Új vírusmutáns megjelenését prognosztizálják már régóta. Az influenzás időszak beköszöntése előtt minden évben szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy vajon mikor támad megint egy spanyol náthához hasonló járvány. Az H5N1-es szerotípusú influenzavírus eddig nem mutatta meg igazi arcát. Lehetséges, hogy a Távol-Keleten már ismert, igen magas halálozású madárinfluenza vírus okozhatja a következő, spanyolnátha súlyosságú világjárványt.
Mi is volt a spanyolnátha?
Az 1918-19-es influenzajárványt "spanyolnátha" ("La Grippe") néven említi a történelem. Halálos áldozatainak számát 20-40 millió közöttire becsülik. Egyetlen év alatt több áldozatot szedett, mint a négy évig tartó, 1347-1351-ig tartó, egész Európát sújtó bubópestis járvány vagy maga az I. világháború. Ezzel a spanyolnátha tartja a halálozási világcsúcsot az összes fertőző betegség között.
Az új influenzáról...
A spanyolnátha-járványt követően az emberi szervezet valamelyest védetté vált az influenzavírusokkal szemben, ezért a spanyolnáthához hasonló kórokozók nem okozhatnak járványt. Most azonban új vírusmutáció kelt ismét aggodalmat, mely ma még csak a Távol-Keleten szórványosan szedi áldozatait. A vírus terjedése valójában csak madarak és baromfik között terjed járványszerűen. Az ember csak szórványosan betegszik meg. Eddig kevés emberi esetszámot észleltek, de azok halálozási aránya meghaladta az 50%-ot. A szakembereket rendkívül aggasztja az a lehetőség, hogy a madárinfluenza humán kórokozóvá tud alakulni, ezzel egy új, rendkívül fertőző, gyorsan halálhoz vezető új vírus által okozott világjárvány alakulhat ki. A járványveszélytől tartva időről-időre, amikor a madárinfluenza felüti a fejét, számos ázsiai országban tömegesen irtják ki a baromfikat.
1997-ig úgy vélték a madárinfluenza vírus csak a szárnyasokra veszélyes, ekkor azonban kiderült, hogy az szórványos emberi megbetegedéseket is képes okozni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan képes a madárinfluenza-vírus humán kórokozóvá átalakulni?
Ha egy influenzában szenvedő egyén szoros kontaktusba kerül fertőzött szárnyasokkal, fennáll a lehetősége annak, hogy a madárinfluenza vírusával is megfertőződik. Ha a kétféle vírus, tehát a humán és madárvírus azonos gazdaszervezetben találkozik egymással, géncsere lebonyolítására lehetnek képesek. Ettől kezdve az új vírus szinte akadálytalanul terjedhet egyik emberről a másikra.
Hogyan terjed a madárinfluenza?
Egyelőre csak madárról emberre, ha az ember közvetlenül érintkezik a fertőzött madár testnedveivel vagy belélegzi az ürülékük porát. Biztosnak látszik, hogy kellően hőkezelt (főtt vagy sült) szárnyasételekkel a vírus nem terjed. A nyugati járványügyi hatóságok felhívják azonban minden Távol-Keletre utazó figyelmét, hogy kerüljék el azokat a piacokat, ahol szárnyasok kereskedelme is folyik. Bár az érintett országokban rendszeresen szűrik és oltják a szárnyasállományt, nem biztos, hogy ez megfelelő védelmet nyújt embernek és állatnak egyaránt.
A madárinfluenza tünetei
Emberekben valódi súlyos influenza klinikai képe bontakozik ki, típusos tünetekkel:
- Magas láz
- Köhögés
- Torokfájás
- Izomfájdalmak
- Kötőhártya-gyulladás
- Legsúlyosabb esetben tüdőgyulladás, légzési és keringési elégtelenség
Hogyan kezelhető a madárinfluenza?
Az emberi influenza kezelésében használt gyógyszerek lehetnek eredményesek.
A madárinfluenza halálozási aránya magas, egyes források szerint az 50%-ot is elérheti. 1997 óta több kisebb helyi járványról számolt be a tudományos és a publikus média.
Valódi megoldást jelenthet a védőoltás, ennek kifejlesztése azonban beletelik néhány hétbe. A jelenlegi oltóanyagok csak bizonyos valószínűséggel lesznek képesek védettséget adni.
