Sikeresen teljesítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik utolsó engedélyezési fázisát az Oxfordi Egyetem új, malária elleni oltása – közölte a
vakcinát fejlesztő Oxfordi Egyetem kutatócsoportja. Mint arról korábban
beszámoltunk, a vakcina tesztelése 2019-ban indult, és tavaly májusban jöttek
az első eredmények.
Az előzetes teszteket 5-17 hónapos Burkina Fasó-i gyerekekkel végezték, az után követéses vizsgálat pedig 77 százalékos, vagyis "magas szintű hatékonyságot" mutatott. Azóta nagyobb mintára, több fázisra és idősebb életkorra is kiterjesztették a tesztelést, jelenleg is négy afrikai ország majdnem ötezer gyereke vesz részt benne hároméves korig. Ennek részeredménye érett be mostanra, mert a WHO megállapította, hogy a vakcinajelölt átlagosan 75 százalékos hatékonyságot mutatott, amivel átment az engedélyezéshez szükséges következő fázisba.
Az Oxfordi Egyetem kutatói az R21/Matrix-M™ nevű, malária elleni vakcinajelölt 2b fázisú vizsgálatának eredményeit ismertették. Ez a vegyület már korábban is nagyfokú hatékonyságot mutatott az emberek betegség elleni védelmében. A most lezáruló kutatási fázis szerint két év alatt érték el a 80 százalékos hatékonysági szintet a malária ellen elfogadott négydózisos, azaz emlékeztető oltásokat használó immunizálási rendszer segítségével. Ezek az eredmények nagyon jó hírek, mivel jó úton haladunk afelé, hogy életképes vakcinát kapjunk a szörnyű és gyakori betegség ellen. Annál is inkább, mert az eddigi leghatékonyabb maláriaellenes védőoltások afrikai gyerekekkel végzett tesztekben csak 55 százalékos hatékonyságot mutattak.
A malária tünetei
A maláriát egy parazita okozza, melyet szúnyogok terjesztenek. Noha gyógyítható, a WHO becslése szerint 2019-ben 229 millió megbetegedés és 409 ezer halálozás történt. A tünetek lázzal, fejfájással, hidegrázással kezdődnek, kezelés nélkül gyorsan súlyossá, akár halálossá is válhatnak. A parazitának négy különböző fajtája van, amelyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Gyógyszerekkel lehet védekezni ellenük, de olyan gyógyszert még nem sikerült kifejleszteni, amely százszázalékosan kizárja a fertőzés veszélyét.
Ez is érdekelhet
Magyarországon nincs malária, csak külföldi útjaikon fertőződhetnek meg az utazók. Az orvosok nem is szoktak lázas betegségnél maláriára gyanakodni, ha nem tudják, hogy a páciens külföldön járt. Utazóknak sem árt tudni, hogy a betegség lappangási ideje erősen változó, lehet egy hét, de akár egy évvel az utazás után is kialakulhat a betegség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
