A Weill Cornell Medical College kutatói, öt New York-i egészségügyi központ munkatársaival együttműködve arra a hatalmas feladatra vállalkoztak, hogy egy egész város mikrobiomját feltérképezzék, vagyis összegyűjtsék azokat a baktérium , vírus és gombafajokat, melyek a mindenki számára elérhető helyeken élnek.
A minták 46,9 százaléka baktérium volt, vírusok elenyésző számban (0, 032%) voltak a begyűjtött minták között.
Meglepő módon, a begyűjtött DNS majdnem fele nem beazonosítható, vagyis semmilyen korábban már ismert organizmushoz sem köthető. Dr. Christopher E. Mason, a kutatás vezető szerzője szerint meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy ezek bármilyen módon veszélyt jelentenének az emberre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Az adataink szerint ezek a nagy népsűrűségű, forgalmas helyeken tenyésző baktériumok semleges hatásúak, vagy akár jótékonyak is lehetnek az emberi szervezetre, akárcsak azok, melyek a beleinkben vagy a bőrünkön élnek” – mondta dr. Mason.
A baktériumok mindössze 31 százalékáról gondolják úgy, hogy betegséget okozhat a legyengült immunrendszerű embereknél, és 12 százalékról állapították meg egyértelműen, hogy megbetegedhetünk tőlük.
A legérdekesebb kutatási eredmények egyike, hogy a szakemberek bubópestist okozó mikroorganizmusok maradványait is megtalálták a metróban. A szakemberek azonban mindenkit megnyugtatnak: sem a Bacillus anthracis, sem a Yersinia pestis nem életképes, és a DNS-töredékek csak nagyon kis mennyiségben voltak jelen a vizsgált mintákban.
„Az, hogy ezek a mikroorganizmusok megtalálhatóak a környezetünkben, és mégsem érkezett egyetlen jelentés sem betegségről, azt jelzi, hogy a szervezetünk immunrendszere folyamatosan fejlődik és képesek vagyunk alkalmazkodni a környezetünkhöz” – mondta dr. Mason.
A kutatás eredményeiről a Cell Systems című szaklapban számoltak be.
Legjobban: