A méhnyakrák kialakulásáért többnyire a HPV (humán papillomavírus) egyes típusai tehetők felelőssé, amelyek nemi érintkezés útján jutnak a szervezetbe. A HPV-vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, és ezt követően előfordulhat, hogy elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni. Ez az úgynevezett rákmegelőző állapot, innentől pedig akár 5-10-15 év is eltelhet a rosszindulatú daganat kialakulásáig. A HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz megbetegedést. A nők 80 százaléka megfertőződik HPV-vel legalább egyszer élete során, és a legtöbben nem is tudnak róla.
A HPV tünetei
- Vírusos szemölcs. A papilloma jóindulatú laphámdaganatot jelent, amely többnyire az ujjakon, a kézháton jelenik meg 2-5 mm átmérőjű szurkált, tagolt felszínű, tömött tapintatú, fájdalmatlan csomók formájában. Verruca vulgaris kialakulhat a talpon is, ilyenkor a bőr mélyebb rétegei felé nő, járáskor nagy fájdalmat okozva. A HPV más típusai a hüvelyben, a méhszájon, a szeméremajkakon, a húgycsőben és a végbélnyíláson szaporodnak. A nemi szervi régióban többféle megjelenési forma ismert.
- Gyulladás. Ilyenkor az érintett régiókban, a szeméremtesten, végbélen felmaródás látható, a hüvelyből jellegtelen, híg, enyhén gennyes folyás ürül.
- Kondilóma. A végbélnyílás körül és a nemi szerveken előforduló vírusszemölcsöket kondilómának hívjuk. A vírusfertőzés következményeként karfiolszerű növedékek, szemölcsök alakulnak ki. A fertőzés idejét nehéz meghatározni (1-8 hónap lehet, akár hosszú ideig is rejtett maradhat). A látható kondilómákat minden esetben kezelni kell, mert folyamatosan növekednek és terjeszkednek.
- Rákmegelőző állapot. Az intraepiteliális neoplázia a méhnyakrák kezdetleges, csak a hámra kiterjedő formája.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni: járjunk szűrésekre!
A világon mintegy 660 millió nő HPV-pozitív, és a fiatalok (15-24 évesek) negyede érintett. Egyes becslések szerint az aktív szexuális életet élő nők 50-80 százaléka legalább egyszer átesik a fertőzés valamelyik típusán élete folyamán, 5-10 százalékuknál hosszan tartó HPV-fertőzés alakul ki, és a fertőzés következményeként 2 százalékukban fejlődik ki rákmegelőző állapot. A HPV-fertőzés során nem a fertőzöttség állapota, hanem annak hosszú időn át való fennállása, az úgynevezett perzisztáló HPV-fertőzés jelenti a legnagyobb rizikót. Egyebek mellett ezért is kiemelten fontos évente szűrésre menni, hiszen, ha baj van, időben elkezdődhet a fertőzés kezelése!
A HPV kezelése
A méhnyakrák védőoltással és rendszeres szűréssel (citológia és HPV-szűrés) ma már megelőzhető. De fontos tudni, hogy a védőoltás nem helyettesíti a rendszeres méhnyakszűrést. A nőgyógyászati szűrővizsgálat nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző állapotot is fel tudja ismerni, tehát rendszeres szűrés mellett – a betegség lassú kifejlődésének is köszönhetően – a kóros elváltozás még időben felfedezhető. Az időben diagnosztizált méhnyakrák pedig jó eséllyel gyógyítható, és a betegség késői stádiumában vagy a kiújulása esetén is van kezelési lehetőség. A védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása biztosítja a leghatékonyabb védelmet a méhnyakrák ellen.
Összegezve: a legfontosabb a megelőzés, ennek lehetőségei a biztonságos szex, monogám és tartós párkapcsolat, a mechanikus védelem, a szűrővizsgálat és a védőoltás. A nemi élet megkezdése előtti vakcináció közel 100 százalékos védettséget biztosít a védőoltásban lévő HPV-típusok okozta rákos és jóindulatú megbetegedések ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
