlelt eseteket okozó vírusok számára is. Ideiglenes elnevezésként a hMPXV – a human monkeypox virus rövidítése – nevet javasolták.
Richard Neher, a Bázeli Egyetem vírusfejlődéssel foglalkozó tudósa is aláírta a javaslatokat. A STAT-nak nyilatkozva elmondta: fő motivációja az volt, hogy megszabaduljanak a kládnevekben szereplő földrajzi kötődésektől, és egyetért azzal, hogy „a majomhimlő nagyon szerencsétlen név”.
A javaslatok egy részét viszonylag könnyen el lehetne fogadni – vélekedik Lewis. Ez azért van így, mert sem a globális egészségügyi ügynökség, sem az ICTV nem ellenőrzi a kládok elnevezését, az ugyanis a tudományos közösség hatáskörébe tartozik. Gyakorlatilag, ha a tudományos cikkeket benyújtó kutatók elkezdik használni az 1. és 2. kládot, akkor ezek az elnevezések idővel kiszorítják a földrajzi neveket a szakirodalomból.
Ez is érdekelhet
Ennek ellenére az az elképzelés, hogy a járvány kitörésének törzse eléggé különbözik ahhoz, hogy saját kládot érdemeljen – vagy hogy önálló vírussá nyilvánítsák –, egyelőre nem általánosan elfogadott. Az ellenvetések pedig főleg a himlővirológusok közösségén belülről érkeznek. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC), amely a WHO két, a himlővírusokkal foglalkozó referencialaboratóriumának egyike, nem ért egyet azzal, hogy a járványkitörést okozó vírusok olyan mértékben fejlődtek volna, ami miatt megérdemlik a harmadik kládba való besorolást. McInnes leszögezte: szigorú kritériumok vannak arra vonatkozóan, hogy a himlővírusok mikor tekinthetők eléggé különbözőnek ahhoz, hogy megérdemeljék az új fajként való megjelölést, és a kitörésben résztvevő vírusok nem felelnek meg ezeknek.
Legjobban: